Einstein amit a képzeletről mondd azzal miért nem foglalkozik senki?
Hogy a képzelet határozza meg milyenc értelmes valaki.
Ez csak egy kitaláció? Mert nem értem, sehol nem látom mint téma. Senki sem foglalkozik vele. Társadalmi szinten le is van nézve az akinek élénk a fantáziája. Ez hogy lehet?, hiszen a világ egyik legkosoabb embere az ellenkezőjét állította.
> Hogy a képzelet határozza meg milyenc értelmes valaki.
Ilyet nem mondott. Vagy hát pontosabban nem ezt mondta.
> Ez csak egy kitaláció?
Nem, inkább egy félreértett gondolat átfogalmazásának újra félreértése.
~ ~ ~
Amit Einstein mondott egy interjú során (hevenyészett fordításban):
Einstein: Hiszek az intuícióban és az inspirációban. Néha biztos vagyok benne, hogy jó úton járok, anélkül, hogy meg tudnám indokolni. Mikor két tudóscsoport, amelyet a Királyi Akadémia finanszírozott, elindult, hogy tesztelje a relativitáselméletet, meg voltam győződve arról, hogy a következtetéseik egybe fognak esni a hipotézisemmel. Nem lepődtem meg, amikor az 1919. május 29-i napfogyatkozás megerősítette az intuíciómat. Meglepődtem volna, ha tévedek.
Viereck: Tehát jobban bízik a képzelőerejében, mint a tudásában?
Einstein: Eléggé művész vagyok ahhoz, hogy szabadon merítsek a képzeletemből. A képzelet fontosabb, mint a tudás. A tudás korlátozott. A képzelet körülöleli a világot.
~ ~ ~
Einstein két mérési eredményből indult ki: Az egyik régóta ismert volt, a sebesség viszonylagos, ha hozzám képest v₁ sebességgel halad egy vonat, amin a vonathoz képest v₂ sebességgel halad a kalauz, akkor hozzám képest v₁+v₂ sebességgel halad a kalauz. Ennek ellenmondani látszott, hogy a fénysebesség viszonyítási rendszertől függetlenül konstans sebességgel látszik terjedni.
Einstein kigondolt egy olyan koncepciót, ahol ez a két dolog nincs ellentmondásban egymással, mindkét állítás kellő pontossággal igaz. Aztán végiggondolta, hogy egy ilyen koncepciónak mik a következményei, milyen jelenségeket hogyan tapasztalnánk meg. Nem méregetett, kísérletezett, hanem képzeletben végzett el gondolatkísérleteket.
Való igaz, ha tudásod van, de nincs képzelőerőd, akkor tudós nem nagyon leszel. Esetleg lehet középiskolai, sőt akár egyetemi tanár is, de tudós aligha. De Einstein nem azt mondja, hogy a képzelőerő kiváltja a tudást, hanem azt, hogy hozzáteszi a tudáshoz azt a szükséges pluszt, amitől egy tudós többé válik, mint egy középiskolai tanár. A képzelet sokkal fontosabb faktor egy tudósnak, mint a tudás, de ez nem azt jelenti, hogy tudásra ne lenne szükség, és hogy a képzeletet nem valós tudás mentén kellene vezetni.
És itt a képzeletet nem szabad összekeverni a képzelgéssel. Képzelegni egy idióta is tud. Nem, ez nem vált ki semmiféle tudást, és nem fokmérője annak, hogy mennyire értelmes valaki.
Tudom mi a képzelgés - ábrándozás, felesleges is ezt most idehozni. És nem is ezt kérdeztem hanem a képzeletet:)
Szóval kijelentette hogy a képzelet fontosabb mint a tudás.. igen. Erról akartam kérdezni hogy nincsen köztudatban a képzelő erő , lenézik azt aki ennek teret ad, de miért?
Volt hogy én is meg tudtam mondani következményt a képzeletem által úgy hogy nem tudtam az adott dologról :D
Olvastam most az interjút de nem azt mondja hogy hozzáadja azt a plusszt a tudáshoz .. hanem elkülönítve a képzelet fontosabb mint a tudás.
> Tudom mi a képzelgés - ábrándozás, felesleges is ezt most idehozni.
Lehet, hogy neked felesleges. De én úgy veszem észre, hogy elég sokan összekeverik a kettőt.
> lenézik azt aki ennek teret ad
Nem érzem ezt. Pl. egy szoftverfejlesztőnek előbb el kell képzelnie, meg kell álmodnia, hogy a szoftvere mit fog csinálni, hogy fog kinézni a kezelőfelülete, milyen funkciók legyenek benne ahhoz, hogy aztán le tudjon ülni és el tudja készíteni. Egy tervezőnek is előbb el kell képzelnie maga előtt egy házat, mielőtt meg tudná rajzolni a tervrajzát. Nagyon sok – főleg szellemi jellegű – szakma van, aminek az űzéséhez elengedhetetlen az, hogy legyen valamilyen szintű képzelőerőd.
> Volt hogy én is meg tudtam mondani következményt a képzeletem által úgy hogy nem tudtam az adott dologról :D
Na az már nem biztos, hogy képzelet. A képzelet valós, reális kiindulópontból reális következmények végiggondolása. Ha nincs reális kiindulópont, vagy a képzelet tárgya nincs összekötve ilyennel, az csak képzelgés. Ami akkor is képzelgés, ha történetesen meg is valósul. A „ha majd milliomos leszek, akkor”, az képzelgés. Képzelet akkor lesz, ha tudod, hogy milyen terv mentén éred el, hogy milliomos legyél.
> Olvastam most az interjút de nem azt mondja hogy hozzáadja azt a plusszt a tudáshoz .. hanem elkülönítve a képzelet fontosabb mint a tudás.
Máshol valahogy úgy fogalmaz – sorry, most nincs kedvem ténylegesen megkeresni –, hogy a tudományban sokkal fontosabb faktora a képzelet, mint a tudás. De ahogy írtam ez nem a két aspektust állítja szembe. Nem arról szól, hogy a képzelet kiválthatná a tudást.
Kicsit olyan ez, mintha azt mondanám, hogy a túrós tésztának fontosabb összetevője a túró, mint a tészta. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne mindkettőre szükség, vagy hogy ha több túrót teszel rá, akkor kevesebb tészta is elég. A túró tészta nélkül csak túró, a tészta túró nélkül meg csak tészta. Az, hogy a túró fontosabb összetevője a túrós tésztának, az csak annyit jelent, hogy a túrós tészta igazi lényegét sokkal inkább hordozza a túró, mint a tészta.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!