Miért gondolják úgy Einstein hívei, hogy a gravitáció meggörbíti a teret?

A fény csak egyenesen tud menni.

Egyébként köszönöm, de nem vagyok és nem is leszek soha híve senkinek, semminek.

> „Két párhuzamos egyenes soha nem fogja mettszeni egymást!”

Igen, ez az euklideszi térben így van, de a matematikában vannak másmilyen terek is. (Például keress rá a projektív térre Wikipédián.)

> „A tér matematikai fogalom, nem pedig fizikai:”

A fizikai világot (legalábbis a fizikusok) matematikával írják le. (Nagyon buta példák: a 3 az egy matematikai „fogalom”, mégis mondhatom, hogy 3 almát ettem a héten; vagy a szög egy matematikai fogalom, a szobám két fala mégis derékszögben találkozik – jó, hát nem pont, mert a kőművesek sokat ittak, de mégis valamilyen szögben.)

"A tér matematikai fogalom, nem pedig fizikai: Két párhuzamos egyenes soha nem fogja mettszeni egymást!"

Ennel mar csak akkor lehetett volna ez erosebb erv, ha a vegere odairtad volna: "... es punktum!"

,,A fénysugár meggörbítése nem jelenti hogy a tér is meggörbül."

Önmagában nem. De az általános relativitás-elméletből kijön, hogy pontosan milyen mértékben kéne elgörbülnie a fénynek. Ezt ki lehet mérni és pontosan az történik, amit az elmélet jósolt. Nem nagyjából úgy, hanem tökéletesen.

De nem csak fényelhajlásból lehet következtetni az elmélet helyességéére.

Pl.: A GPS műholdak sosem működnének pontosan, ha nem vennék figyelembe a tervezés során az idődilatációt, aminek létezése szintén a relativitás elméletből jön ki. Minden mérnök értetlenül bambulna miért nem lehet jól összehangolni a műholdakat. Szerencsére Einstein bácsi elmélete tökéletesen megjósolta az ilyen anomáliákat és mit ad isten, pontosan olyan mértékben térnek el a műholdak, amit az elmélet megjósolt.

De ott vannak a fekete lyukak is! 2019-ben az Eseményhorizont Távcső (Event Horizon Telescope) segítségével sikerült közvetlen képet készíteni egy fekete lyukról és a megfigyelések tökéletesen egyeztek az elmélet előrejelzéseivel. Mekkora mázli mi? Ha nem torzulna a tér nagy tömegek hatására, akkor egyáltalán nem is létezhetnének fekete lyukak. Érthetetlen....

A gravitáció vöröseltolódás is szintén zavarba ejtené a csillagászokat. Ez a jelenség is tökéletesen megmagyarázható a relativitás elmélettel. Itt is pontosan az történik a valóságban, amit az elmélet jósol. Ez is bizonyára csak a véletlen műve...

Nem volt elég? A Merkúr pályájának egyik anomáliáját (perihélium-precesszió) hosszú ideig nem sikerült megmagyarázni a newtoni mechanika alapján. Einstein elméletével azonban igen. Hiszen a Nap gravitációs mezejének torzulása miatt a Merkúr pályája lassan elmozdul. Valószínűleg sejted már, hogy tökéletesen úgy, ahogy az az elméletből kijönne.

Okafogyott tehát Einstein hívőnek lenni. Az elmélete már milliószor be lett bizonyítva. Ideje lenni kicsit felvenni a ritmust és haladni a korral...

"Igazából nem Einstein hívei" - én addig a mondatig értettem a relativitáselmélet könyvemet, hogy "Einstein elméletét tanára, H. Minkowski elegáns matematikai formába öntötte" :) Mármint hogy ő vezette be ezt a szemléletet, hogy a gravitáció felfogható a négydimenziós téridő görbületeként.

>A fénysugár meggörbítése nem jelenti hogy a tér is meggörbül.

-Attól függ, hogy definiálod a teret. Maga a tér absztrakt fogalom, így kísérletileg nem vizsgálható. Bizonyos jelenségeket egyszerűbb értelmezni, ha úgy tekintjük, hogy a tér meggörbül. Feltéve, ha amúgy otthon vagy a négydimenziós vektorterek matematikájában.

>Tudjuk hogy jelenlegi tudás szerint nincs ennél gyorsabb dolog.

-"Dolog" nincs gyorsabb, de jelenség van. Pl. a világegyetem felfúvódása miatt nagyob távoli dolgok távolodhatnak a fénysebességnél jobban is. Ezért sötét az éjszakai égbolt, miközben kvázi-végtelen a világegyetem. Meg a hullámfüggvény redukciója is pillanatszerű, bármilyen nagy kiterjedésű is a hullámfüggvény, azaz az egyik széle fénysebességnél gyorsabban értesül róla, mit csinál a másik széle.

>Az időben nem.lehet visszamenni.

-Ezt a relativitáselmélet is így mondja.