A hazugságvizsgálónak van értelme, ha csak a testi jelekre reagál?

A rendőrség is csak megerősítési szempontból használja hogy mennyire hihető a vallomása az illetőnek.

Például a Till Tamás ügyben nem rég a gyilkos vallomást tett és utána poligráfoztatták meg.

És visszaigazolta a vallomást a gráf.

"A hazugságvizsgálónak van értelme, ha csak a testi jelekre reagál?"

Miért, mire kéne reagáljon? A kozmikus háttérsugárzásra? A szomszéd ország GDP változására?

"Tegyük fel, egy ártatlan embert vádolnak meg gyilkossággal."

Ezt nem kell feltenni. A legtöbb demokratikus országban, de még a monarchiákban is, a vádemelés nem a nyomozás része. A vádemelés, vádlás a felperes, ügyészség, állam dolga, legalábbis jogilag. Köznapi nyelvben meg bárki vádolhat bárkit, ami része a szabad akaratnak és véleménynyilvánításnak addig, amíg azzal más hírnevére nem tesz negatív befolyást. A negatív befolyás meg társadalmi szintű, viszont a diszkriminációs törvények pont ezt fedik le, hogy nem kriminálhat senki sem senkit csak vádak alapján. A filmekben és a valóság nagy részében ez jelenti az ártatlanság vélelmét, tehát amíg nincs bizonyítva a bűnöd, addig ártatlan vagy és a vádlás ténye miatt nem érhet negatív társadalmi tett. Persze ebbe is bele lehet kötni és lehet tovább ragozni.

Viszont a nyomozás része a bizonyítékok és körülmények feltárása, vizsgálata és jegyzőkönyvbe való foglalása.

Ezen jegyzőkönyvek tényállást rögzítenek, okokat és okozatokzatokat és a köztük való vélt és valós következtetéseket. (A nyomozószerv is végezhet poligráfos vizsgálatot, de ilyenkor bele kell a gyanusítottnak egyeznie, ami nem kötelező.)

Önmagukban nem ítélnek és bármennyire is hihetetlen, nem jogbetartó szerpűek. (A bíróságon önmagában csak a vádhoz csatolják, de a védelem/alperes is ugyanúgy és ugyanakkor kell megkapja, mint a felperes.)

Poligráfiai vizsgálatot rendelhet el bíróság, de ez a valóságban nem túl gyakori. A vizsgálat meg nem úgy zajlik, mint a filmekben. A vizsgálatot megelőzően orvosi vizsgálat van, ami testi kivizsgálást, pszichiátriai és pszichológiai vizsgálatot jelent. Ebből felmérik, hogy az adott egyénnek van-e testi rendellensége, milyen a pszichiátriai és pszichológia állapota.

A régi készülékeknél, amit előszeretettel hoznak fel filmekben, szeizmográfszerű tűk futnak egy papírra amik a végtagi és mellkasi elvezetéseket figyelik, amik a mozgáson kívül reagálnak az izzadásra, annak mértékére és fokára, a rángásra, a hőmérsékletváltozásra, potenciometriai adatokra, pulzusra. Pont emiatt átverhető és rengeteg trükk van, hogyan lehet átverni.

A modernebb hazugságvizsgáló ennél sokkal komplexebb. EEG értékeket is vizgál.

A legmodernebb vizsgálathoz MR gépet használnak és az egész agyi működést figyelik.

Ez már mérföldekkel pontosabb, de még ez is átverhető, viszont drága vizsgálat, így nem véletlenül nem is alkalmazzák.

A klasszikus és modernebb gépeknél sok kalibráló kérdést tesznek fel, amikbe direkt rejtenek hibákat (név elírása, harmadik név hiánya, születési idő/hely helytelen...stb.), illetve nagyon egyértelműek a kérdések. Ön egy répa? A válasz nyilván nem a legtöbb embernél. De ha valaki szentül hiszi, hogy az, amit megeszik és szinte csak répát eszik, akkor mindegy, hogy válaszol a kérdésre, a válasza korrekt lesz. Illetve ami más, hogy egyrészt van egy sor eldöntendő kérdés, és külön vannak kifejtős válaszadó kérdések. Az eldöntendő kérdéseket relatív könnyű átverni. A kifejtős válaszoknál bonyolódik a helyzet. Miért? Mert a legtöbb ember a válaszkor és előtte nem a szemedbe néz, vagy ha oda is, nem oda koncentrál, hanem "emlékeiben kutat". Itt jön a képbe a nem poligráf által rögzített értékek. A mai korban mindent kamerával rögzítenek. A pupilla tágulást, a pislogást...stb. Ha van valaki, akit megölnél, pontosabban szeretnéd, hogy ne éljen, de nem ölöd meg, akkor kifejezéssel mondod róla, hogy bárcsak megdöglene és ha meghal, gond nélkül mondod, hogy bárcsak te ölhetted volna meg. Ezeket igaznak érzed, közben nem feltétlen igazak. Viszont gyilkolni nem olyan könnyű. A legtöbb civilizált embernek nehezére esne. Ha nem te ölsz meg valakit, de valamiért elhiszed, hogy bizony te ölted meg, vagy miattad halt meg, akkor a poligráfos teszten igazként jelenik meg a kiértékelés után.

Kicsit elkalandoznék:

A jogban a halál egy tény, de az életből a halálba való átmenet komplex. A halál lehet természetes és idegenkezűségből eredő. Természetes alatt az öregedés, vagy életmód miatti testi torzulások miatti elhalálozást értik. Ha megesz egy oroszlán, bármennyire is természetes, hiszen neki csak kaja vagy, az minimum baleseti halál, de lehet más kategóriában is. Íme néhány kategória a gyilkosságra:

- emberölés

- erős felindulásban elkövetett emberölés (pl kocsmai verekedés)

- öngyilkosságban közreműködés (rábeszélés, vagy fizikális segítség)

- magzatelhajtás (mind máson, és magadon)

- testi sértés (ahol nem az általad okozott sérülésbe hal bele az illető, de közrejátszik a halálában)

- foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (ez főleg szabályok be nem tartása, áthágása miatti halálozás)

- segítségnyújtás elmulasztása (ami miatt meghal az illető)

- gondozási kötelezettség elmulasztása (ahol az általad gyámolt személy hal neg, általában gyerekhalálozás, de lehet idős is)

... és akkor még ezt lehet minősítésekkel fokozni az által, hogy hogyan öltél (pl különös kegyetlenséggel), hány embert (többszörös és tömeges, pl sorozatgyilkos és családgyilkos, vagy merénylő), miért öltél (véletlen, oda nem figyelés miatt, kitervelten...stb), milyen célal öltél (nyereségvágyból, vallási okból, gyűlöletből,...stb.), milyen embert (kiskorú, 14év alatti, idős, fogyatékos/rokkant...stb.).

A gondatlanságból elkövetett emberölés lehet pl az, hogy egy lépcső korlátját te szerelted fel, de az leszakad és emiatt meghal valaki vagy többen. Akkor gondatlanság, ha kiderül, hogy itt-ott pár csavart nem húztál meg, vagy elfelejtettél becsavarni. De, ha direkt hagytad ki a csavarokat, vagy rossz anyaggal dolgoztál, hogy pénzt spórolj, akkor már haszonszerzési.

A gondatlanság olyan, hogy te magadról elhiheted, hogy a te hibád volt, de nem vallod be. A poligráf teszten ez kibukhat. Közben meg kiderül, vagy nem, hogy igazából a lépcsőt építető cég rossz minőségű betonnal dolgozott, amiből kiszakadtak a csavarok tiplivel együtt és ezért haltak meg, tehát nem a te hibád mégsem, de mivel te ezt nem tudod, így bűnösnek érzed magad, ami miatt az igazság valójában nem igaz. Ez és ilyen okok miatt nem bizonyító erejű a poligráfos vizsgálat önmagában.

Nem lehet állítani, hogy ne csuktak volna még le ártatlant, mert már volt rá jó pár példa. Itthon is, külföldön is. Ezen esetekben nem volt perdöntő bizonyíték, viszont túl sok ráutaló jel, bizonyíték volt az ártatlanra. Erre mondják, hogy rosszkor volt rossz helyen. Több olyan civil alapítvány van, akik próbálják az eseteket felülvizsgálni, illetve a tudomány és technika fejlődésével megcáfolni az elkövető személyét illető határozatot. Van, amikor sikerül, van, amikor nem.

Sajnos a legpontosabb, legjobb jogrendszer is hibás. Nem véletlen módosítják folyton őket.