Mi értelme az időjárás jelentésnek ha sosem tudják a zivatart időben elhelyezni?

Hogy legyen min hisztizni a gyakorin

(kb. hetente kétszer felmerül itt ez a kérdés)

Hőmérsékletet elég jól előre lehet jelezni bizonyos intervallumon belül. Általában 100 km távolság esetén is – azonos magasságban stb… – kb. hasonló hőmérséklet lesz. Időben is eléggé nagy intervallumban lesz hasonló hőmérséklet. Ha Szentendrén 23 ˚C van, akkor általában Százhalombattán is 23±2˚C lesz. Ha 14:00-kor 23 ˚C van, akkor 13:30-kor és 14:30-kor is hasonló lesz.

Hasonlóan egyenletes mondjuk a szélerő, a szélirány, vagy éppen az, hogy mennyire felhős az ég.

A csapadék tud problémásabb lenni. Persze megint más, mikor olyan egyenletes esőzés van, de van, mikor zivatarok pattannak ki a semmiből, mikor egy nagyobb város egyik felén hömpölyög a víz az úton, a másik felén meg egy csepp sem esett. Bár az időjárás előrejelzés egészében valószínűségként értelmezendő, de itt sokkal fokozottabban igaz ez. Azt meg lehet mondani, hogy mondjuk egy adott megyében úgy általában mekkora valószínűséggel fog esni x mm-nél több csapadék, de azt ne várd, hogy egy konkrét városnál, vagy konkrét utcában meg fogják mondani percre pontosan, hogy esik-e vagy sem, és ha igen, akkor mikor és mennyi csapadék.

De ennek a megértéséhez elég megnézni egy radarképet egy zivataros időszakban, vagy egy csapadékösszeg térképet. Eléggé foltos tud lenni, itt néhány km pontatlanság óriási változást jelent. Vagy te is biztos tapasztaltad már, hogy nagy szürke felhők vannak, dörög, villámlik, aztán mégsem esik, mert elmegy melletted az egész. Pl. Győrben esett éjszaka is, meg esik kb. 2–3 órája, éjfél óta leesett kb. 37 mm csapadék. A tőle kb. 10 km-re lévő Nyúl településen meg esett kemény fél mm csapadék.

(Amúgy ennél már csak a csapadék halmazállapotát nehezebb előre jelezni, de ez is könnyen belátható, hogy miért. Simán elő tud fordulni, hogy elkezd havazni, aztán 3 perc múlva már eső esik, aztán 5 perccel később már havaseső.)

~ ~ ~

Az időjárás előrejelzés nem jövőbelátás. Bizonyos pontatlansággal bizonyos intervallumokon belül jelzi előre azt, hogy milyen időjárás *valószínűsíthető*.

Soha nem is lesz teljesen pontos. Egyrészt minden mérésnek van pontossága. Ha a hőmérő 27,3 ˚C-ot mutat, az lehet 27,269 °C és lehet 27,341˚C is. Az időjárás viszont kaotikus rendszer, nagyon kicsi kezdeti különbségek idővel jelentős különbségekhez vezetnek. Kb. mint a biliárd, elég egy fél mm-rel arrébb meglökni a fehér golyót, hogy a piros golyó ne a lyukba essen be, hanem attól 20 cm-re ütközzön a falba. Másrészt a légkör állapotát is csak homályosan ismerhetjük meg. Ha minden percben minden m³-nyi levegőben ismernénk a hőmérsékletet, akkor nem kellene előre jelezni, hogy felhős lesz-e az ég, mert úgysem látnánk a felhőket a meteorológiai léggömbök tömegétől. Oké, a műholdak, radarok és hasonlók sokat segítenek abban, hogy igen nagy felbontással legyenek elég pontos adataink, de ezeknek is korlátozott a felbontása és pontossága. Viszont több adat több számítási kapacitást is igényel.