Miért nem esik le a hold az égről ha olyan nagy és nehéz?

"Majd, ha olyan gyorsan dobod a "gojót", mint ahogy a Hold megy, akkor az is fennmarad."

Ez nem igaz. Ez a Földtől való távolságtól is függ, hogy mekkora sebesség kell ehhez. Továbbá, ha nem elég távol van a Földtől, akkor a légkörrel való súrlódás miatt felhevülne és elkopna a kő.

Első hozzászóló vagyok szándékosan kerültem úgy fogalmazni, hogy gravitációs erő és csak gravitációnak hívtam, ugyanis ez attól függ , hogy erőnek tekintjük-e a gravitációt, hogy a (könnyebben felfogható) newtoni modellt használjuk-e, vagy a világot még precízebben leíró (,de nehezebben felfogható) relativitáselmélet mint modellt használjuk-e.

Maradjuk akkor a newtoni modellnél.

A centripetális vitára reagálva:

A centripetális gyorsulás az centripetális erő is:

"A Newtoni mechanikában a gravitació biztosítja a csillagászati keringésekért felelős centripetális erőt."

[link]

Newton III. törvénye : Az erők mindig párosával lépnek fel. Két test kölcsönhatása során mindkét testre egyező nagyságú, azonos hatásvonalú és egymással ellentétes irányú erő hat.

A Föld-Hold esetében ezek nem másik mint a gravitációs erő és a centripetális erő.

A 12.-ik avagy a 108.-ik oldalon : [link]

A tankönyv írja a Föld-Nap-ra a gracitációs és centripetális erőt.

"A centripetális vitára reagálva:

A centripetális gyorsulás az..."

Én is ugyanezt írtam.

"A Föld-Hold esetében ezek nem másik mint a gravitációs erő és a centripetális erő."

Mivel utóbbi egy pszeudo erő, ezért ez a kettő egy és ugyanaz.

" Az erők mindig párosával lépnek fel."

Ez igaz, de most a Holdra ható erőket nézzük, az pedig nem páros.

"Ez igaz, de most a Holdra ható erőket nézzük, az pedig nem páros."

"Mivel utóbbi egy pszeudo erő, ezért ez a kettő egy és ugyanaz."

Végülis igen, a gravitációt centripetális erőnek tekintik, pedig a gravitációs erő a fókusz felé irányul.

@16:11

Mármint ilyen esetekben (excentrikus pályák esetében) tekintik annak.