Mi a különbség az otthoni és a csillagászati kutatásokra használt teleszkópok között? Mekkora nagyítással bírnak körülbelül?

"Arra gondolok hogy a házi (otthoni) csillagászati távcsöveknél igazából csak fókuszálni tudsz, nagyítani nem."

Nem így van. Amatőr csillagászati távcsöveknél is lehet változtatni a nagyítást. Vizuális megfigyelésnél viszonylag egyszerűen: az okulár (szemlencse) cseréjével. (A távcső nagyítása az objektív (tárgylencse / főtükör) és az okulár fókusztávolságának hányadosa. Tehát minél nagyobb az objektív fókusztávolsága, és minél kisebb az okuláré, annál nagyobb a nagyításod.)

Fotografikus megfigyelésnél kicsit másként működik a dolog, ott csak az objektív fókusztávolsága számít, de ott is lehet nyújtani a fókuszt például úgynevezett Barlow lencsékkel.

De egyébként sem a nagyítás a legfontosabb jellemzője egy távcsőnek. Elméletileg bármilyen távcsővel bármekkora nagyítás elérhető, ha elegendően rövid fókuszú objektívet használsz. De több okból is nincs értelme a végtelenségig növelni ezt.

A távcső talán legfontosabb jellemzője az objektív átmérője. Ez egyrészt meghatározza, mennyi fényt tud összegyűjteni, mennyire halvány objektumokat lehet vele megfigyelni. Másrészt ez meghatározza a felbontását a távcsőnek, azaz hogy mennyire kis részletek láthatóak vele. Azt szokták mondani, hogy a legnagyobb nagyítás, aminek még értelme lehet, az az objektív mm-ben megadott átmérőjének kétszerese. Tehát ha például van egy 100 mm-es objektívű távcsöved, és 200x-nál nagyobb nagyítást használsz, akkor nem fogsz több részletet látni, csak ugyanazt a képet nagyobban, életlenül, hiszen a felbontásod nem elég nagy.

Emellett a légkör is elég erősen meghatározza, mekkora részletek láthatók, hiszen folytonos mozgása miatt torzítja a képet.

[link]

Hogy miben más egy tudományos célú távcső egy amatőrhöz képest? Hát ez erősen függ attól, hogy mi a kutatás célja. (Meg attól is, hogy milyen amatőr távcsővel hasonlítom össze. Ott is elég széles a skála.)

Eltérhet a távcső mérete. A tudományos kutatásban használt legnagyobb távcsövek főtükrének átmérője 10 méter körül van. (De az USA már 30 méteres, az európai országok 40 méteres főtükrű távcsövet terveznek.) A légköri mozgás hatásának kivédésére már van többféle megoldás, ide sorolhatók az űrtávcsövek is, de ma már a legkomolyabb földi távcsöveket úgynevezett adaptív optikával szerelik fel, azaz úgy változtatják a főtükör alakját valós időben, hogy kompenzálja a légköri torzítások hatásait.

Megjegyzem, nem feltétlenül kell ilyen óriási távcső a kutatáshoz. Magyarországon is zajlik távcsöves tudományos célú kutatás (pl. új kisbolygók, üstökösök keresése), pedig itthon 1 méteres tükörátmérőjű a legnagyobb csillagászati távcső. (Ami persze még mindig sokkal nagyobb, mint egy tipikus otthoni műszer.)

Eltérhet a mechanika, ami a távcsövet tartja. A csillagászati kutatásban már szinte kizárólag fotografikus megfigyelés történik. (Tehát fényképeket készítenek, nem a csillagász kukucskál a távcső szemlencséjébe.) Hosszú záridejű fényképeket készítenek. (Még amatőr asztrofotósok is gyakran több perces záridejű képeket készítenek megfelelő felszereléssel.) Ehhez viszont le kell követni az égbolt látszólagos mozgását. Nyilván minél pontosabban, annál jobb, de annál nehezebb is a dolog.

Más lehet a detektor. A tudományos kutatásban használt "fényképezőgépek" gyakran sokkal érzékenyebbek, esetleg a láthatón kívül más hullámhossztartományok vizsgálatára is alkalmasak. (Például gondolj arra, hogy léteznek rádióteleszkópok is.) És természetesen egészen más az adatok feldolgozása.

Az elhelyezkedést is megemlíteném. A csillagászati obszervatóriumokat direkt olyan helyre építik, ahol kicsi a fényszennyezés, és gyakran magas hegyekre, hogy a légköri zavaró hatás is minél kisebb legyen. Az USA-ban például Hawaii-on van a legtöbb nagy teleszkóp, az Európai Déli Obszervatórium távcsövei pedig Chilében, az Andokban vannak.

"Mekkora nagyítással bírnak körülbelül?" -> Attól függ mi a cél, mit akarsz megfigyelni. A távcsövek esetén a nagyítás az egy a sok paraméter közül. Fontos, hogy "mennyi fényt képes összegyűjteni" azaz milyen fényességű objektumok megfigyelhetőek vele. Szintén ellene megyen a nagyításnak, ha pl. galaxisokat akarsz megfigyelni pl. az Androméda csak nem túl nagy nagyítással figyelhető meg, mert akkora, hogy kilóg a képből. Ugyanaz a Hold esetén nem érdemes a Holdat túl nagy nagyítással nézni, mert szintén a fele kilóg.

Pl. Galilei idejében még a "komoly" műszerek nagyítása is kb. 30-50x lehetett a leírások alapján. És felfedezte vele először a Jupiter 3 holdját, majd később a negyedik Galilei féle holdat is. És neki bőven elég volt ez a nagyítás. Amúgy ma is sok sok objektumhoz elég ez a nagyítás, legalább látszik amit nézni akarsz.

Pl. a Szaturnusz gyűrűje már szépen kirajzolódik egy 75x nagyítás esetén is, illetve a Tytán is jól látszik mellette. De sok többes csillag is szépen bomlik 75x nagyítás környékén (pl. Alcor - Mizár három csillagra fog bomlani). Olyan 100x nagyítás környékén az Albireó is szépen bomlik.

A dolog másik fele, hogy ma már amit megkapsz "amatőr" műszert (ilyan 120-150mm fölött) már alkalmas sok mindenre, mert egészen pontosak. Egy ekvatoriális követő mechanikával sokkal többre képes mint akár csak 60-70 éve voltak a kisebb kutató távcsövek. Pl. érdekes történeti adat, hogy a Távcső világa c. könyv (nekem az 1980-as kiadás van meg) felsorolja a "világ legnagyobb távcsövei" /ha valakinek megvan 647. oldal/ 60 cm-es átmérőig! Ma bemész a boltba és kb. azonnal elhozhatsz egy 40cm-es távcsövet, a 60cm-esre várni kell, mert az nincs raktáron... De bármikor megveheted (igaz 48 000 EUR az induló ára, egy közepes személyautó ára) /most ránéztem 70cm is rendelhető webáruházból 240 000 USA dollárért). Kérdés, hogy ez most "amatőr" vagy "profi" hol a határ? Bemész a boltba nem kérdezik ki vagy, leteszed az asztalra a lovét, magkapod a cuccot és viheted haza...

Ami viszont ma már angyon eltér, hogy a "kutató" (profi) távcsövekbe már általában bele se lehet nézni, mert egy rakás érzékelő, detektor, fényképező cucc van rászerelve és pontosan beállítva. Az "amatőr" műszerekbe még bele lehet nézni.

Ami igazi különbség