Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Az evolúciós gondolkodás...

Az evolúciós gondolkodás alapján a 100%-os bizalom másokban helytelen?

Figyelt kérdés

Az emberek bizalmat várnak el egymás iránt, a párkapcsolatokat meg eleve arra építik.

Úgy emlékszem, még a Balázs show-ban voltak ilyesmi történetek, hogy egy pasit a baràtnője megcsalt annak legjobb barátjával. A történetek feltehetően fiktívek voltak, de ami félelmetessé teszi, hogy ezek a valóságban is megtörténhetnek.

Vagy többször olvastam már ilyesmi hírt, hogy egy nő levágta bosszúból a pasija/férje péniszét.

Egyesek mef háború idején a kannibalizmusug süllyednek.

A fenti események némelyike egyébként reálisan is érthető. Például a tiszteletlen barát tette mögött a saját génjei terjesztésének evolúciós vágya húzódhat meg, egy arra alkalmas nővel.


Mindezek után viszont felmerül a kérdés, vajon evolúciós szemszögből nyerünk-e valamit, azzal, ha 100%-ig bízok mondjuk egy nőben?

Nem-e jobb stratégia, ha néha utána nézek a dolgainak, nehogy kárt szenvedjek?


tegnap 15:30
1 2 3
 1/22 anonim ***** válasza:
92%

Nem. Az ember evolúciós szempontból is társas lény, a társas kapcsolatok pedig kölcsönös bizalmon alapulnak.

Hogy nem mindenki megbízható, az már egy másik kérdés, de természetesen nem következik belőle, hogy senki sem megbízható.

tegnap 15:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/22 A kérdező kommentje:

#1


Szerintem meg senki sem megbízható.

Azok az emberek, akik magukat megbízhatónak tartják, simán kerülhetnek olyan szituba, amikor hàtba tamadják a másikat, csak maguk sem tudnak róla.

Azt gondolom, hogy az együttműködés alatt is önzés van: azért segítünk a másiknak, mert ezáltal előnyökhöz juthatunk (pl. mert a másik majd viszonozza, vagy hívő embereknél az isteni jutalomba vetett hit, stb.).


Az én hipozézisem szerint azok az egyedek voltak a sikeresebbek, akik nyitva tartották a szemüket, és nem bíztak meg teljesen senkiben, csak annyira, ami működtet egy kapcsolatot. Kételyeiket azonban nem tárták fel, hanem megtartották, és végig óvatosak voltak.

Ha egyszer esetleg tudós lesz belőlem, azon leszek, hogy hipotézisemet be is bizonyítsam.

tegnap 15:57
 3/22 A kérdező kommentje:
Amúgy a kérdést azért tettem fel, mert arra vagyok kíváncsi, hogy a tudomány eljutott-e már addig mint én. De ha nem, akkor lesz mit bebizonyítanom.
tegnap 15:58
 4/22 anonim ***** válasza:
91%

"Szerintem meg senki sem megbízható."

Az meg a te dolgod, de ez az égvilágon semmit nem befolyásol. Pláne a tudományokban.

tegnap 16:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/22 anonim ***** válasza:
72%

Egyetértek az előttem szólóval.

Aki arra kíváncsi, a tudomány utolérte-e már őt, nagyjából nem tudja miről beszél. Például emiatt nyilvánvaló, hogy benne nem bízom. ki önmagát sem ismeri, azt hogy ismerjem én (a bizalom szintjéig).

tegnap 16:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/22 Kólauborkával ***** válasza:
88%

Eleve bizalomra épül az egész civilizáció: bízol abban, hogy a pék holnap is fog zsemlét/péksütit/kenyeret sütni, bízol abban, hogy a hentes továbbra is kiteszi a húst a pultra, bízol abban, hogy holnap is szükség lesz a munkádra, és bízol abban, hogy a holnapod hasonló lesz a maihoz. Amennyiben nem bíznál ebben, akkor nem úgy élnél ahogy most.

Tehát már tökön is lőtted magad.

tegnap 16:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/22 anonim ***** válasza:
100%
A világ alapvető szabálya a hatás kölcsönhatás elve. A társamra hatással vagyok és viszont. Ebből következik, hogy egyfelől annyira ismerhetem meg, amennyire általában ilyesmire képes vagyok (nulla és végtelen között), másfelől amennyit ő tudatosan vagy tudattalanul közöl magáról a viselkedésével. A "100%-os bizalom" emiatt önmagában értelmetlenség, az adott mértékű bizalom viszont a boldog élet feltétele.
tegnap 16:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/22 A kérdező kommentje:

#6


Nem önmagában a bizalomról szól a kérdésem, hanem a teljes, kételkedésmentes bizalomról.

tegnap 17:10
 9/22 UlfOrmson ***** válasza:
71%
Látszik, hogy halvány fogalmad sincs a tudományokról
tegnap 17:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/22 sadam87 ***** válasza:
73%

#2

"Szerintem meg senki sem megbízható.

Azok az emberek, akik magukat megbízhatónak tartják, simán kerülhetnek olyan szituba, amikor hàtba tamadják a másikat, csak maguk sem tudnak róla."

Ezt mire alapozva állítod? Mert így összességében csak egy vélemény (még ha lehet is benne valamennyi igazság).

Amúgy meg milyen téren megbízható? Mert egész más szituáció az, hogy ha megbízol valakiben, hogy azt adja el, amit árul, és megint más szituáció az, hogy ha odaadod valakinek a bankkártyádat és a PIN kódodat, akkor nem használ ki.

"Azt gondolom, hogy az együttműködés alatt is önzés van: azért segítünk a másiknak, mert ezáltal előnyökhöz juthatunk (pl. mert a másik majd viszonozza [...]"

Ezt hívják úgy az evolúcióbiológiában, hogy reciprok altruizmus. Ez játékelméleti modellekkel (pl. fogolydilemma) jól szimulálható, és igen, ezek alapján általában az jön ki, hogy feltétel nélkül nem éri meg megbízni a másikban, érdemes a megbízhatóságáról megbizonyosodni. Például itt egy játékos szimuláció:

[link]

Azért pár dolgot megjegyeznék:

1. A "megbizonyosodni" kifejezés alatt itt azt szokták érteni, hogy megismerni a másik viselkedését. Ha valakit jól megismertél (például egy párkapcsolatban), akkor már azért jó eséllyel meg tudod állapítani, hogy mit fog csinálni. Természetesen van tévedési lehetőség (pláne egy megcsalási szituációban, amit titkolni próbál), de azért valószínűleg nem olyan nagy.

2. Nem veszed figyelembe, hogy a másik ellenőrzésének is van költsége. Energiát és időt kell befektetni, hogy kiderítsed a csalást. Ha pedig nincs csalás, akkor feleslegesen fektetted be ezt az energiát, rosszabbul jössz ki, mint ha megbíztál volna a másikban. Magyarán ha elég kicsi a csalás kockázata, akkor lehet, hogy jobban jössz ki, ha szimplán megbízol a másikban. (Hogy azt ne is említsem, hogy jó eséllyel az élettani állapotodra, egészségedre is kihat, ha folyton gyanakszol.)

3. A reciprok altruizmus mellett más evolúciós modellek is magyarázhatják az önzetlen viselkedés kialakulását. Ilyen a csoportszelekció és a rokonszelekció. Ezekre a modellekre nem igaz a fent idézett állításod.

4. Azzal egyet értek, hogy az emberi viselkedés jelentős részben evolúciós alapokon nyugszik. De ez nem azt jelenti, hogy az emberi viselkedés tökéletesen fog követni egy (ráadásul nem is teljesen pontos) evolúciós modellt. Például jól kimutatható, hogy a társas kapcsolatok (barátságok, párkapcsolatok) jelentős boldogságérzetet tudnak okozni akkor is, ha nem járnak közvetlen előnnyel. Ha egy szituációban valakinek egy evolúciós modell szerint megéri csalnia, az nem jelenti azt, hogy automatikusan csalni is fog. Az emberi viselkedés megértésében nagyon hasznosek lehetnek az evolúciós modellek, de azért túlzottan messzemenő következtetéseket levonni az emberi viselkedésre belőlük nem biztos, hogy jó ötlet.

Persze abban igazad van, hogy néha utána nézni a dolgaidnak egyáltalán nem biztos, hogy rossz ötlet. Csak nem biztos, hogy minden dolognak és minden esetben. Például ne feledd, hogy valakinek elnyerni a bizalmát egy komoly érték. Ha elkezded őt ellenőrizni, az könnyen lerombolhatja ezt a bizalmat.


#3

"Amúgy a kérdést azért tettem fel, mert arra vagyok kíváncsi, hogy a tudomány eljutott-e már addig mint én. De ha nem, akkor lesz mit bebizonyítanom."

Bátor felvetés. Remélem sikerült a fentiekben bemutatnom, hogy igen, a tudomány már eljutott idáig. Meg tovább is.

tegnap 17:32
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!