Magyarázzátok el, mit jelent az, hogy nem a szem lát, hanem az agy?

Szerintem arra gondolt a költő, hogy a szem csak egy objektív ami befogja a fényt, de az agy dolgozza fel az információt.

Analógia: nem a gyomor szívja fel a tápanyagot, az csak egy “daráló”, inkább a vékony és a vastag bél “miatt laksz jól”.

Amit "látsz", az nem a szemedből érkező inger, hanem az a mozi, amit a látóközpontod rendezett belőle. Nem pontosan, hanem hasznosan tükrözi a külvilágot.

Amúgy nagyon érdekes téma, hogy milyen sokat manipulál az agy a "nyers képen", pl. felépít belőle egy 3d modellt is, hogy értelmezhetővé váljon a külvilág. Ha sérül a látóközpontod, akkor vagy teljesen vak leszel, vagy hiába látsz, nem fogod fel, hogy mi van előtted, nem tudod azonosítani a tárgyakat, stb.

Az agy sem lát.

Egy szellemi lény lát, aki működteti a szemgolyót és az agyat is.

a szemben van 700-800 millió fényre érzékeny elem (csapok és pálcikák).

ezek keresztül-kasul össze vannak kötve, úgyhogy mire a látóideghez ér a dolog kb. 8 millió független információ-morzsa lesz a dologból.

ebből kb. 7 millió jön a sárgafoltból (a színlátás helye) és kb. 1 millió az összes többiből.

a látóteredben a sárgafolt mérete kb. akkora, mint a magad elé kinyújtott kezeden a hüvelyujj körme.

gyakorlatilag vak vagy, nevetségesen kevés információ jön egy lépésben a szemedből, mindent amit látsz, azt az agyad rakja össze azzal, hogy folyamatosan mozog a szemed és fejed, meg persze folyamatosan tippelget.

ezért van annyi furcsa/vicces/meglepő/stb. érzékcsalódás-kép.

#1 > Szerintem arra gondolt a költő,

Azt hiszem a költő én voltam egy másik válasznál…

~ ~ ~

A képet az agy látóközpontja rakja össze. Nyilván jórészt a szemből érkező ingerek alapján, de nem csak azt használva fel.

Egy negatív példa: https://www.youtube.com/watch?v=LRFMuGBP15U

Vagy egy direktebb példa: https://www.youtube.com/watch?v=_bnnmWYI0lM

Nézd meg előbb a videókat, mert el fogom spoilerezni! Úgy meg nem hat annyira jól. (További videókat is találsz, ha pl. arra keresel rá, hogy „attention test”.) Mindenesetre a lényeg mindegyik esetben az, amit szelektív látásnak szoktunk nevezni. Nyilván nem vakultál meg, a szemed látja azt, ami történik, de az agyad ignorálja a lényegtelennek tűnő információkat. (Figyelem tesztnek vannak ezek feltüntetve, de pont a figyelem az, ami a figyelem tárgya szempontjából nem lényeges információkat ignoráltatja.) Különösen kellemetlenné tud ez válni, mikor keresel valamit, és végül ott találod meg, ahol már háromszor nézted, és tulajdonképpen ott volt az orrod előtt. A szemed látta, az agyad nem.

Az optikai illúziók jelentős részét nem sorolnám ide, mert az sokszor a szem működéséből, a szemben lezajló folyamatokból, a látás fizikai, kémiai aspektusaiból ered, így a szemből már eleve – fogalmazzunk úgy – meghamisított információ érkezik. De mégis két illúziót hozok fel, mert ezt már inkább az agy csinálja…

[link]

Az A és a B betűvel jelölt mezők színe, fényereje pontosan ugyanaz. A szem is közel ugyanolyan fényerőt érzékel. De az agy értelmezi is a szemből érkező információkat, a benned kialakuló képben mindkét mező a kontextusával együtt értelmeződik, így az A mezőt sötétebbnek látod, mint a B mezőt, mert az emlékeid, tapasztalataid alapján mikor ilyen képet látsz, akkor tényleg az, csak a megvilágítás, az árnyék az, ami módosítja ezt a két különböző árnyalatot. A szemed kb. ugyanannak látja a két szürkét, az agyad viszont határozottan másnak.

Vagy itt van ez: https://www.youtube.com/watch?v=pNe6fsaCVtI

Ez valójában nem optikai illúzió, hanem szimpla geometria. A szemednek amit látnia kellene, meg amit ténylegesen lát, az nyolc fehér pötty, mindegyik egy-egy egyenes mentén mozog. Amit az agyad lát, az egy forgó – tulajdonképpen nem látható – korong, és az azon lévő nyolc fehér pötty.

~ ~ ~

Aztán üss fel találomra egy könyvet, vagy vegyél a kezedbe bármilyen írást. Fókuszálj egy szóra. A fókuszt ezen a szavon hagyva próbáld meg kitalálni, hogy 2–3 sorral alatta vagy felette milyen szó van leírva. Meglepő, hogy mennyire kicsi az a terület, amit valóban élesen látunk. A szem tulajdonképpen valahogy így lát: [link] . Ehhez képest a fejünkben egy olyan kép alakul ki, ami sokkal élesebbnek tűnik. Mert az ember szeme ide-oda pásztázik, több területről kap élesebb képet, és a fejedben a belső kép ezeknek egyfajta montázsából áll össze. De amit nem látsz élesen, az emlékeid, elvárásaid, sejtéseid alapján azt is élesebb képpé egészíti ki azt agyad, mint amit a szemed lát.

Vagy pl. állsz a járdasegélynél. Balra nézel, jobbra nézel, és a fejedben összeáll egyetlen képben az egész út, noha azt egyszerre teljes egészében soha nem láttad. Még bizonyos mozgásokat is interpolál az agyad közben. Fél másodpercig bár balra nézel, tudod, hogy jobbról nem jön autó. Nem csak tudod, hanem képként van a fejedben. Nem egy másik képként, hanem ugyanannak a képnek a részletekét. Nem csak elképzeled, hanem látni véled, látod, hogy nincs ott autó. Persze 10 másodperc alatt történhettek változások, az agyad „érvényteleníti” a képet, már nem lehet biztos benne, hogy a jobb oldalon nem tűnt-e fel közben egy autó.

Amit meg a másik kérdésnél is felhoztam – ami ugye arról szólt, hogy hány megapixeles az emberi szem – az a színlátás. Késő este van, a szemed tulajdonképpen már nem lát színeket, de mégis kinézve az ablakon egy zöld lombot látsz. Nem csak tudod, hogy a fa lombja zöld, mert délután, mikor még láttál színeket az volt, hanem zöldnek véled látni azt a fát, így erős *szürkületben* is.

~ ~ ~

Ezért nincs értelme annak a kérdésnek, hogy hány megapixeles az emberi szem, mert a képalkotás gyökeresen más. A fényképezőgép csinál egy képet, oda fókuszál, ahova, és kész. Az emberi agy meg a szemből érkező sok képből, meg a kontextus értelmezésével analógiákon, emlékeken, vélelmeken alapuló extrapolációkkal hoz létre képet. Messze nem azt látjuk, mint amit a szem nyers adatként küld az agy számára.