Hány megapixeles az ember szeme?

700 valahány millió különálló fényre érzékeny szenzor (csapok és pálcikák) van egy szemben, de ezek keresztül-kasul vannak kötve, úgyhogy mire a látóideghez ér a dolog kb. 8 millió diszkrét jel lesz belőle.

ebből kb. 7 millió jön a sárgatestből (a színlátás helye), ami kb. akkora terület a látóteredből, mint a magad elé kinyújtott kezeden a hüvelyujj körme, a többi 1 millió fedi le a látótered többi részét.

Sárgafolt, nem sárgatest, az más.

bocsi.

Az emberi látás összetettebb annál, hogy a megapixel, mint mértékegység jellemezni tudná. Pl. a csapok – amikből kb. 7-8 millió van – a színlátásért felelősek, a pálcikák – amiből 75-150 millió van – színeket nem tudnak megkülönböztetni, cserébe érzékenyebbek a fényre, így sötétebb viszonyok között is tudunk látni. Ezek viszont eltérő sűrűségben találhatók meg a retinánk, ráadásul még az egymáshoz képesti arányuk is más a retina különböző területein. Lásd: [link]

Aztán ezek mindenféle sajátos mechanizmusok mentén egymásra is hatnak, néhány optikai illúziónak a hátterében pont az ilyen folyamatok állnak. (Nem értek hozzá nagyon, de egy barátomnak ez kutatási területe volt, tudom, hogy elég mély a nyúl ürege.)

Látni viszont nem a szemünk, hanem az agyunk lát. Pl. tudunk pásztázni, így a fejünkben éles(nek tűnő) kép alakul ki arról is, amit a szemünk egy időben, egyszerre amúgy nem képes élesen látni. Vagy ha éjjel látsz egy fát, akkor a szemed valójában nem lát már színeket, de te mégis zöldnek véled látni a fát, mert korábbi emlékeid kiegészítik a képet a fejedben.

A fényérzékeny sejtek, receptorok számából lehetne azt mondani, hogy az emberi szem 75-150 megapixel felbontású. De ez olyan szintű leegyszerűsítése a dolognak, ami torz, valótlan képest fest. Michelangelo Dávid-szobrát sem lehet 5 tonna márvánnyal azonosítani, mert ugyan 5 tonna a tömege, és márványból van, de kardinális különbség van egy 5 tonnányi márványkavics meg a Dávid-szobor között.