Filozófiai szemszögből hogyan lehetne cáfolni azt az állítást, hogy a lehető legjobb világban élünk?
Most olvastam el Voltaire: Candide vagy optimizmus című művét, amely ezt a témát járja körbe.
Az állítással szemben a szerző bemutatja, hogy milyen nyomorult a világ, szóval ez a filozófiai téma halad végig a művön.
Ugyanakkor, belegondolva, az, hogy a világban van rossz, még nem cáfolja az állítást. Hiszen az, hogy a "lehető legjobb világban élünk" nem azt állítja, hogy egyáltalán nincs rossz. Úgy vélem, hogy csak azt állítja, hogy a világunkban lévő rossz a legcsekélyebb rossz, más világ(ok)ban ennél sokkal nagyobb rossz van/lehetne.
#3 "A lehető legjobb azt jelenti, hogy nem lehet javítani.
Ez biztosan nem igaz."
Biztosan? Ezt mégis mire alapozod? Fizikailag biztosan nem igaz, de filozófiailag? Mi van akkor, ha én azt mondom, hogy az emberiség és a civilizáció elérte a morális csúcsot és így innentől nem lehet javítani? Ezt meg tudod cáfolni? Mert ha nem, akkor nem jelentheted ki, hogy "biztosan nem igaz". Fizikai értelemben igazad lenne, mert nem áll semmi az utunkban a fejlődéshez. De filozófiailag a moralitás már gátat szabhat és nem igazán bizonyítható, hogy abban van-e felső határ, illetve hogy ha van, akkor elértük-e már. Én nem zárnám ki, hogy igen. Hiszen hogyan lehetne javulni? Az emberi önközpontúság kiirthatatlan és visszatartja a társadalom fejlődését. Hogyan lehet ezt megoldani? Mi rá a bizonyíték, hogy meg lehet oldani és lehet tovább fejlődni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!