Miért pont a csillagászattól sajnálják sokan a pénzt, miért nem mondjuk a háborúzástól, fegyverkezéstől, vagy esetleg a gazdag emberek rongyrázásától?

"A háború jó az üzletnek, ugye tudod!?"

A csillagászatba öntött milliárdok pedig egy feneketlen kútban landolnak.

A csillagászat finanszírozásával kapcsolatos fenntartások és összehasonlítások más területekkel, például a háborúval, fegyverkezéssel vagy a gazdag emberek költekezésével, több tényezőből erednek. Az alábbiakban részletesen bemutatom, miért van ez így.

Érték és Közvetlen Hatás

Közvetlen Hatás Hiánya:

A csillagászat, bár rendkívül izgalmas és tudományosan fontos, gyakran nem mutat közvetlen, mindennapi hasznosságot a lakosság számára. Az űrkutatással kapcsolatos felfedezések hosszú távon lehetnek hasznosak, de az azonnali hatásokat nehéz közvetlenül érzékelni.

Ezzel szemben a hadsereg és a fegyverkezés, bár sokszor negatívan ítélik meg, közvetlen és látható hatással van a nemzetbiztonságra és a globális politikára.

Gazdag Emberek Költekezése:

Az emberek rongyrázása és luxusköltései egyéni döntések eredményei, és nem közpénzek felhasználásából származnak. Az emberek sokszor kevésbé érzik azt, hogy ezek a pénzek elpazaroltak, mert nem az ő adóforintjaikat költik.

Ismeretlenség és Kézzelfoghatóság

Ismeretlenség és Megfoghatatlanság:

A csillagászat és az űrkutatás komplex tudományterületek, és sokan nem értik, hogy ezek hogyan vezetnek kézzelfogható előnyökhöz. Az emberek hajlamosak jobban támogatni azokat a területeket, amelyeket jobban megértenek és közvetlenebbül érzékelnek.

A háború és fegyverkezés látható és közvetlen hatással van a mindennapi életre és a nemzeti politikára, ezért ezekre gyakran több figyelmet és forrást fordítanak.

Politikai és Gazdasági Érdekek

Politikai és Gazdasági Nyomás:

A hadsereg és a fegyverkezés gyakran stratégiai fontosságú a nemzetek számára, ezért nagy politikai és gazdasági érdekek kötődnek hozzájuk. A politikai döntéshozók és nagyvállalatok gyakran érdekeltek a katonai kiadások fenntartásában.

A gazdag emberek rongyrázása pedig gazdasági szempontból hozzájárulhat bizonyos iparágak és piacok fenntartásához.

Költségvetési Prioritások

Költségvetési Nyomás:

A csillagászat és az űrkutatás költséges területek, és gyakran versenyeznek a finanszírozásért más, azonnali hatással bíró területekkel, mint az egészségügy, oktatás vagy infrastruktúra.

Az emberek hajlamosak előnyben részesíteni azokat a kiadásokat, amelyek rövid távon közvetlenül javítják az életminőségüket.

Társadalmi Percepció és Média

Társadalmi Percepció:

A média és a közvélemény sokszor negatív fényben tünteti fel az űrkutatást és a csillagászatot, mint "felesleges luxust", míg a háborús kiadásokat nemzeti szükségszerűségként ábrázolják.

A gazdag emberek luxusköltései pedig sokszor az "álom élet" részeként jelennek meg, és kevésbé ítélik meg negatívan.

Összefoglalás

Összességében tehát a csillagászat finanszírozásával kapcsolatos fenntartások és a más területekkel kapcsolatos prioritások több tényezőből erednek: a közvetlen hatás hiányából, a megfoghatatlanságból, a politikai és gazdasági érdekekből, a költségvetési nyomásból és a társadalmi percepciókból. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a csillagászat finanszírozását sokan kevésbé tartják fontosnak, mint más területekét.

Előre bocsátom, hogy amatőr csillagász vagyok. 🙂

Valójában nehéz olyan dolgot találni a csillagaszatban ami az embertömegek számára haszonnal járna. A tudományos világ persze tud profitálni a kutatasokból, de egy bármilyen átlag polgarnak lényegében nem ad hozzá az életéhez a csillagászat...

¯\_(ツ)_/¯

#15: Ezt amatőrcsillagészként tényleg így gondolod? Nyilván az amatőrcsillagászat önmagában, mint hobbi nem ad hozzá, de a csillagászati, űrkutatási tudományos életből rengeteg elem került át a mindennapi életbe.

Csak pár példa, ami csillagászati kutatások "melléktermékeként" született, és napi szinten használatod anélkül, hogy ennek tudátában lennél: WiFi, CCD (mobilok kamerái, digitális fényképezőgépek). Az ISS-en jelenleg is folynak olyan kutatások, amik földi egészségügyi-gyógyászati, vagy ipari-technológiai célúak.

#16-17

Persze, ezek a dolgok az ipar, főleg az űrhajózás, és nem embefesz űrkutatás "mellektermekei".

Viszont a klasszikus csillagászat nem termel ilyen dolgokat a hétköznapi ember számára.

Ezt nem teljesen értem mire gondolsz. A WiFi esetén pl. a zaj és zavarcsökkentés mögöttes mataematikai alapjai köszönhetőek a rádiócsillagászati kutatásoknak, nem a konkrét technológia lett átvíve a hétköznapokba.

De mondok más példákat: Kisbolygó eltérítési módszerek kidolgozása, földsúroló kisbolygók keresése és nyomon követése is egy fontos feladat, és (bár jelenleg nem ismerünk olyan kisbolygót, ami becsapódna a Földbe a közeljövőben) igen csak felértékelődhet ez a kutatási terület. Vagy vegyünk egy másik veszélyforrást: ha a Nap kutatásával meg tudunk jósolni, vagy akár csak időben tudjuk jelezni az érkezését egy, a 19. századi Carrington-eseményt előidézőhöz hasonló Geomágneses vihart okozó napkitörésnek, az a mai technológia civilizációnkban igen csak fontos lehet.

#19

Igen, ezek valóban hasznosnak tűnő kutatások.

Azert csak tűnő, mert nincs mögötte háttér.

Ha holnap hajnalban Sárneczky Krisztián bejelnti, hogy földközeli pályán halad esetleg utkozopalyan egy olyan méretű kisbolygo, ami tömeges kihalási eseményt okozna a Földön, akkor se tenne az emberiség semmit.

Leginkább azért, mert a filmekkel ellentétben nincs képességünk megvedeni a bolygót egy ilyen ütközéstől.

Szóval, ha úgy vesszük annyi a hasznunk, hogy tudjuk melyik nap fogunk kihalni...