Egy 100 000 tonnás 1 km átmérőjű tórusz alakú gyűrű forgatásához ami percenként 1 fordul vákuumban mennyi kwh szükséges?

Ha a meridián körének a sugara elhanyagolható, akkor a tehetetlenségi nyomatéka a forgástengelyére vonatkoztatva (akörül akarod forgatni?) Θ = m*r² = (100 000 t)*(500 m)² = 2,5e13 kg*m². Így ahhoz, hogy nyugalmi helyzetből erre a szögsebességre felpörgessük

Ε = 1/2*Θ*ω² = m*r²*ω²/2 = m*r²*(2*π*f)²/2 = 2*π²*m*r²*f² ≈ 38 080 kWh

energia szükséges.

[link] WA input: 2*π²*(100000000 kg)*(500 m)²*(1/min)².

(Tessék észrevenni, hogy sok legalább 3 feltevéssel éltem, hogy megkapjam ezt az eredményt.)

ma 21:50

Nem teljesítményt (kw) kérdezett, hanem energiát (kwh).

Szóval a kezdeti energia befektetésre gondolt a kérdező, nem időegység alatt szükséges energiára.

Normál esetben nem kellene forgatni.

A valóságban egy kicsit lassulna, mondjuk évente kellene korrigálni egy kevés hajtóanyaggal.

Gyakorlatilag a nagyobbak párosával épülnének, egy szekció erre, egy szekció arra forog.

Így kisebbikrészt nem kell hajtóanyag a kezdeti forgatáshoz. Nagyobbikrészt nem, vagy kevésbé jelentkezik mindenféle giroszkópikus hatás, ha manőverezni kell.

Cserébe lesz valamennyi surlódás a két rész között még mágneses csapágyazással is.

De úgy is szüksége van az állomásnak/űrhajónak energiára, nem baj, ha pár wattal ellensúlyozni kell a surlódást.

A 23:07-essel nagyjából egyetértek, a „kisebbikrészt”-től eltekintve (mert igenis, ilyenkor is kell hajtóanyag a kezdeti forgatáshoz), meg a „gyakorlatilag” még egy kicsit messze van (de az amúgy is feltételes mód, szóval mindegy)…

> „kb egy földivel megegyező erő hatna az emberekre”

Vagy hát annak nagyjából az 56%-a. De nagyságrendileg stimmel.

[link] WA input: (500 m)*(2π/min)²