Hogy bírták elviselni az európai gyarmatosítók a számukra nem megszokott ,szélsőséges időjárási körülményeket más kontinenseken?

A britek nem viselték jól India hőségét és nagyon nehéz volt nekik. Kitaláltak amit csak tudtak. Éjszaka, hogy jól tudjanak aludni vizes ruhákban aludtak és vizes sálakat tekertek a nyakukba és még az ablakokra is vizes vásznakat akasztottak. Az északi himalájai területekről jeget hoztak hajókon délre, ami persze nem volt egy nagy szállítási dolog és nem működött túl jól. Még Amerika keleti tavaiból is hoztak jeget, aminek a szállítását egész jól megoldották. A jeget fűrészporral takarták és kétszeresen is bedeszkázták hőszigetelésnek és áthajózták a jeget Massachusettsből Indiába. Maguk a britek is kételkedtek ennek kivitelezhetőségében, de meg lehetett csinálni - csak nem lehetett elég nagy kapacitást vinni az ilyen szállításokba.

Frederic Tudor (1783-1867) amerikai kereskedő ragadványnevén úgy ismert, mint "Jégkirály". Ő oldotta meg a briteknek a nagyobb mennyiségű jég áthajózását Indiába. Az első szállítmány többsége elolvadt és veszteséges volt. Később már úgy oldotta meg, hogy ingyenes faipari hulladék fűrészport használt. A jég maga meg ingyen volt, csak a kivágását kellett megfizetnie. 100-150 tonna jegeket szállított és Kubában is volt jég vállalkozása. A jég kivágást is korszerűsítette, iparosította és többszörösége növelte a kitermelést. 1833-ban vállalkozott rá, hogy jeget szállítson Indiába is Massachusettsből. Boston és Kalkutta között egyből átszállított 180 tonna jeget. Maguk a britek is hitetlenkedve várták a hajót, amin ugyan már csak 100 tonna jég volt, de bizony megoldotta. Két évtizeden át Tudornak Kalkutta lett a legjövedelmezőbb jégvállalkozása és három jégtárolót épített Indiában a tapasztalatai alapján. Az indiai brit körökben hideg italokat szolgáltak fel, nem kis megelégedésre a gyarmatosítóknak. Ennek kapcsán Amerikában is kialakult a jégkereskedelem és lehetett jég szállítást kérni, jeget vásárolni és készíteni jeges italokat, hideg tej és gyümölcs tartósításra is felhasználták. Ez az amerikai szokás jellemzően máig megmaradt a fagyasztó gépek korában is.

A gyarmatosítók a trópusokon napközbeni sziesztát tartottak és kézi legyezőkkel hűsítették magukat, lengébb ruházatokat alakítottak ki és változtattak az építkezéseken is, használtak napernyőket és árnyékolókat, hogy védjék magukat a naptól.

( [link] )

( [link] )