Magyarország miért büszkélkedhet annyi tudóssal a történelme során?

Akkoriban okos emberek irányították az államot, és (meg)becsülték a tudósokat.

Aztán ez elmúlt, és a magyar tudósok külföldön találták meg a megbecsülést.

Lényegében valós amit erről szoktak mondani, de megint kimaradnak széleskörűen átlátható egyéb adatok. Szóval tényleg elég jók vagyunk benne, de nem a legjobbak.

És akkor a számok is hozzá... Nyilván, ha egy nagy népességű országot veszünk, akkor az összes Nobel-díjas száma nagyobb lesz, mint a kis országoké. De! De, ha népességarányosan nézzük, vagyis például a 10 millió főre jutó Nobel-díjasok számával, akkor bizony (és tényleg!) megelőzzük például az Egyesült Államokat is!

Itt a rangsora a 10 millió főre jutó Nobel-díjasok számának. Csak néhányat másolok ide és alul ott a link is. Az első szám a rangsor! És hát valóban elég jók vagyunk 😊 74 országból a 11-edikek!

3 - Svédország - 33 057 fő

4 - Svájc - 31 601 fő

6 - Ausztria - 26 280 fő

7 - Norvégia - 24 284 fő

9 - Dánia - 22 592 fő

10 - Egyesült Királyság - 19 429 fő

11 - Magyarország - 15 4173 fő

12 - Izrael - 15 379 fő

14 - Németország - 13 245 fő

15 - Egyesült Államok - 11 721 fő

16 - Hollandia - 11 707 fő

17 - Franciaország - 10 664 fő

22 - Kanada - 6 765 fő

23 - Ausztrália - 6 055 fő

26 - Cseh Köztársaság - 5 647 fő

28 - Horvátország - 5 143 fő

29 - Lengyelország - 4 986 fő

34 - Olaszország - 3 373 fő

35 - Japán - 2 202 fő

37 - Románia - 2 043 fő

43 - Spanyolország - 1 724 fő

Az országok listája egy főre jutó Nobel-díjasok szerint - wiki

[link]

A teljesség igénye nélkül

„Neumann, Szilárd, Wigner, mars ki a Városligetbe!” – Ezt nem három vásott kölyöknek mondta a számtantanár, hanem három matekzseninek: Neumann Jánosnak, Szilárd Leónak és Wigner Jenőnek, akik osztálytársak voltak Budapesten a Fasori Gimnáziumban, s oly döbbenetes volt a matematikai tudásuk, hogy dolgozatírás helyett inkább levegőzni küldte őket a tanáruk, hiszen pillanatok alatt megoldották a legnehezebb feladatot is.

Később mindhárman világhírűvé váltak.

Wigner Jenő az atomreaktor, Szilárd Leó az atombomba, Teller Ede a hidrogénbomba feltalálója.

Tudásukkal hatalmas erõt szabadítottak ki a palackból, de mindhárman tiltakoztak az ellen, hogy háborús célra, emberek ellen használják az atomenergiát.

A maghasadásban nem a pusztító bombát, hanem az energiaforrást keresték.

Szilárd Leó Einsteinnel együtt levélben kérte az amerikai elnököt a maghasadás békés felhasználására.

Nem rajta múlott, hogy nagyszerű találmányát tömegpusztító fegyverként vetették be.

Neumann János a számítógép atyja, korának egyik legnagyobb lángelméje. Az általa 1943- ban megépített computer akkora volt, mint egy szoba, de kétségtelenül ez az őse a mára már táskányira zsugorodott számítógépeknek.

Neumann János Eisenhower amerikai elnök tanácsadója volt, ő beszélte le Kína megtámadásáról. Halálos ágyánál a hadsereg magas rangú tisztjei váltották egymást, nehogy lázálmában katonai titkokat beszéljen ki.

Fölösleges volt.

Neumann János haláltusájában magyarul beszélt...

Nemcsak a számítógép megalkotása, hanem fejlesztésének fontos lépései is magyar nevekhez kötődnek.

Kemény János a legelterjedtebb programozási nyelv, a Basic nyelv és a világot meghódító e-mail rendszer megalkotója.

Simonyi Károly fejlesztette ki az Excel táblázatkezelő programot, õ a híres Microsoft cég második embere, Bill Gates neki köszönheti, hogy a világ leggazdagabb emberévé válhatott.

Lovász Lászlót és Bélády Lászlót a szoftverfejlesztés, Gróf Andrást a mikroprocesszorok illetve a személyi számítógépek megalkotása miatt tartják az informatikai forradalom legnagyobb alakjainak.

Lánczos Kornél kiváló elméleti fizikus és matematikus Einstein munkatársa volt, akinek azt írta a relativitáselmélet megteremtője: „Ön az egyetlen általam ismert ember, aki ugyanúgy közelít a fizikához, mint én.”

A magyar tudósok különösen vonzódtak a repülés tudományához. A levegőt meghódító felfedezéseik évtizedekkel megelőzték korukat.

Asbóth Oszkár az Arad megyei Pankotán született, Aradon tanult.

Kármán Tódor munkatársaként a helikopterek történetének kimagasló alakja.

A Kennedy elnök által kitüntetett, harminc egyetem díszdoktorává avatott

Kármán Tódorról a Holdon és a Marson krátert neveztek el. Õ az első helikopter és a sugárhajtású repülőgépek kifejlesztője. Kármán kutatásai alapján valósulhatott meg a hangsebességet túllépő repülőgép és a rakétatechnika.

Fonó Albert a sugárhajtás elvének atyja.

A Hoff Miklós által kifejlesztett vékony falú szerkezeteket alkalmazzák ma is világszerte a repülőgépek, űrrakéták, tengeralattjárók építésénél.

Bay Zoltán az űrkutatás úttörője. 1946-ban amerikai kutatókkal egyidőben sikerül Budapesten felállított radarjával a Holdra jeleket irányítania, és visszhangot érzékelnie.

Szebehelyi Győzőnek döntő szerepe volt abban, hogy az amerikaiak eljutottak a Holdra: õ tervezte meg az Apolló űrhajók pályáját.

Csonka János és Bánki Donát nevét mindenkinek ismernie kellene, aki autóba ül: a világon burrogó sok száz millió benzinmotor mind az általuk feltalált porlasztóval működik. A benzint levegővel keverő karburátor ötletét egy virágáruslánytól „kapták”, aki vékony csőbe levegőt fújva permetezett vizet a rózsákra.

„Ma stresszes napom volt” – meséled édesanyádnak, de vajon tudod-e, hogy a stressz fogalmát magyar tudós, Selye János ismerte fel, és határozta meg pár évtizeddel ezelőtt.

Mihály Dénes a televíziós közvetítés, a hangosfilm,

Goldmark Péter a színes televízió,

Csicsátka Antal a sztereó technika feltalálója.

Rubik Ernő zseniális találmánya, a világot meghódító bűvös kocka nem gyerekjáték – bár lehet, hogy nektek is sikerült már kiraknotok mind a hat oldalát. Valójában igen bonyolult matematikai tudást igényel mind az alkotó, mind a játékos részéről.

A XX. század legfontosabb felfedezései magyar nevekhez fűződnek, hat amerikai elnöknek magyar tudós volt a tanácsadója.

Ámul a világ: honnan fakad ez a világot alakító szellemi erő?

Teller Ede anyanyelvünkben találta meg a titkot:

"Bámulatos és hatalmas a szép magyar nyelv kifejező ereje és hatása a magyar fiatalokra. Életem legnagyobb tudományos felfedezése, hogy csak egy nyelv van, és az a magyar...."

A kérdésre viszont a korrekt válasz...

"Magyarország miért büszkélkedhet annyi tudóssal a történelme során?"

- Nyilván jó szellemi kapacitásunk van, mert ez másképpen nem lehetséges.

"Tényleg van bennünk valami "plusz" a többi néphez képest?"

- Van, de nem csak bennünk, hanem még néhány nemzet hasonló ebben mint mi. És elég rendes helyen állunk, megelőzve sok fejlett nyugati országot is.

Mert olyanokkal is büszkélkedik, akikkel nem kéne.

Legalább ketten kijelentették, hogy ők nem magyarok:

Kertész Imre

Lénárt Fülöp

A többség azért távozott az országból mert elüldözték (és ezért dolgozhatott olyan témán, amiért kitüntették)

Aki egy történelmi korra gondol, téved. Karikó Katalinnal kapcsolatosan is büszke volt valamelyik egyetemi figura, hogy ő indította el a Nobel díj felé, amikor a laborban összecsomagolta a cumóját és kitette az ajtó elé...

Szerintem, a egy kis (jogos) kritikával nézzük a listát egy magyar és néhány magyar származású díjazott marad