Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Magyarország miért büszkélkedh...

Magyarország miért büszkélkedhet annyi tudóssal a történelme során?

Figyelt kérdés
Tényleg van bennünk valami "plusz" a többi néphez képest?

máj. 15. 18:18
1 2 3
 11/21 anonim ***** válasza:
75%

Egy egyszerre abszurd és érdekes kérdés mindig ilyen reakciókat vált ki. Einstein például német zsidó volt, aki Hitler elől távozott az USA-ba (annak legnagyobb örömére), és hol németnek, hol amerikainak vallotta magát. Nem érdekből. Hangulatból. Neumannról a lánya mesél. Utálta Magyarországot és nem tudott nem magyar lenni.

Nagyon sok dolog befolyásol egy embert. Gyermekkorában is, később is. Neumant például a gorombasága és nyers szókimondása miatt legalább annyian utálták, ahányan istenítették. Kertész attól tagadta meg magyarságát, mert a magyarság megtagadta őt. Ez egy kölcsönviszony.

Amikor egy tudós kimagasló eredményeiről beszélünk, és arról, miféle náció tagja, akkor nem biztos, hogy az ok-okozati összefüggéseket a helyükön kezeljük. Magyarország sok ember és körülmény hatására a 19. század harmadik harmadában soha nem látott virágkorát élte a világháborúig. A magyar származású (az akkori Magyarországon született) világhírű tudósok zöme e kor neveltje. 1989 után pár évig (amíg elhitték) a magyar egyetemek és akkori hallgatóik olyan lelkesedéssel dolgoztak, hogy azt hihettük, megjött az új, még nagyobb aranykor. De nem, a züllés jött meg.

Érdemes megnézni nagy és gazdag (elsősorban angolszász) országok Nobel díjasainak nemzetiségi listáját. Zöme fejlődő országból érkezett. Nem véletlenül, a származási helyen ez az egyetlen kitörési lehetőség, a célhelyen hatalmasak a lehetőségek.


Éppen ezért nem szabad fetisizálni ezeket az adatokat, hiszen rengeteg tényező eredményei. A következő század néhány kiugró eredmény mellett elsősorban a magyar silányságot fogja bizonyítani. Ennyire sikerül tönkre tenni a mentalitást és az oktatást. A többiről nem is szólva. De akkor sem lesz érdemes arról csevegni, mennyire ócska nép a magyar. Mert nem az. De időlegesen azzá tehető, ahogy dicsővé is.

máj. 17. 16:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/21 anonim ***** válasza:
Inkább tán a huszadik század első felében, nem?
máj. 17. 16:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/21 TappancsMancs ***** válasza:

11 bizony, mint írod az utolsó bekezdésben. A belső intézkedések (stb) folytán és külső nyomásra, ami mindig is alapvetően megvolt a politikában, sok minden tud hatni és sokféle módon tudnak hatni az emberekre és a kultúrára és nincs annyira "ócska nép", mint ahogy azt hinni szokták a közvélekedésben.


Egy országban kialakuló helyzetet nagyon is lehet befolyásolni, ami meg tud határozni olyanokat, mint a kreativitás, iskolázottság, intelligencia, hazafiasság, problémamegoldás, stb.

máj. 18. 13:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/21 MDaniel98 ***** válasza:
75%
Nem vagyunk jobbak. A legtöbb Nobeldíjasunk még a II.Vh elött volt diák vagy tanár amikor GDP-arányosan elég sokat fektettünk az oktatásba, ennek meg is lett az eredménye.
máj. 18. 14:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/21 anonim ***** válasza:

Kedves 9,


Kertész Imre magyar volt, Budapesten született a Tömő utcában (szülőházán emléktábla is van) és Budapesten is halt meg, a Szent István rend kitüntetettje, ami a legnagyobb magyar kitüntetés. Kétségtelen, hogy Németországban hamarabb lett elismert író, mint itthon, de ez már csak ilyen magyar sajátosság.


Lénárd Fülöpöt én is szívesen kitagadnám a magyarságból (kétségkívül kiemelkedő fizikai eredményei ellenére is), de teljesen nem tehetem, mert Pozsonyban született, ami akkor magyar (osztrák-magyar) város volt, és magyar iskolába járt. Ő maga német nemzetiségűnek vallotta magát, jogosan, mert a családja német származású volt és otthon németül beszéltek. Súlyos erkölcsi bűneinek súlya miatt szégyenben töltötte utolsó éveit. A Nobel díjat viszont vitán felül megérdemelte.

máj. 18. 16:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/21 anonim ***** válasza:
Kedves 15-ös nézd meg a nyilatkozatait. Ő mondta, hogy nem magyar. Ennek ellenére tüntették ki.
máj. 18. 17:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/21 anonim ***** válasza:
75%

Kertész Imre magyar volt, annak is tartotta magát, magyar állampolgár volt és magyarul írt; a Die Welt-nek adott interjú egy ironikus, jogos és erős kritika volt a magyarországi viszonyokkal szemben.


Erről viszont félreérthetetlenül nyilatkozott utóbb, idézem:

"A magyarok nem ismerik az iróniát – a képzetteket kivéve. A kritikáimat mindig nemzetellenes megnyilatkozásoknak veszik, ami nem igaz. Nagyon örülnék, ha valóban a javára lehetnék Magyarországnak, a hazámnak."


Ha nekem külföldön azt mondják, a kormányzatunk egyes lépéseire vagy nyilatkozataira utalva, hogy "ti magyarok ezt és ezt tettétek, hát nem szégyelled magad?", hát én is azt mondom, hogy ha a jelenlegi kormányzatunkat "magyar"-nak nevezed, akkor engem ne nevezz magyarnak. Ettől én még magyar vagyok, csak nem jelenlegi uraink fogalomhasználata szerint, hanem Széchenyi, Kossuth, Szentgyörgyi, Petőfi, Arany, Ady, és Kertész Imre-i értelemben, amiképpen Ők azok.

máj. 18. 17:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/21 anonim ***** válasza:
Véletlen, hogy a két interjú között meg lett ígérve egy kitüntetés?
máj. 18. 18:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/21 TappancsMancs ***** válasza:

A helyzetek amúgy tényleg a migrációk miatt vetnek fel kérdéseket, de a 4-es alján a wiki lista viszonylag rendezett e téren. Mondjuk a magyar Nobel-díjasokat nem néztem még ilyen téren, hogy ki mennyire vallotta magát magyarnak vagy sem (vagy másnak), úgyhogy némiképpen árnyalhatja a listákat.


Lénárd Fülöp például 1905-ben kapott Nobel-díjat és amennyire lehet tudni csak 1907-ben lett német állampolgár. Szóval a Nobel-díjat még magyar állampolgárként kapta.


Mellékesen hozzátéve ez, hogy például "A magyarok nem ismerik az iróniát ... nemzetellenes megnyilatkozásoknak veszik" ez is jól mutatja - mint már itt is volt téma - hogy nagyon nem lehet "csak úgy dobálózni az iróniával", mert a jó érthetőség rovására mehet és bizony megy is. És azért az érthetőség nyilván fontosabb, mint például egy-egy nagyon irodalmiasan hangzó irónia.

máj. 18. 20:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/21 TappancsMancs ***** válasza:

Egyébként amolyan "megnyugtatásként" más országokban sem ismeretlen, hogy a Nobel-díjas más országból migrált. És nem is teszem ide a teljes listát, mert tényleg nagyon hosszú, de némi példát hozzá, hogy sok ilyen elvándorolt kutató volt más országoknál is és azok nekik valamennyire érthetően nemzetük büszkeségei, még ha más állampolgárokként is kapták a díjat. De itt van tényleg csak néhány a sok migrált kutatóból.


Egyesült Államok


- Moungi Bawendi, Franciaországban született, kémia, 2023

- Alekszej Ekimov, a volt Szovjetunióban született, kémia, 2023

- David Card, Kanadában született, Közgazdaságtan, 2021

- Guido Imbens, született Hollandiában, közgazdaságtan, 2021

- Maria Ressa, Fülöp-szigeteken született, béke, 2021

- Syukuro Manabe, Japánban született, fizika, 2021

- Ardem Patapoutian, Libanonban született, fiziológia vagy orvostudomány, 2021

- Abhijit Banerjee, született Indiában, Közgazdaságtan, 2019

- Esther Duflo, Franciaországban született, közgazdaságtan, 2019

- John B. Goodenough, Németországban született, kémia, 2019

- M. Stanley Whittingham, született: Egyesült Királyság, kémia, 2019

- Jim Peebles, Kanadában született, fizika, 2019

- Joachim Frank, Németországban született, kémia, 2017

- Rainer Weiss, Németországban született, fizika, 2017

- Oliver Hart, született: Egyesült Királyság, Közgazdaságtan, 2016

- Fraser Stoddart, született az Egyesült Királyságban, kémia, 2016

- F. Duncan M. Haldane, született: Egyesült Királyság, fizika, 2016

- John M. Kosterlitz, született: Egyesült Királyság, fizika, 2016

- Angus Deaton, született: Egyesült Királyság, Közgazdaságtan, 2015

- Aziz Sancar, Törökországban született, kémia, 2015

- William C. Campbell Írországban született, fiziológia vagy orvostudomány, 2015

- Shuji Nakamura, Japánban született, fizika, 2014

- Arieh Warshel, Izraelben született, kémia, 2013

- Michael Levitt, Dél-Afrikában született, kémia, 2013

- Martin Karplus, Ausztriában született, kémia, 2013

- Thomas C. Südhof, Németországban született, fiziológia vagy orvostudomány, 2013

- Ralph M. Steinman, Kanadában született, fiziológia vagy orvostudomány, 2011

- Venkatraman Ramakrishnan, Indiában született, kémia, 2009

- Willard S. Boyle, Kanadában született, fizika, 2009

- Charles K. Kao, Kínában született, fizika, 2009

- Elizabeth Blackburn, született Ausztráliában, fiziológia vagy orvostudomány, 2009

- Jack W. Szostak, született: Egyesült Királyság, fiziológia vagy orvostudomány, 2009

- (stb)


- Franciaország


- Pierre Agostini, Tunéziában született, fizika, 2023

- Serge Haroche, Marokkóban született, akkor francia protektorátus alatt, fizika, 2012

- Jules A. Hoffmann, Luxembourgban született, fiziológia vagy orvostudomány, 2011

- Gao Xingjian, Kínában született, irodalom, 2000

- Claude Cohen-Tannoudji, francia Algéria, fizika, 1997

- Georges Charpak, akkori Lengyelországban (Második Lengyel Köztársaságban), jelenleg Ukrajnában született, fizika, 1992

- Albert Camus francia Algériában született, irodalom, 1957

- Ivan Bunin, Oroszországban született, irodalom, 1933

- Marie Curie, született a lengyelországi kongresszusban (Orosz Birodalom), kémia, 1911

- Gabriel Lippmann, Luxembourgban született, fizika, 1908

- Marie Curie, született a lengyelországi Kongresszusban, (Orosz Birodalom), fizika, 1903

- Henry Dunant, született a Svájci Államszövetségben, béke, 1901

máj. 18. 21:46
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

További kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!