Nem lett volna egyszerűbb, olcsóbb, biztonságosabb ha a Holdra telepítettek volna egy fix űrállomást a Föld körül keringő ISS űrállomás helyett?
Na meg ott volt a korábbi MIR űrállomás is, amit meg kellett semmisíteni, mert ócskavas lett a sok keringéstől.
Nem jártak volna jobban egy fix űrállomással a Holdon? Mégiscsak egy stabil laboratóriumi építmény lett volna, nem igényelt volna annyi karbantartást mint a keringő MIR ill. az ISS és valamivel kényelmesebb is lett volna.
Az ISS is előbb-utóbb el fog használódni, úgy mint a MIR.
Nem, nem, és nem.
Egyszerűbb?
Semmiképp. Jóval nagyobb távot kellett volna megtenni, mindegyik külön-külön a maga kockázatával. És nemcsak fellőni kellett volna a hasznos terhet, hanem lelassítani, és megbízhatóan letenni, majd telepíteni a Holdon. Semmiképp sem egyszerűbb. Ráadásul egy rakás kockázattal kell számolni, amit a mai napig nem tudunk megoldani (pl. az a rendkívül finom por [lunar dust], ami a Hold felszínét borítja), és káros a műszerekre.
Olcsóbb?
Hát ezt ragozni sem kell. Jóval bonyolultabb, több üzemanyag, több technológia (mérnöki kihívás leküzdése) kell hozzá.
Gondolj bele, mi egyszerűbb? Venni és összerakni egy fapados Ikea kanapét a nappaliban, vagy egy jóval bonyolultabb, több rendelésből/szállításból, több különálló részből összerakható szekrénysort összeeszkábálni három várossal odébb?
Biztonságosabb?
Fix, hogy nem. A fentiekből is érzékelhető, mennyivel több minden kell hozzá, mennyivel több akadályt kell leküzdeni. Minél több akadály, annál több és nagyobb esély a hibázásra = biztonsági kockázatra.
A Hold felszínén a nehézkedés kb. hatoda a földinek, kisebb, de még mindig jelentős.
Az űrállomásokon végzett kísérletek nagyon nagy részének pont a kulcstényezője a nullához közeli gravitációs hatás, ami nem csupán a kísérletek elvégzéséhez fontos, hanem tulajdonképpeni gyártás is történik, ami a Föld (vagy Hold) felszínén elvégezhetetlen volna.
1. Az ISS a Föld körül keringve beteljesítheti az egyik fontos küldetését, a Föld kutatását.
2. Az ellátás és a személyzet cseréje problémamentesen és gyorsan megoldható.
3. Az ISS egyik legfontosabb és pótolhatatlan tulajdonsága a mikrogravitációs laboratóriumi környezet biztosítása. A Holdon teljesen elveszne ez az előnye, tehát akkor már a Földön is ugyanolyan jól ellehetne - ugyebár?
A Holdról hogy jönne vissza bármilyen komolyabb ürhajó, amikor ott nincs üzemanyag és megfelelö szerkezeti feltételek a fellövéshez?
Egy KIS, KISÉRLETI ürhajó nem ugyanaz, mint egy ürállomás ellátásása szolgáló, több embert és különbözö munkaeszközöket szállító, nagy méretü, teherbíró modern ürhajó!
Azt hiszem, eléggé jól körbejárták a témát az előttem szólók. Tehát nem! Mondok még egy okot. Amikor valaminek a hatásosságát, egyéb tulajdonságait vizsgáljuk, nem árt figyelembe venni a célt, és ahhoz viszonyítva vizsgálni ezeket a tulajdonságokat. A holdon eléggé eltérők a körülmények világűréhez képest. És amit vizsgálnak, ott lenne nehezebb és drágább.
Még annyit, talán a háztatásodban is észrevetted, a dolgoknak van életciklusuk, elavulási, elhasználódási idejük. Főleg ahhoz képest (cél), mire tervezték őket. És a MIR beteljesítette küldetését, annyit működött (még többet is), mint amennyire tervezték, tehát minden az elképzelések szerint történt.
5
Ha ilyen problémák vannak a Holdon, akkor hogy akar majd eljutni élő ember a Marsra és vissza??
Ott sem várja üzemanyag és kilövési állomás...
Egyébként egyetértek a válaszokkal.
Ha a Marsra megyünk, akkor majd arra a célra alkalmas eszközöket fogunk építeni.
A hosszú úton kibírható körülményeket és elláttmánykészleteket szállító nagy ingázó űrhajó soha sem fog leszállni egyik bolygóra sem - mert az űrben összeszerelt óriási (de viszonylag könnyű) szerkezete arra nem lesz fizikailag alkalmas.
A Marsra csak egy kis bolygókomp és az ellátmánykonténerek szállhatnak majd le, és csak az űrhajósok jöhetnek majd vissza néhány mázsa marsi szuvenírrel.
Hát, nem véletlen, hogy eddig még nem járt ember a Marson. A bolygóközi utazás (élettani szempontból) nagyságrendekkel nehezebb, mint eljutni a Holdra.
Utóbbi egy néhány napos túra. Ez alatt az idő alatt is már veszélyes mértékű sugárzás éri az űrhajósokat. A Marsig legjobb esetben is hónapokig tart az utazás, ami nagyságrendekkel több káros sugárzást jelent. Szinte garantált a rákos megbetegedés.
És ez csak egy szempont a sok közül.
Néhány nap alatt nem készíti ki az embert a mikrogravitáció. Viszont a 0 g-nek hetek, hónapok alatt igen komoly következményei vannak, még akkor is, ha napi 6-8 órát edz az űrhajós. Csontritkulás, izomleépülés, egyensúlyvesztés...
Ja, az edzéshez felszerelés és hely is kell, ami tovább növeli a fellövendő rakéta méretét, tovább bonyolítva a küldetést.
Érdemes megnézni videókat arról, hogy az ISS-en huzamosabb időt töltő emberek milyen állapotban térnek vissza a Földre
https://www.youtube.com/watch?v=YI8LQmBlKZQ
...hát szegények járni alig tudnak 😅 Oké, a Marson kb 1/3-a a gravitáció a földinek, de képzeljük a hivatkozott állapotban lévő emberkét, ahogy megérkezik, és neki rögtön munkát kellene végezni a Mars felszínén. Ouch.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!