Időszámításunk kezdete előtt, miért nem számolták az időt?

Melyik időszámításra gondolsz?

Mert a zsidó naptár pl. már az 5783-ik évben jár.

Az időt nem tudjuk, mióta számolják.

A Holdnaptár ősi eszköz. Félhold, telihold, fogyó és dagadó holdfázis, meg ugye az újhold olyannyira látványos, hogy valószínűleg a messzi ősidőkbe visz vissza, ami arra enged következtetni, hogy talán már az ősember is figyelemmel kísérhette, ami azért is lehetséges, mert szinte napi szinten érezhetőek a változások, ahogy a sarló egyre fogy, vagy a D betű alakja dagad.

Végül is erre épült ki aztán a hét fogalma, a holdfázisok kissé kerekített észlelésére és pont a kis mértékű eltérés ösztönözhette a napi, vagy az éves időmérés kifejlődését is.

Mindenesetre a legősibb kultúráknak, amit találtunk, már volt naptárja, így mérték az időt, ez egészen biztos.

Pl. a görögkeleti egyház sokáig a "világ teremtésétől" számolta az éveket, ezért a bizánci forrásokban gyakran találkozhatunk négyezerakárhányszáz-kezdetű dátumokkal. A már keresztény rómaiak még a birodalom bukása környékén is Róma alapításától számolták az éveket.

Ahogy a #3 válaszoló is írja, a keresztény időszámítás jóval Jézus feltételezett születése után, 525-ban alkotta meg Dionysius Exiguus.

De minden vallásnak/népnek megvolt a maga időszámítása (pl. az ógörögök az első olimpiai játéktól számolták az éveket, az egyiptomiak mindig az ép regnáló fáraó uraalkodásának a kezdetétől, a közép-amerikai prekolumbián kultúrák és a hinduk ciklusokban számoltak stb.)

Különböző kultúrák különbözőképpen számolták az időt. Például Európában Róma alapításától számolták.

Amikor még Róma nem volt birodalom, akkor létezett például a görög időszámítás, az első olimpiától. Korábban pedig uralkodók uralkodási éveit használták.

Tudtommal ez a legöregebb napóra, amely cirka 5500 éves egyiptomi cucc, de lehet, hogy már előtte is használtak ilyet, csak nem találtunk még belőle példányt.

Elég kifinomult szerkezet, vagyis láthatóan volt tapasztalata a készítőjének, ennél egyszerűbbeket biztosan használtak előtte.

[link]

Számolták az időt, csak máshogy. Illetve a mai időszámítási mód is csak a VI. században jelent meg, és évszázadok kellettek ahhoz, hogy általánosan elterjedjen. Tehát a mai időszámítás használata sem az időszámítás 1. évétől létezik.

Sokszor nem volt lényeges, hogy valamiféle nagyobb időtávlatból nézve mikor is történt valami. Pl. több kultúrában is elterjedt volt, hogy az évet az alapján határozták meg, hogy az aktuális uralkodó uralkodásának hányadik évében járunk (eponüm időszámítás). Többek között a Biblia is tele van ilyenekkel: „Tibérius császár uralkodásának tizenötödik esztendejében pedig, mikor Júdeában Poncius Pilátus volt a helytartó, […]”

A legtöbbször bőven elég volt ennyi. Az előző uralkodóra még azért emlékezetek, meg azért tudták, hány évig is uralkodott. Régebbi történések pontos időpontjának meg maximum néhány történetíró számára volt jelentősége. Hogy most valami 300 éve, vagy 500 éve volt? Teljesen mindegy, nem volt különösebb jelentősége. Ez a mára is igaz. A világra, a mára gyakorolt hatása szempontjából nem mindegy, hogy 100 éve tört-e ki az első világháború, vagy 120 éve, vagy 109 éve? Ha valaki nem történész, akkor mindez lényegtelen. A lényeges inkább az, hogy ott és akkor mi mi után, mennyi idő elteltével történt. Ennek a számolgatásához ugyan praktikus egy abszolút időskála, de nem feltétlenül szükséges hozzá. Nota bene régen, sokszor tényleg nem is ismerték egy-egy múltba vesző események a pontos időpontját. A jövőre nézve is maximum pár évig terveztek előre, vagy ha hosszabb távon is, akkor sem években mérték az időt. (Pl. majd ha unokáim lesznek…, majd ha felépül a templom…)

Bizonyos szempontból ez a fajta időmeghatározás még beszédesebb is volt, mint egy nyers sorszáma az éveknek. Pont ezért informálisan mind a mai napig használjuk. Ma is van, hogy mondjuk egy kormányintézkedésnek nem az évszámára hivatkozunk, hanem azt mondjuk, hogy „az első Orbán-kormány második évében…”. Vagy úgy hivatkozunk az időre, hogy „a rendszerváltás előtti években”, vagy „Az Árpád-ház kihalása után”. Néha könnyebb így elhelyezni az adott történést időbeli kontextusban, többet mond el ez, mintha annyit mondanánk, hogy 1999-ben, vagy a 80-as évek végén, vagy 1301 után.

Ezt lehetne nevezni valamiféle relatív időszámításnak, de hát a mi abszolút időszámításunk is relatív, csak éppen a kereszténység központi alakjának a születéséhez képest relatív.

~ ~ ~

Azért voltak abszolút(abb) időszámítások is. A görögök pl. az első olimpiai játékok kezdetétől is, olimpiai ciklusokban (olimpiászokban) is számították az időt (pl. a 26. olimpiász második évében, azaz 101 évvel az első olimpiai után). Ennek ellenére az egyes városállamokban inkább használták az aktuális uralkodó regnálásától számított időt. A rómaiak Róma városának alapításától is számították az időt, de ott sem ez volt a jellemző, inkább a konzulok nevével határozták meg az évet. Zsidó, keresztény körben számították az időt a világ teremtéséhez képest is.

A keresztény világban is a VI–VII. századig előszeretettel használták a „area martyrum”, azaz a mártírok korának x. évét, mint időpontjelölést. (Ez az utolsó nagy keresztényüldözést elrendelő Diocletianus császár trónra lépésétől számolt éveket jelentette.)

Ugye említettem, hogy maga a Krisztus megtestesüléséhez képesti időszámítás is csak később, a VI. században jelent meg. Ehhez ki is kellett kalkulálni, hogy tulajdonképpen hány évvel ezelőtt is született Jézus. És a mai ismeretünk alapján ez a számítás pontatlan volt. A Biblia szerint Jézus Heródes király idejében született, ma meg úgy tudjuk, hogy Heródes i. e. 4-ben meghalt. Szóval Krisztus több évvel Krisztus előtt született. :-) De ennek úgy általában nincs túlságosan nagy jelentősége, nem is nagyon jutott eszébe senkinek, hogy ezt a hibát korrigálja.

#8

Nem a kereszténység megjelenésével lett lecserélve az ősi naptár.

Iulius Caesar vezette be a Julián naptárat – Róma alapítása után 709-ben (Kr. e. 45-ben) – amely a már akkorra csaknem háromezer éve alkalmazott egyiptomi naptáron alapult, ami sokkal pontosabb és egyszerűbb volt más korabeli kalendáriumoknál, így az addigi rómainál is. Ám az egyiptominál sokkal jobb lett a Julián naptár. Azért volt ez a naptárreform szükséges, mert a pontatlanságok felhalmozódása miatt elmásztak az évszakok, egy tavaszünnep már nyárra esett.

A Julián naptár majdnem olyan, mint a mostani. Az időszámítás tovább folyt a régi szerint, csak jobb naptárral.

[link]

Elérkezett tehát az 1278.év. Ekkor Dionysius Exiguus osztott, szorzott, majd a hasára ütött és azt mondta, Krisztus 764 ben született, ezután számítsuk onnan az időt és így az éppen aktuális év 525 lett.

Négy évszázad kellett ennek elterjedéséhez.

Végül a XVI. században Gergely pápa pontosította a Julián naptárat és helyrehozatta az addig felhalmozódott napok miatti eltérést. (Lásd a wiki linken, amit adtam)