A sakkjáték szabályait figyelembe véve (mint a háromszori lépésismétlés és az 50 lépéses szabály) hány lépésig tarthat maximum egy játszma?
Tehát az állás döntetlen:
-3X lépésismétlés esetén (pontosabban fogalmazva: 3X ugyan az az állás kijön, akkor döntetlen. Tehát ha 10 lépés alatt jön ki 3X ugyan az az állás, akkor döntetlen)
-Illetve az 50 lépéses szabály: 50 lépés fejlemény nélkül, akkor a játszma döntetlen. (50 lépés alatt nem történik gyaloglépés vagy ütés, akkor az állas döntetlen)
- illetve ha nincs elégséges mattadó erő, az állas döntetlen - ennek a végén lesz jelentősége.
Tehát ezeket a szabályokat figyelembe véve maximum hány lépésig tarthat egy játszma? Nyilvan nem jó lépésnek kell lennie, hanem szabályos lépésnek
Igazából ez "egyszerű" matematika: meg lehet számolni.
Volt aki már kiszámolta? Vagy legalábbis megpróbálta?
A probléma az, hogy a 2X2 huszárral elég sokat kell lépni, hogy az összes lehetőség kifogyjon mire az első!! gyaloglépést meg kell tenni (akkor is természetesen egyet lépjünk a gyaloggal)
Utána az előbb meglépett huszár lépéseket megint megtehetjük, hiszen az az állás nem volt.
Igazából olyan sokat nem passzolhatunk a huszárral pont az 50 lépés miatt, tehát max 50-et.
Megpróbálhatnánk azt mondani egyszerűen, hogy jó, passzolunk a 2X2 huszárral 50-et, úgy hogy ne üssünk le semmit és 3X ugyan az az állas ne jöjjön ki. Szabályos lépésekkel ezt meg lehet tenni.
Pl próbáljuk meg mi kiszámolni.
Passzoltunk 49 lépéspárt a huszárokkal, 50. lépésre muszáj lépni valamelyik gyaloggal, mert akkor az 50 lépéses szabály miatt az állás döntetlen pl:
50. a3 (persze ne 2-t lépjünk!)
Most az összes huszárral megint passzolhatunk 49 lépéspárt hiszen az a3 gyalog miatt azok az állasok még nem voltak. Tehát 100. lépésben sötét lép az a gyaloggal egyet, tehát 100. ...a6
Ma most megint lehet 49-et lépni a huszárokkal, majd világos 150. a4; 200. ...a5, stb.
16 gyalog van a táblán, ha egyet lépünk kezdő állásból, akkor 16 lépés pár alatt érnek össze a gyalogok (ha kettőt lépünk, akkor 8 lépés pár alatt érnek össze)
Tehát 16 szabályos lépésünk van a gyalogokkal, a 16 lépés között egyenként van 49 szabályos lépésünk a huszárokkal gondosan ügyelve arra, hogy semmit ne üssünk le, akkor az 16X49=784 lépésünk van addig mire a gyalogok összeérnek és muszáj legyen valamit ütnünk. Ám a 784 lépés után még egyszer léphetünk 49-et a huszárokkal, akkor az: 833 lépés mire az első ütést meg kell tenni. Ütünk egy gyalogot egy gyaloggal, megint van 49 huszár lépésünk.
A kérdés az, hogy hányszor üthetünk gyaloggal gyalogot?
Megnéztem táblán és összesen 4* tudunk ütni gyalogot gyaloggal szabályosan. Ekkor persze marad még 4-4 gyalogunk, de egymás mögött. Megnéztem táblán: ebben a teljesen szabályos állásban mind a 4 (összesen 8) gyaloggal léphetünk 2X1-et előre.
Na azok között megint csak 49-et passzolhatunk a huszárokkal.
Utána már a gyalogok elérik a 2. és 7. sort, muszáj sorban leütni a 8-at, ám közben mind a 8 alkalommal van 49 lépésünk a huszárokkal.
Na, leütöttük a gyalogokat, most jönnek a tisztek. 2x7 tiszt van a táblán, amit ütni lehet (a királyt nem szabad bele számolni, hiszen azt szabályosan nem lehet leütni). Az 14 tiszt.
Itt kezdődik a gond, hogy a 2X2 huszárt a legutolsó pillanatig meg kell tartani, hiszen azokkal könnyű passzolni 49-et.
Tehát 14-4= 10 tisztünk van, amit a huszárokkal szabályosan le lehet ütni, közben mindig van 49 lépésünk a huszárokkal.
Na, elvileg leütöttünk minden gyalogot és tisztet a huszárokon kívül, maradt a 2-2 huszar és a 2-2 király.
Itt jön egy újabb csavar amit az elején el spoilereztem:
A mattadó erő.
A sakkban az a szabály, ha nincsen mattadó erő, a játszma döntetlen. Ezért döntetlen ha csak a 2 király van a táblán.
Ha 1-1 huszar vagy futó van a táblán (meg persze a királyok) akkor az állas döntetlen mert nem lehet beadni a mattot - az ellenfél legeslegrosszabb - de szabályos- lépései ellenére sem.
Maradtak a huszárok:
A sakkjáték szabályai szerint 2 huszárral nem lehet a mattot kényszerített módom beadni - tehát ha az ellenfél a legjobbakat lépi, akkor nincsen matt.
De mi nem a legjobb lépéseket lépjük, hanem szabályosat, marpedig szabályos (nem kell jó lépésnek lennie) csak szabályosnak, úgy be lehet adni a mattot, ezért nem automatikusan döntetlen az olyan állás, ahol 2 huszár maradt.
Most jön egy újabb csavar, aminek egyébként nincsen jelentősége ebből a szempontból: ha van a 2 huszáron kívül masik figura - akar egy gyalog, azt fel lehet használni káros bábnak és 2 huszárral is kényszeríthető a matt - sőt, akar egy huszárral is. Hiszen a sakkban nem lehet passzolni: a lépés nem csak jog, hanem kényszer is.
De mivel amúgy is: 2-2 huszár van a táblán, így ha nem is kényszeríthető a matt, de szabályos lépésekkel beadható, akkor addig kell játszani, amíg 1-1 huszár van a táblan, tehát:
Meg van még a 2-2 huszár: lépünk 49-et, ütünk egyet. Maradt 1 huszár a kettő ellen, mondjuk 1 világos huszár a 2 sötét huszar ellen.
Lépünk 49-et, ütünk még egy huszárt, de nem mindegy melyiket! Sötét huszárt nem üthetünk, mert 1-1 huszár (és 1-1 király) maradt a táblán. Egymást nem lehet káros bábnak felhasználni, 50 lépésen belül egyik fél sem tud mattot adni - szabályos lépésekkel sem - nem létezik mattkép ezért 1-1 huszárnál az állás autamatikusan döntetlen. Nincs több lépés.
Ám, ha a maradék egy világos huszárt ütjük, akkor maradt a 2 sötét huszár.
Kényszerített módon nem lehet mattot adni az ellenfél jó lépéseivel, de rossz lépésekkel, ami szabályos, lehet mattot adni 49. lépésre.
Így még egyszer utoljára tudunk 49-et lépni a huszárokkal.
Hogy a 49. lépésre mattot adtunk vagy leütöttünk egy huszárt a kettőből, lényegtelen mert a játszma véget ér hiszen csak egy huszárral nem lehet a mattot szabályos lépésekkel sem beadni.
Tehát így vagy úgy, elérkeztünk a végére.
Követte valaki? :D
Hány lépés ez?
És egy kis fun fact a végére: egy átlagos sakkjátszma olyan 40-60 lépésig szokott tartani :)
Ettől ritkán hosszabb.
De én arra lennék kíváncsi, hogy szabályos lépésekkel mennyi lehet a max.
Üdv: egy sakkozó
Szerintem rosszul indultál el, nagyon a huszárokra fókuszáltál, de meg lehet csinálni más bábuk mozgatásával is az 50 lépéses kihagyást. A másik, hogy nem kell összeérnie az összes gyalogoknak, tudnak ők átlósan is lépni.
Kezdésnek keressünk egy elméleti maximumot;
A táblán összesen 16 gyalog van, mindegyik gyalog legfeljebb 6-ot tud lépni, összesen tehát 16*6=96-szor tudjuk az "50-es szabályt" megszakítani gyaloglépéssel.
Ha mindegyik gyalogot promotáltuk, akkor lesz összesen 30, illetve csak 29 üthető figura (egy kell a végére), tehát az 50-es szabályt további 29-szer tudjuk megszakítani. Ha ügyesek vagyunk, akkor a végére marad a két király, valamint egyik színből egy bástya vagy egy vezér, ami ad mattadási lehetőséget, tehát a játszma folytatódhat.
Összesen tehát 96+29 = 125-ször tudjuk gyaloglépéssel vagy ütéssel megszakítani az 50-es szabályt. Mivel minden szakítás előtt legfeljebb 49 lépés lehetséges, ezért 49*125=6125 lépést tudunk megszámolni. Az utolsó szakítás után marad meg a két király + mattképes figura, így még 50 szabályos lépést meg tudunk tenni.
Tehát a lépések elméleti maximuma 6175. Kérdés, hogy ez kivitelezhető-e. Első érzésre az lehet az ember gondolata, hogy lehetetlen az összes gyalogot promotálni, ami ebben a formában nem igaz. Ami viszont igaz, hogy ezt csak akkor tudjuk megtenni, hogyha bizonyos gyalogokat átlósan mozgatunk, az viszont ütéssel jár, ami azt jelenti, hogy bizonyos ütések szükségszerűen gyalogmozgatással járnak, tehát ezek a lehetőségek egyszerre fognak elveszni. A szembenálló gyalogok miatt legalább 8 ütést be kell áldoznunk, hogy mindenki be tudjon érni, és kis gondolkozás után rá lehet jönni, hogy a 8 elég, vagyis el tudjuk érni, hogy 8 gyalogütés elég legyen (úgy, hogy a gyalogok csak tiszteket üthetnek).
Ez akkor azt jelenti, hogy a szakítások száma 125-ről 117-re csökken, így a maximális lépésszám: 117*49+50 = 5783. Érdekesség, hogy mivel ez a szám páratlan, ezért azt is meg tudjuk mondani, hogy az utolsó lépést fehér (vagyis a kezdő játékos) fogja megtenni.
Következő feladat: mutatni kell egy ilyen játszmát.
Nyilván nem csak a huszárokkal lehet passzolni, de azokkal a legegyszerűbb és a legcélszerűbb.
Például már a kezdő állásban tudsz a huszárokkal lépni. Igen leellenőrzöm mégegyszer, hogy pontosan hányszor lehet szabályosat lépni a gyalogokkal.
Előre fele csak 16 lépéspárt tudsz megtenni, akkor össze érnek a gyalogok. Ekkor tudsz a legtöbbet lépni a gyalogokkal. Utána valamelyik gyalogot ütni kell a gyaloggal.
Huszárral vagy más tiszttel is ütheted persze, egyébként ennek jelentősége nincsen.
Na most sakkozóként mondom, hogy szabályosan ennyit tudsz lépni a gyalogokkal, az átváltozást is figyelembe véve:
1. a3 a6 2. a4 a5 3. b3 b6 4. b4 b5 5. c3 c6 6. c4 c5 7. d3 d6 8. d4 d5 9. e3 e6 10. e4 e5 11. f3 f6 12. f4 f5 13. g3 g6 14. g4 g5 15. h3 h6 16. h4 h5 17. bxa5 bxa4 18. cxd5 cxd4 19. exf5 exf4 20. gxh5 gxh4 21. a6 a3 22. d6 d3 23. f6 f3 24. h6 h3 25. d7+ Bxd7 26. a7 d2+ 27. Bxd2 a2 28. f7+ Kxf7 29. axb8=H f2+ 30. Kxf2 h2 31. h7 hxg1=H 32. hxg8=H axb1=H
Azért így és azért ebben a sorrendben, mert így tudsz a gyalogokkal a lehető legtöbbet lépni szabályosan.
Az utolsó lépésekkel a gyalogok ütéssel kerülnek az átváltozási mezőre, ami szabályos.
Mivel huszárt ütünk, huszárt veszünk fel (nem muszáj vezért, a gyalog bármilyen tisztté előléphet - ezt hívjuk a sakkban minorátváltozásnak - vagy angolul under promotion)
Így megint 2-2 huszárunk van, amikkel a legkönnyebb passzolni.
És mindig lépés párokat kell számolni! Tehát világos első lépésben a huszárral f3-ra lépett, sötét pedig az f6-ra lépett a huszárral, az nem 2 lépés, hanem 1! Tehát egy lépés pár: így írjuk fel: 1. Hf3 Hf6
Második lépésben a másik kettő huszárral lépnek: 2. Hc3 Hc6
De mivel kétszer lehet állást ismételni döntetlen nélkül, ezért a kezdő állásból ezt is meg lehet csinálni:
1. Hf3 Hf6 2. Hg1 Hg8 3. Hf3 Hf6 4. Hc3 Hc6 5. Hb1 Hb8 6. Hc3 Hc6
Egyébként ez így nem működne, mert az utolsó lépésben a huszárokkal vissza kell menni az alapsorra, hogy tudj a gyalogokkal lépni.
Ezért az első 50 lépés így nézne ki:
Bocsi, az angol jelölést használtam mert így csak ki kell másolnom a számítógépből (angolul a huszár az a Knight és N-el kell jeölni)
Tulajdonképpen réjöttem, hogy világos léphet 50X a huszárral, mivel lépés pár van, ezért sötétnek kell az 50. lépésre valami mást lépnie:
1. Nh3 Nh6 2. Na3 Na6 3. Nb5 Nb4 4. Ng5 Ng4 5. Nc3 Nc6 6. Nf3 Nf6 7. Nd5 Nd4 8. Ne5 Ne4 9. Ne3 Nd6 10. Nd3 Ne6 11. Nf5 Nf4 12. Nc5 Nc4 13. Ng3 Ng6 14. Nb3 Nb6 15. Nh5 Nh4 16. Na5 Na4 17. Nb3 Nb6 18. Ng3 Ng6 19. Nf5 Nf4 20. Nc5 Nc4 21. Ne3 Ne6 22. Nd3 Nd6 23. Nd5 Nd4 24. Ne5 Ne4 25. Nd3 Nd6 26. Ne3 Nc6 27. Ne5 Na5 28. Nd5 Nb5 29. Nb6 Nd4 30. Nbc4 Nac6 31. Ng4 Nf5 32. Nce5 Nd6 33. Nc4 Ne4 34. Nh6 Ne5 35. Nb6 Nc3 36. Nc4 Nc6 37. Ng4 Na4 38. Nce5 Nb4 39. Nf3 Nc5 40. Nge5 Ne4 41. Ng4 Nf6 42. Ne3 Nc6 43. Nd5 Ne4 44. Nc3 Nc5 45. Nb5 Ne4 46. Na3 Ng3 47. Nc4 Nf5 48. Na3 Nh6 49. Nb1 Nb8 50. Ng1 a6
Ezek teljesen szabályos lépések, egy állás sem volt 3X (csak max 2X.)
Ebből látszik, hogy a sakktábla elég nagy és már a kezdő állásban tudunk 50 szabályos lépést megtenni a huszárokkal.
50. lépés párra pedig sötét lép először a gyaloggal.
Kérdező; mennyire sikerült megértened, amit az 1-es válaszban írtam? Mert amit most írtál, az alapján azt kell gondolnom, hogy kb. semennyire, mivel szöges ellentétét írtad annak...
"Nyilván nem csak a huszárokkal lehet passzolni, de azokkal a legegyszerűbb és a legcélszerűbb. Például már a kezdő állásban tudsz a huszárokkal lépni."
De ez nem azt jelenti, hogy nekünk görcsösen kell ragaszkodnunk a huszárokhoz. Az valóban igaz, hogy a játék korai szakaszában nagyon jól jön nekünk, hogy a huszár mozgását nem lehet más figurával blokkolni, viszont ahogy egyre kevesebben lesznek a táblán, a huszár is elveszti jelentőségét.
"Előre fele csak 16 lépéspárt tudsz megtenni, akkor össze érnek a gyalogok. Ekkor tudsz a legtöbbet lépni a gyalogokkal. Utána valamelyik gyalogot ütni kell a gyaloggal."
Leírtam, hogy nem kell az összes gyalognak összeérnie... Ráadásul rengeteg lehetőséget veszítünk azzal, hogyha a gyalogot ütünk. A legjobban akkor járunk, hogyha minden gyalog átváltozással kerül le a tábláról. Tehát gyalogot NEM SZABAD ÜTNI.
"Na most sakkozóként mondom, hogy szabályosan ennyit tudsz lépni a gyalogokkal, az átváltozást is figyelembe véve."
Először kezdjük ott, hogy mikortól nevezheti magát egy ember sakkozónak? Én nem nevezem magam annak, de azért az átlagnál jobban játszom, nagy ritkán a 2100 ELO pontszámra beállított sakkprogramot is el tudom verni. Emellett nagyon csúnyán vissza tud ütni az, hogyha erre hivatkozva támasztod alá az érved, közben meg egy hatalmas marhaságot írsz... Nem sakkozóként világosan leírtam, hogy összesen 96(!) gyaloglépés lehet a játékban, és azt is leírtam (bár nem fejtettem ki), hogy mind a 96 lépést el tudjuk érni.
"Az utolsó lépésekkel a gyalogok ütéssel kerülnek az átváltozási mezőre, ami szabályos."
Az pont nem egy jó taktika, hogy ütéssel teszed az utolsó sorra a gyalogot, mert abban az esetben szintén egy csomó értékes lépési lehetőséget veszítesz el. Tudnak ám más tisztek is mozogni, ha már a gyalogokat toltuk, nem csak a huszárok...
"Egyébként ez így nem működne, mert az utolsó lépésben a huszárokkal vissza kell menni az alapsorra, hogy tudj a gyalogokkal lépni."
Már miért kellene? ...
"És mindig lépés párokat kell számolni!"
Legjobb tudomásom szerint az 50 lépéses szabálynál 50 LÉPÉST kell számolni, nem lépéspárt. Itt például ezt írják (hivatalos FIDE szabályzat):
[9.3.2 a két játékos utolsó 50, már megtörtént lépésén keresztül nem történt sem gyaloglépés, sem ütés]
Itt is lépést írnak, nem lépéspárt.
______
Sajnos az én első válaszom sem teljesen tökéletes; én mindig a 49 lépésre koncentráltam, holott (legjobb esetben)az 50. lépésnek kell szükségszerűen gyaloglépésnek vagy ütésnek lennie, és ezeket a lépéseket a fenti levezetés nem tartalmazza, tehát azon gondolatmenet alapján még 117-et hozzá kellene adni a megadott lépésszámhoz. Viszont van egy másik dolog is, amire nem gondoltam; ha az 50., 100., 150., ... lépésre történik gyalogtolás, akkor mindig csak sötét tud gyalogot tolni, így világos gyalogjai nem tudnak célt érni, emiatt sok esetben nem az 50., hanem (az utolsó gyalogtolástól számított) 49. lépésben is kell történnie gyalogtolásnak világos által. Ugyanez igaz a későbbiekre is, vagyis ha már csak tisztek vannak és fehérnek is kell ütnie, annak megfelelően az "utolsó" páratlanadik lépésre fehérnek kell az ütést elvégeznie. Továbbgondolva a dolgot, van egy olyan érdekesség is, hogy ha eleinte csak sötét gyalogjait toljuk az 50. lépésekben, aztán ezt megfordítjuk azzal, hogy valamelyik 49. lépéssel világos gyalogját toljuk, akkor megfordul a dolog, vagyis onnantól kezdve minden 50.-re kell világos gyalogját tolnunk, és kell egy újabb 49. lépés, hogy onnantól sötét tudjon 50.-re gyalogot tolni (természetesen az ütésekre is ugyanez igaz lesz, de ez nem okoz majd annyi gondot, mint a gyalogtolásoknál). Ennek megfelelően még azzal is számolnunk kell, hogy minél kevesebb ilyen 49. lépés legyen. És ezzel a dologgal már kicsit bonyolultabbá válik a történet, de kis utánagondolással nem lehetetlen ezzel is végigvezetni a leszámolást.
Mindenesetre az 1-ben adott eredményem nagyságrendileg jó, tehát kb. 5700-5800 lépés lehet a lehetséges maximum lépésszám, a megadott feltételek mellett.
Pedig hidd el, hogy lépésparban kell a sakkban gondolkodni. :)
Minden gyalogot nem tudsz bevinni. Mivel egymással szemben állnak a gyalogok ezért ha mondjuk a h világos gyalogot be akarod vinni, akkor a h sötét gyalogot el kell tüntetni, azaz le kell ütni. Hogy ezt mivel teszed meg, lényegtelen.
Ebben az értelemben összesen csak legfeljebb 8 gyalogot tudsz bevinni.
Hogy ez sötét vagy világos gyalog mind, vagy 4 világos 4 sötét, teljesen mindegy.
Tehát nem jó, de szabályos lépésekkel sem tudsz nyolcnál több gyalogot bevinni.
Az én megoldásom pont ezt teszi lehetővé: 4+4 gyalog megy be, vagyis nyolc.
Az, hogy azok ütésekkel vagy ütés nélkül megy be, teljesen lényegtelen, bár abban igazad lehet hogy így talán veszítünk 1-1 ütést, én első sorban azt néztem, hogyan érnek be a gyalogok a lehető leg lassabban.
Szóval így vagy úgy de legfeljebb 8 gyalogátváltozással lehet számolni.
A fenti levezetés tehát (szerintem).jó, egészen a gyalog ütéssel kerül az átváltozási mezőig.
Igen arra is rájöttem, hogy a kezdő állasban nem muszáj a huszarokkal visszamenni az alapsorra, elég egyszerűen bármelyik gyaloggal lépni 1-et.
Tehát lépéspár.
Ez tuti. Én járok versenyekre, megye 1-ben játszom, volt is olyan partim ami az 50 lépés miatt lett remi.
Igen igényelni kell ez tény.
Nem tudom pontosan ez a szabályzat milyen friss, de pl a lichessen beállíthatod, hogy háromszori állásimétlénél automaikusan döntetlen. Igen neked kell beállítani, ha nem állítod be, nem lesz automatikusan remi.
De ebben a számolásban lényegtelen mi az 50 lépést vesszük alapul és 50 lépésen keresztül tudunk úgy lépni, hogy mem hogy 3X de még 2X sem legyen ugyan az az állás.
Az 50 lépésben is lehet igazad van de mivel a szabályok szerint 50 lépés után remit lehet igényelni ezért vegyük ezt alapul.
Én értem amit mondasz. Csak kiegészítem azokkal amik eszembe jutnak menet közben.
Az hogy ki sakkozó, hát relatív. Hivatalosan az számít sakkozónak, akinek van versenyengedélye, az meg tulajdonképpen bárkinek lehet, ha talál olyan klubbot aki leigazolja.
Jómagam versenyekre járok, megye 1-ben játszom, külföldön is játszottam már 1800+ a hivatalos fide értékszámom ha érdekel, de vertem már meg címviselő, mester jelölt sakkozót (CM-et) illetve nem egyszer játszottam már remit fide mester (FM) ellen.
IM-el (international master - azaz nemzetközi mester)-el is játszottam már, sajnos kikaptam.
Előadtam kérdést az edzőmnek -legalábbis hányszor lehet szabályosat lépni a gyalogokkal.
Még nem válaszolt, de mivel a kezdő állásban 8-8 gyalog van, amik egymással szemben állnak, nem tudod mind a 16 gyalogot bevinni, ameddig a szemközti gyalogot el nem tüntetted, így pontosan csak 8 gyalogot vihetsz be szabályosan.
"Pedig hidd el, hogy lépésparban kell a sakkban gondolkodni. :)"
Attól még az általad hozott szabály nem a lépéspárra vonatkozik.
"Minden gyalogot nem tudsz bevinni."
Dehogynem.
"Mivel egymással szemben állnak a gyalogok ezért ha mondjuk a h világos gyalogot be akarod vinni, akkor a h sötét gyalogot el kell tüntetni, azaz le kell ütni. Hogy ezt mivel teszed meg, lényegtelen."
Rossz a gondolkodásmódod. Gyalog nem csak gyalogot tud ütni.
Például: tegyük sötét a-vonalon lévő gyalogját a6-ra, fehér b-gyalogját b6-ra. Ezután mondjuk sötét bástyája tud a7-re lépni, majd a b6-on lévő gyalog be tud ütni a7-re, végül a8-ra tud lépni.
Tehát be tud menni a gyalog anélkül, hogy a vele szemben lévő gyalogot ütnénk.
Ezen gondolatmenet alapján pedig el lehet érni, hogy az ÖSSZES gyalog átváltozzon, szabályos lépések mentén.
"Nem tudom pontosan ez a szabályzat milyen friss."
Felteszem, nem nyitottad meg a linket. A legelején oda van írva, hogy 2018. január 1-jén lépett hatályba. Persze lehet ennél frissebb, hirtelen ezt találtam, bár ha volt is változtatás, nem hiszem, hogy ezt a részt lényegesen változtatták volna.
#6
"Attól még az általad hozott szabály nem a lépéspárra vonatkozik."
De, arra vonatkozik, az általad linkelt szabályzatban is egyértelműen látszik:
"a két fél utolsó 50 lépésén keresztül nem történt sem gyaloglépés"
Az angol eredetiben talán még egyértelműbb:
"the last 50 moves by each player having been made without the movement of any pawn and without any capture"
#5
"Nem tudom pontosan ez a szabályzat milyen friss, de pl a lichessen beállíthatod, hogy háromszori állásimétlénél automaikusan döntetlen."
Az online sakk platformokon általában automatikusan döntetlen a 3x lépésismétlés, és az 50 lépés is. De az offline sakkban nem, igényelni kell.
#8, akkor ezek szerint nem egyértelmű, mert én úgy értelmezem, hogy a két fél által ÖSSZESEN lépett lépésre vonatkozik. Én az angolt is ugyanígy értelmezem. Egyébként ez a szabály egyáltalán nem újkeletű, amikor én jártam általános iskolába (2000-es évek elején) ez a szabály már akkor is megvolt, és mindig úgy mondták, hogy 50 lépésnek kell eltelnie, nem lépéspárnak.
Emellett, ha az általam linkelt szabályzaton lejjebb megyünk, akkor ez található:
[9.6 Ha az alábbiak szerint egy, vagy több tényállás megvalósul, a játszma döntetlen:
9.6.2 amennyiben 75 egymás utáni lépéspár(!) után nem történt sem ütés, sem gyaloglépés. Ha a legutolsó lépés után matt van a sakktáblán, akkor a matt érvényes.]
Ezzel szemben:
[9.3.1 a lépést játszmalapjára felírja és közli a bíróval, hogy a megtenni kívánt lépés azt eredményezi, hogy a két fél utolsó 50 lépésén(!) keresztül nem történt sem gyaloglépés, sem ütés (a lépés bejelentése végleges, később a játékos nem módosíthatja),
vagy:
9.3.2 a két játékos utolsó 50, már megtörtént lépésén(!) keresztül nem történt sem gyaloglépés, sem ütés.]
Kétlem, hogy szándékosan máshogyan fogalmaznának, hogyha ugyanazt értenék alatta.
Egyébként, ha teljesen jól gondolom, akkor a levezetésem alapján kapott érték nem sokban változik; 5783-at kaptam, ehhez hozzájön a 117 "szakítólépés" (amit korábban nem vettem bele az összegbe), így 5900 lépés jön ki eredménynek. Ehhez még hozzá kell venni azt, amit írtam, vagyis bizonyos esetben a fehérnek kell lépnie a szakítót, azt pedig a(z utolsó gyalogtolástól számított) 49. lépésre tudja megtenni. Ha minden igaz, akkor erre igazából csak háromszor kell sort kerítenünk, tehát az 5900-ból csak 3-at kell levonnunk, így kapjuk az 5897-et eredménynek.
A stratégia:
-Először sötét gyalogjaival csinálunk elég helyet világos gyalogjainak, hogy közöttük ütéssel el tudjanak menni. Mivel összesen 7 üthető tiszt van, ezért őket jó helyre kell raknunk, hogy a fehér gyalogok át tudjanak menni a fekete gyalogok között, a 8. gyalogokhoz pedig a már átváltozott tisztekből tudunk jó helyre rakni, hogy azok ütésével is ki tudják kerülni egymást.
-Ha már megvannak a helyek, akkor világos az egyik 49. lépésben tol egy gyalogot. Ezzel együtt "szerepcsere" történik, vagyis fehérnek kell minden 50. lépésben tolnia a gyalogot, vagy ütnie (vagy gyaloggal ütnie). Ebben az esetben világos minden gyalogja célt tud érni, mert már nem lesz előttük akadály.
-Miután világos minden gyalogja átváltozott, sötétnek kell minden gyalogját bevinnie, ehhez megint egy "szerepcserés" lépésre van szükség, vagyis az utolsó gyalogtolástól számított 49. lépésben kell sötétnek a gyalogjait megindítania. Ettől a lépéstől kezdve pedig sötétnek kell az 50. lépésre gyalogokat tolnia, míg mindegyik beér a végső sorra.
-Ebben a pillanatban már csak tisztek vannak, és sötéten van a sor, hogy minden 50. lépésre ütést hajtson végre. Sötét szépen végigszedi az összes tisztet, vagy egy mattképes tisztet meghagy, ennek a végén lesz jelentősége;
1) Ha már világos tisztjei mind elfogytak, akkor világosnak csak a királya marad. Ezen a ponton felruházzuk Chuck Norris erejével, hogy minden sötét tisztet egymaga le tudjon ütni, szigorúan mindig az 50. lépésre, ehhez viszont az első ütésnek "szerepcserésnek" kell lennie, vagyis 49.-re kell megtennie. Amikor már csak egy mattképes figurája van sötétnek, akkor ő nem tud az 50. lépésre mattot adni, vagyis ha az összes lehetséges lépést meg szeretnénk lépni, akkor a parti döntetlennel fog záródni, ha pedig sötét mattjára törekszünk, akkor 5896 lépés lehet összesen.
2) Ha sötét nem üti le világos összes tisztjét, hanem meghagy egy bástyát vagy egy vezért, akkor ugyanaz lesz a forgatókönvy, vagyis fehér végigüti az összes tisztet, majd a végén az 5897. lépésre képes bemattolni a sötét királyt, de akár döntetlennel is zárulhat a parti.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!