Egy jól megírt egyetemi jegyzet alkalmas arra, hogy pusztán a mondatok nyelvtani jelentéséből megértsük az adott tudományterületet?

Egy tudományterület elég tág lehet, egyetlen jegyzet nem alkalmas rá, hogy az egészet megértsd

A kérdés meg ha jól értem arra megy ki, hogy nem értesz egy jegyzetet, és rá akarod fogni, hogy rossz? Vannak olyan jegyzetek, amik cdal segítséget jelentenek az egyetemi órához, de vannak olyanok is, amiket önállóan is lehet olvasni

Akkor részletesen:

A kérdésed nem válaszolható meg egyszerű igennel vagy nemmel. A jegyzetek feltételeznek egy bizonyos fokú tudást. Vannak jegyzetek, amelyek első féléves hallgatóknak szólnak, meg későbbi félévekről is van néhány, amelyek nem épülnek korábbi tárgyakra.

Például alkalmazott matematikus szakon néhány tárgy az első félévben: analízis 1, algebra 1, véges matematika 1, szimbolikus programozás (Maple). Második félévben többek között analízis 2, épül ezekre: analízis 1, algebra 1. Algebra 2, épül erre: algebra 1. Véges matematika 2, épül ezekre: analízis 1, algebra 1, véges matematika 1. Matlab, nem épül semmire.

Jegyzetek:

Első féléves jegyzetek épülnek az érettségizett tudásra.

Második féléves analízis jegyzet épít az első féléves analízisre és algebrára. Például tudsz deriválni, és ismered a lineáris algebrát. Második féléves algebra jegyzet épít az első félévre, de a nagy része érthető a lineáris algebra nélkül is, mert elmagyarázza az algebrai struktúrákat, benne az algebrának nevezett struktúrával, mint a vektorterek. De nem mondja meg, mi az, hogy vektortér. A második féléves véges matematika jegyzet nagy része érthető, használ dolgokat, de nem magyarázza el, mi áll a háttérben. A Matlab pedig független a Maple-től, és a többitől is.

6 Mivel levelezősők is végeznek ahol nagy részt jegyzetekbúl tanulnak és a vizsgákon ellenőrzik hogy mit szerettek volna átadni igy a válasz elég egyértelmű.

Aműgy akkar lenni az értelme a kérdésnek? Azt senkisem vitatja hogy nagy számban vannak rosz jegyzetek.

17

Gondolom ez a 10-ből 1 az a típusú ember, akit nem az érdekel, hogy mit jelentenek a szavak, hanem csak a szavak, és azokba magyaráz bele dolgokat, majd azt hiszi igaza van.