Napoleon és Hitlert hogyan hasonlítanátok össze a békés tudományos fejlődés szempontjából? Napoleon is tolta ideológiai szempont miatt rögeszmésen vagy hazugságból az áltudományt?

A kérdéses diktátorok semmilyen természettudományos belátással nem bírtak. Az uralkodási idejük alatt csakis az akadémiai körök vezetői és támogatói hozzáállásán múlott, hogy valami fejlődött - vagy sem.

A gátlástalan politikai vezetők akkor, és csakis akkor támogatják a tudomány fejlődését, ha az közvetlenül a hadsereg céljait szolgálja ki a lehető legrövidebb időn belül.

Nyilvánvaló, hogy Hitler idejében már sokkal nagyobb volt a hangsúly a fejlett haditechnikai eszközökön, tehát aránylag jóval komolyabb összegeket irányítottak célzottan az alkalmazott tudományokra.

Nincs ám valójában akkora nagy különbség egy demokratikus állam vezetője és egy diktátor között.

Ha belegondolsz, az államhatalom maga rendkívül erős és ugye egy miniszterelnök, vagy elnök eleve olyan kormányt nevez ki, amellyel együtt tud dolgozni és ha valamelyik embere rakoncátlankodik, akkor meneszti. Aztán egy diktatúra sem egyeduralom, a hatalmon egy diktátor is osztozik a belső kör embereivel és össze is tudnak fogni ellene, vagy egyénileg megtehetik, hogy nem engedelmeskednek, éppen mostanában volt ez a Putyin-Prigozsin ellentét, vagyis a diktátor is gyakran korlátozva van annyira, hogy véleményeket figyelembe vegyen és még Julius Caesar is betartotta a formát, a látszatot, bár ettől függetlenül meggyilkolták ellenfelei.

Aztán a demokratikus választások alkalmával ügyes propagandával, meg egyéb taktikákkal el lehet érni, hogy ne lehessen leváltani az olyan vezetőt, akitől egy csomóan szabadulni akarnának. Kimondottan nagy eszköztára van ennek.

Aztán a demokráciákban is követtek már el számtalan alkalommal népirtást, speciel az USA történelme teli van az indiánháborúkkal, mikor is egyáltalán nem bántak kesztyűs kézzel a fegyvertelenekkel sem.

Kicsit később lehet, hogy a kérdésre is válaszolok, most nincs erre időm, de van bőven mit írni erről a témáról, a kérdés remek.

Ha a politikai hatalom aktívan beleszól a tudományos kutatás tartalmi kérdéseibe az mindig hordozza az áltudományok állami támogatásának és ezzel együtt valós tudományos iskolák betiltásának veszélyét.

Ez így volt Hitler (eugenika, mint áltudomány vs. "zsidó fizika") esetében és Sztálin (liszenkóizmus mint áltudomány vs. genetika) esetében is. Ma is előfordul, hogy politikusok teljes egyetemi szakokat szüntetnek meg, szorítanak vissza; miközben áltudományos intézeteket alapítanak vagy támogatnak.

Napoleon autokratikus vezető volt, de pontosan tudta, hogy hol vannak a politika határai és, hogy mi egy politikai vezető küldetése; hatékony támogatója volt a francia (és ezzel a nemzetközi) tudományos életnek, kedvező feltételeket teremtett a tudomány és az oktatásügy, ezzel a gazdaság modernizációjához, de császárként a tudományos kutatások tartalmi kérdéseibe nem avatkozott bele, valószínűleg éppen azért nem mert maga is természettudományosan művelt, tudománytisztelő ember volt.

Már politikai hatalomra jutása előtt, 1798 májusában a Francia Tudományos Akadémia tagjává választották. Egyiptomi hadjárata során pedig számos tudóst vitt magával. Ennek az expedíciónak köszönhetjük például a Rosette-i kő felfedezését is.