A "hülyék szerencséje" jelenség tudományosan igazolható?

Semmi?

Kérdező, szerinted adható értelmes válasz egy értelmetlen kérdésre (á lá Gettier)?

#32

Nem, kérdező. Ez egy kétértékű filozófiai rendszerben (mint pl. a matematika, vagy a jelenlegi logika) értelmetlen kérdés. Ha ugyanis igaz, akkor tulajdonképpen azt kérdezem, hogy "A=A?", ami triviálisan igaz, tehát felesleges, így értelmetlen kérdés. Ha viszont nem igaz, akkor azt kérdezem, hogy "A=B, ahol B=/=A?" (a gyengébbek kedvéért: "egy A-tól különböző B vajon egyenlő -e A-val?" ami ismét értelmetlen kérdés, ugyanis valamiben különbözniük kell, hogy a kérdést egyáltalán feltegyem, tehát a kérdés eleve felesleges, és így értelmetlen.

Ráadásul a fentiek megértése nem igényli "A", vagy "B" pontos definícióját sem...

De a kérdés értelmessé tehető. Csupán pár dolgot meg kell változtatni hozzá...

Mert a kérdés már önmaga feltételezi, hogy van köztük különbség. Ennyit tudtam segíteni.

És ez valójában egy igen komoly problémához vezet. Nem hiszem, hogy túl sokan képesek felfogni az (általam) úgynevezett "Szókratész probléma" jelentőségét. (Ezt abból gondolom, hogy még a probléma megfogalmazásával sem találkoztam. De persze lehetséges, hogy ez csupán hiányos műveltségemnek tudható be...)

De hogy szórakozzak is egy kicsit: "A 'hülyék szerencséje' már csak ilyen..."

#35

A #36 neked szólt. Pontosítanám: a probléma megfogalmazásával már találkoztam, csak nem az általam megfogalmazott formában. (Pl. "Ez a mondat hazug." - ez az állítás a "Szókratész problémából" is származtatható.)

#37

Tényleg?

Azt sem, hogy "A" és "B" is rendelkezik összehasonlítható értékkel, és ez az érték ugyanaz?

Elmagyaráznád, hogy amennyiben "A" és "B" feltételezetten nem rendelkezik összehasonlítható értékkel, akkor mi alapján végeznéd el az összehasonlításukat? Amennyiben viszont igen, és te arra vagy kíváncsi, hogy az összehasonlításukra alkalmas két érték azonos -e, akkor vajon ezen két érték között nem fog ugyanaz az ellentmondás fennállni, mint ami az eredeti "értékhordozó" "A" és "B" között is fennállt (értelemszerűen a feltett kérdés tekintetében)?

Bocsi, de lefáradtam. Úgy döntöttem, hogy nem itt, nem most és nem veled fogom megbeszélni a filozófia (és így a matematika) legnagyobb problémáit. Még egyszer bocs.

#37

Oké, lebutítottam. Így talán megérted.

"A=B?", ez egy eldöntendő kérdés (nyelvtan: csak igen, vagy nem válasz adható rá). Ha igennel válaszolsz, akkor "A=A?" kérdésként értelmezhető. Ha nemmel, akkor "A=/=A=A?" kérdésként. Most lefordítom, hogy ebben a két esetben mit is kérdeztél valójában.

"A=A?" = "Ami igaz, az igaz?"

"A=/=A=A?" = "Ami nem igaz, az igaz lehet?"

És most - , hogy a sikerélmény kölcsönös legyen - feltételesen elfogadom amit mondtál, hogy azért kérdezünk, mert nem tudjuk a választ. Ez esetben viszont a fentebb leírt két kérdést egyszerre kellene feltennünk, hogy a határozatlansági feltétel (azaz, hogy nem ismerjük a két adható válasz közül melyik fog teljesülni) biztosítható legyen. Ez pedig kb. így nézne ki:

"A=B?" = "Ami igaz, az igaz és ami nem igaz, az igaz lehet?"

És ez még mindig egy eldöntendő kérdés (tehát csak igen, vagy nem válasz adható rá)!

Szerinted ez egy kétértékű (igen-nem, igaz-hamis stb.) rendszerben megválaszolható úgy, hogy az általános logikai alapelvek (jelenlegi értelmezésükben) ne sérüljenek?

De nem ragozom tovább. Jó gondolkodást!