A tudomány az, ami tudva van, amit tudunk?

Tislerics Máté - szerintem csak az a baj, hogy egy kissé túlgondoltad a témát.

Maradjunk annyiban, hogy a "civilizált" emberek 99%-ának "fingja sincs" a tudományos módszertan fogalmáról. Ha nem hiszed, beszélgess el egy kicsit az átlagemberekkel a témáról. (Hülye tudákos faxnak, stb. fognak képzelni a "trendi" emberek.)

Emberi szempontból meg kár itt filózni a hamarosan esetleges szuper-intelligencia ismeretelméleti kihívásairól!

#12! Köszi! Tapasztaltam már elég sokszor, hogy ha tudományról beszélgetek másokkal, akkor szinte azonnal kiderül, hogy kiselőadást kéne tartanom a tudományos módszertanról és episztemológia alapjairól, hogy megkezdődhessen egyáltalán az érdemi társalgás.

Sajnos ezek nem az alapműveltség részei. Mondjuk az ismeretelmélet tényleg elég kacifántos téma, de a tudományos módszerről azért jó lenne, ha mindenkinek lenne egy minimális fogalma azért.

Igazából én csak a 0 százalékon lepődtem meg. Akkor szokott ilyen lenni, ha valami ezós tard idetéved. Én magamat a legkevésbé sem tekintem ezósnak. De megértem, ha úgy jött le a válaszom sokaknak, mint valami new age-es agymenés.

Biztos vagyok benne, hogy itt a tudományok kategóriában is nagyon sokat tisztában vannak ismeretelméleti alapokkal. Vagy a tudományos módszerrel. Szóval csak kíváncsi voltam, hogy ezek ismeretében miben tévedhettem, hogy fejlődhessek.

#14

Fején találtad a szöget, maximálisan egyet értek az általad leírtakkal!

#14! A modern értelemben vett tudomány fogalma és intézményei a 16. és 19. század között alakultak ki, amikor a természettudományok és a kísérleti módszerek fejlődése nagy lendületet kapott.

Balgaság lenne azt feltételezni, hogy ilyen változások már biztosan nem fognak történni. A közeljövőben nyilván ez nem valószínű, de 1000, vagy 10.000 év múlva már reálisabbnak tűnik számomra.

Elképzelhetőnek tartom, hogy pl. a Mindenség elmélete(TOE) nem a meglévő jelöltek közül fog kikerülni, hanem egy radikálisan újszerű, már-már felháborító hipotézisből fejlődhetne ki tudományos elméletté. Talán a bizonyításai is annyira újszerű módszereket igényelnének, hogy az egész tudományos gondolkodásra is komoly hatással lennének.

Éppen annyira, mint a 16. és 19 század között formálódó kísérleti módszerek és természettudományok fejlődése, amik alapvetően meghatározták a modern értelemben vett tudomány fogalmát és lefektették a tudományos módszer jelenlegi alapjait.

Nem gondolom, hogy csak azért, mert nem tudok most leírni nektek pár Principia Mathematica-hoz fogható publikációt (ami a következő pár ezer évben várható) már ezós szintű marhaságnak tűnne a gondolatmenetem. Én a tudomány történetből próbáltam kiindulni és előrevetíteni mi történhet meg, ha folytatódik a tudomány fejlődése az eddig megszokott jellegzetességekkel.

#17! A valóság megismerésének módszertana több ezer éve folyamatosan formálódik. Az ég világon semmi sem indokolja azt, hogy ez a folyamat leállt volna, vagy valaha is leállna. Teljesen természetes az, hogy a végső verziónak érzed a mostanit, hiszen minden korban (a legtöbbeknek) az akkori módszertan tűnt a legjobbnak.

Az, hogy sose volt még ilyen gyors a tudomány fejlődése, nem jelenti azt, hogy megtaláltuk a tökéletes módszertant. Vagy, hogy sose fogunk jobbat kitalálni. Ez egy nagyon erős állítás, amire sokkal erősebb érveket kell felhoznod annál, hogy rohamtempóban fejlődik a tudomány a jelenlegi módszertannal.

Az áltudományok vadhatásainak a lenyesése pedig elég bénán halad. De meg tudsz győzni ennek az ellenkezőjéről. Kiváncsian várom az érveidet ennek igazolására.

"Az áltudományok vadhatásainak a lenyesése pedig elég bénán halad."

Ezzel sajnos egyet kell, hogy értsek, viszont ezért egyáltalán nem a tudomány módszertana a hibás!

Sokkal inkább felelős a politika, az üzleti érdek. Csak egy példa: ha nem tennének horoszkópot az újságokba, sokkal kevesebben vennék meg! A laptulajdonosoknak a profit a lényeg, nem a hiteles ismeretterjesztés.