A tudomány az, ami tudva van, amit tudunk?

A tudomány

- a tudományos módszer alkalmazásával végzett,

- a minket körülvevő világ megismerésére irányuló

- megismerő tevékenység és

- az ezen tevékenység során szerzett igazolt ismeretek

- gondolati rendszere.

[link]

[link] os_m%C3%B3dszer

> A tudomány az, ami tudva van, amit tudunk?

Nem teljesen. A tudomány a világ megismerésére irányuló tevékenység, illetve mindaz a tudás, amit ezen tevékenység során igazolható, bizonyított módon feltártunk.

De tegyük fel egy sörözés közben elmondom neked, hogy az első szerelmemet Petrának hívták. Ismerhetsz annyira, hogy szavahihető embernek tarts. Beláthatod, hogy nem származik előnyöm abból, ha más nevet mondok, nem fűződik érdekem a hazugsághoz. Te innentől kezdve tudni fogod – és mivel tényleg nem hazudtam, helyesen fogod tudni –, hogy az első szerelmemet Petrának hívták. Tudás ez, de ez nem egy bizonyított tudás, nem egy reprodukálható tudás, nem a tudomány eredményeként tartod számon. (Amúgy bár kétségtelenül vagy igaz az, amit mondtam, vagy nem, így potenciálisan lehet helyes tudás, jellegénél fogva mégsem bizonyítható, mert még ha az akkori barátaimat kérdeznéd, ők lehet, hogy szavatolnák, hogy tényleg szerelmes voltam egy Petra nevű lányba, de azt csak én tudhatom, hogy ő az első, és mondjuk nem a második szerelmem volt.)

Ahhoz, hogy valamit tudományos vizsgálódásnak, vagy az eredményét tudományos eredménynek nevezzük, ahhoz meg kell felelnie az adott tudományág módszertanának. Minden tudományágnak lehet egy kicsit eltérő módszertana, mert a vizsgálódás tárgya más természetű, de úgy általánosságban ilyen kritériumok:

- A kvantitatív, számszerű leírás. Az, hogy valami kicsi, nagy, sok, kevés, azok szubjektív fogalmak. De ha azt mondom, hogy valamiből 8 darab van, az alatt mindenki ugyanazt érti.

- Adott tulajdonságok esetén a jól meghatározott mértékegységek használata. Ez is azt a célt szolgálja, hogy ugyanazt értsük ugyanazon kijelentés alatt. Ha valami egynapi járóföldre van, az szubjektív. Változó, hogy ki milyen gyorsan tud gyalogolni, mekkorákat lép, mennyi ideig tudja folytatni a gyaloglást, de még egyazon személynél is függ attól, hogy mennyire fontos elérni a célt, milyen hangulatban van, stb… De ha azt mondom, hogy 38,2 km, az alatt mindenki ugyanazt érti.

- Fontos a mérés, megfigyelés, kísérletezés. Le lehet ülni egy fotelbe, és spekulatív megfontolások alapján ki lehet találni, hogy pl. egy bolygónak milyen alakú pályán kellene haladnia. Nota bene a görögök a bolygókat tökéletesnek, romlatlannak tartották, így „természetesen” tökéletes pályán, arra jutottak körpályán kell, hogy mozogjanak. Idő kellett, mire ettől el tudtunk szakadni, és belátni, hogy a bolygók mozgását egy sokkal elemibb összefüggés következménye határozza meg, fel kellett nézni az égre, ki kellett mérni a bolygók mozgását, hogy azokról helyes tudásunk legyen.

- Fontos, a reprodukálhatóság. Bármilyen összefüggést is találsz, az akkor lesz elfogadható, ha más reprodukálni tudja azt, amiből az adott összefüggés következik, neki is ugyanarra a következtetésre kell jutnia. Ez olyan tudományoknál,mint a történelem, hogy a kozmológia okoz nehézséget, lévén a Mohácsi csatát nem tudjuk újra megfigyelni, vagy a naprendszer kialakulása nem egy reprodukálható folyamat, de ebben az esetben is a megismerés és a következtetés folyamata reprodukálható kell, hogy legyen.

(Vannak, lehetnek további módszertani feltételek, de ebből talán már érezhető, hogy milyen kritériumokat támaszt a tudomány önmagával szemben és talán az is érthető, hogy miért.)

Ez a kérdés a "kortárs művészetben" is sok fejtőrést okoz:

https://www.youtube.com/watch?v=F5qkzclsjko

A Tudomány jelenleg a legsikeresebb módja a világ megismerésének. Olyan módszerek szerint műveljük, hogy az a lehető legjobb tudást adja a kezünkbe a világról.

De létezhetnek olyan tudások is, amikhez a tudományos módszer jelen formájában kevésnek fog bizonyulni. Ezért át kell majd alakítanunk és egy még jobb módszert kell kidolgoznunk. Azt már nem biztos, hogy tudománynak fogjuk nevezni. Hiszen régen sem fizika volt, hanem természetfilozófia. Vagy nem kémia volt, hanem alkímia.