Az emberi agy hány éves korig képes matematikát tanulni?

Ez nem úgy van, hogy itt egy vonal, alatta megy, fölötte nem megy.

A sportoló rengeteget edz, hogy komoly eredményeket ér el, anélkül nem megy. Láthatsz idős embereket az utcán, akik alig csoszognak, más idősebbek meg virgoncléptekkel sietnek. Az eltérések mindig az edzettségtől függenek. aki világ életében nyitott volt, minden érdekelte, egész életében tanul. Hol matematikát, hol evezést, vagy bridzsjátékot, esetleg zenét. Számára a tanulás nem elfelejtett tevékenység, egész életében ezt teszi, és élvezi. Mindig elhatároz valamit, ma ilyent tanulok, holnap olyant. Ezért semmi szokatlan nem lesz számára, ha valamit újra elővesz, mondjuk egy magasabb szint elérése érdekében.

Azt érdemes tudni, minden teljesítmény felső határa biológiailag korhoz van kötve. Egy focista 35 éves korában abbahagyja, egy vívó is negyven felett, mert amit ki tudtak hozni huszonéves korukban, az nem fog menni negyven felett. De annyira hatvan felett is fog menni (mert edzésben marad), hogy egy akkor kezdő harmincasnak semmi esélye ellene.

Ugyanez a helyzet a szellemi tevékenységgel. Az egyetemi diploma megszerzése akkor fog menni, ha akár más területen, folyamatosan edzésben marad. Különben nem. Vegyük észre, számos tudós nyolcvan felett is alkot, sőt, hatalmas eredményeket ér el, csak hát ő soha egy percet nem tette félre a gondolkodást.

Kb. 50 felett képtelenség olyasmit elsajátítani, amivel az embernek addig nem volt komoly kapcsolata.

Szinte képtelenség 0 tudásról kezdve zongoravirtuózzá válni, elsajátítani egy komoly mérnöki szakterületet, egy teljesen idegen nyelvet, stb.. Aki mást állít, az egyszerűen pofátlanul hazudik, vagy reménytelenül Dunning-Kruger-es.

Egy komoly szakmai, nyelvi, stb. tudáshalmaz beérése egy elhivatott fiatal számára is 10-15 év. Öregkorban egyszerűen csak az alapkészségekig juthat valaki egy új területen.

37 évesen, az agyamat és matematikai skilljeimet nagyon is aktívan és lelkesen használva már most is egyértelmű, hogy a nyers szellemi csúcson túl vagyok. A tudásom és gyakorlatom persze köröket ver a huszonéves önmagamra, de érezhetően több erőfeszítésbe kerül megértenem egy új módszert vagy algoritmust most, mint egyetemistaként. Nincs már meg az a mindig rendelkezésre álló koncentrációkészségem és munkamemóriám, ami annyira könnyűvé tett mindent annak idején.

Ettől még elképzelhetőnek tartom, hogy 70 felé egy jól karban tartott aggyal el lehet végezni egy matematika BSc-t, mivel azt fiatalon elég sokan elég könnyen megcsinálják, nem hangzik megugorhatatlan feladatnak.

6-os: nagyon nincs igazad, 60 évesen kezdtem abszolut nulláról angolt tanulni, mont 66 évesen megvan a C1-es nyelvvizsgál, emellett tényleg képes vagyok használni is a nyelvet, beszélni, olvasni, filmet nézni minden probléma nélkül!

Akinek van kellö motivációja, az akármikor képes új dolgokat tanulni.

#8 (17:14) - a nyelvvizsgád meglehet, de képtelen lennél komoly tárgyalást lefolytatni angol nyelven. A szókincsed pedig maximum egy alsó tagozatos gyerekével ér fel.

Egy irodalmi szöveget képtelen lennél folyékonyan olvasni teljes megértéssel. Az angol filmeket lazán nézed és teljesen megérted? Hiszi a piszi! :-)

Tótiai magyarként lassan 20 éve anyanyelvi szinten beszélek szlovákul, de egy irodalmi szövegben gyakran akadok olyan szavakra, melyeket a nagy kéziszótárban sem találok meg, és csak a szövegkörnyezetből sejtem a jelentését.

A szlovák szöveg olvasása érezhetően jobban fáraszt, és fáradtan akadozik az élő beszédem is, pedig magyarul egy TV bemondó szintjén kommunikálok. A szlovák nyelvet fiatalkorban sajátítottam el, de nem kétnyelvűként neveltek. Magyar tannyelvű gimnáziumba és szlovák egyetemre jártam. A gyors beszélt angolt pedig ma is nehezen értem, és talán sohasem fogok folyékonyan beszélni angolul.

#9

Azért vedd figyelembe hogy az angol nyelv a világ legegyszerűbben tanulható nyelve. A nyelvtanulás függ a attól hogy mennyire nehéz az adott nyelv.