A "bolygók fénye" miért nem szcintillál?

[link]

„Ez a véletlenszerű fényváltozást mutató optikai jelenség azonban eltűnik, ha nem egyetlen fénysugárról (egyenként a szemünkbe érkező fotonokról) van szó. Ha a fény egy nagyobb látszó tárgyról, leginkább bolygóról érkezik, mely nem pontszerű, a szemünkbe érkező fénysugarak szcintillációja kioltja egymást és az effektus elmarad.”

Jó összehasonlítási alap az adott objektum szögátmérője. Íme:

- Jupiter: 29,8–50,1 ívmásodperc, azaz 29 800–50 100 milliívmásodperc,

- Szaturnusz: 14,5–20,1 ívmásodperc, azaz 14 500–20 100 milliívmásodperc,

- Neptunusz: 2,2–2,4 ívmásodperc, azaz 2200–2400 milliívmásodperc,

- Plútó: 60–110 milliívmásodperc,

- Betelgeuse: 49–60 milliívmásodperc,

- Alpha Centauri A: 7 milliívmásodperc,

- Szíriusz: 5,9 milliívmásodperc,

- Proxima Centauri: 1,02 milliívmásodperc.