Mit gondolsz a determinált jövőről?
Mit gondolsz, vajon a pillangó hatás milyen mértékben érvényesül az életünkben?
A pillangó—>hurrikán valóban valótlan, azonban vannak sorozatok az életben, amelyek erősen beleillenek.
Ha úgy gondolkozunk, hogy a jelen az most van, azaz egy folyamatosan haladó pontként definiáljuk az időben, akkor evidens, hogy minden, amit teszünk, az a múltra adott reakció a jelenben.
Viszont a jelenben a múlt alapjám, de a jövő felé cselekszünk.
Egy autóbaleset elkerülése érdekében a múltban minket ért inger alapján megpróbálunk kizérni a jelenben, hogy ne az a jövő következzen be, amit a jelenben vízionálunk.
Szóval valahol következik, hogy a jövő még nem csak is a jelenből, hanem a múltból származik a jelenen keresztül.
A múlt adja az empirikus tölteteket, melyek alapján a jelenben korlátozott módon elnavigálhatunk a jövő felé.
Ezen az elven haladva az, hogy szabad akarat, egy vágyott dolog csupán, hiszen folyamatosan a a minket körülvevő múlt befolyásolja a jelenünk döntéseit, ezek viszont nem állnak korlátlan rendelkezésünkre.
Nem lyukadnék ki a sorsra. Abban nem hiszek.
Viszont az összefüggesekben igen.
Amennyiben nem a lapos Földről vagy egyéb szcientológiai területekről van szó.
Mit gondolsz, a te életed milyen mértékben követkető vissza ok-okozati összefüggésekkel?
Azaz milyen mértékben látod át, hogyan halad, hogyan alakul az életed?
alapján*
kitérni*
még csak nem is*
-a*
követhető*
válasza:Legközelebb ezt még a kiírás előtt, légy szíves.
A pillangóhatás csak a káoszpontokon érvényesül, de ezzel együtt azért előfordul olyan, amit írsz.
Viszont még az emberek is nagyon sokszor ösztönösen cselekszenek, annak pedig előre meg van már az eredménye.
Minél nagyobb tömegben vannak, vagy minél veszélyesebb a helyzet, annál jobban.
válasza:A fizika két nagy, önmagában külön-külön hihetetlenül sikeres elmélete ezen a ponton (is) ütközik, és teljesen más következtetésre jut.
Az einsteini relativitáselmélet determinisztikus. Ahogy Te is írtad, a múlt, jelen, jövő, ebben az elméletrendszerben, olyan mint egy VHS kazetta szalagja. Haladunk előre a filmben, de valójában már meg van írva előre minden - hiszen ok-okozati összefüggések tökéletesen kiszámítható módon viszik előre a jelent a jövő felé, azaz minden determinált. A szabad akarat csak illúzió.
Ehhez képest a kvantummechanika kaotikussága (meg Heisenberg határozatlansági elve) pedig azt mondja, hogy lényegében semmi sem determinálható, mivel minden valószínűségi alapon működik. Azt nem tudod megmondani, mi fog történni, csak azt, hogy az adott kimenetel mekkora valószínűséggel fog bekövetkezni. Makroszinten ugyan ez kevésbé észrevehető módon érvényesül, de attól még a kvantummechanika elveti a determinizmus lehetőségét.
Kinek van igaza? Egyik elmélet sem teljes, mindkettőnek megvannak a maga limitációi. A helyes tudományos válasz tehát az, hogy nem tudjuk.
A saját, egyébként tökéletesen irreleváns véleményem az, hogy a jövőbeli események egy felülről limitált pontossággal determinálhatók, de alapvetően sosem lesz 100%-ig tökéletes ez a determinálhatóság. Mindig lesz benne némi pontatlanság. Hogy mekkora a pontatlanság, az a rendszer sajátosságaitól függ.
Ez nem a különböző mérési eszközök hibája, nem a matematikai számítások hibája, hanem egyszerűen ez van.
Szabad akarat pedig szerintem nem létezik. MINDIG az a priori tapasztalataidból kiindulva, az aktuális biológiai, pszichológiai és szociális állapotod által befolyásoltan döntesz úgy, ahogy szerinted az a legjobb lesz abban az adott szituációban.
Mondhatod erre azt, hogy oké, de akkor annak érdekében, hogy megcáfoljalak, most úgy viselkedem, hogy az nekem ne a legjobb legyen (pl. a boltban direkt megveszed a drágábbik terméket, hogy "háhá, látod? tudok én úgy dönteni, hogy az nekem nem a legjobb, vagyis van szabad akarat!")
Tévedés. De. Az a legjobb döntés. Csak más a cél. Mert akkor átugrottál a "legolcsóbbat megvenni" célról arra, hogy megcáfold az állításomat - vagyis a lehető legjobban döntöttél :) Vagyis nincs szabad akarat.
válasza:A szabad akarat letezese attol fugg, hogy mit tekintesz annak. A szabad akarat az a dontes kepessege befolyas nelkul, de a fo kerdes hogy mit ertunk befolyasolas alatt.
Az elozo valszolo peldajaban az inkompatibilista nezet erveit adja elo, miszerint az ember annyira elo van huzalozva, hogy a mindenkori donteseit a pillanatnyi ingerek, szuksegletek, a neveles, kulturalis hatasok stb gyakorlatilag meghatarozzak, de legalabbis tul erosen befolyasoljak ahhoz, hogy azt meg szabad akaratnak lehessen tekinteni.
A kompatibilistak ezzel szemben azt mondjak, hogy az oke hogy az akaratunkra hatassal vannak ezek a dolgok, de ettol meg szabadon hozhatunk dontest. Ha ehes vagy, nagyobb valoszinuseggel mesz be egy boltba es veszel kajat, de donthetsz ugy is hogy nem teszed meg. Lehet hogy nem mesz be, mert ugy dontesz hogy fogyokurazol. Az hogy okaid es celjaid vannak (amit adott esetben akar kulso motivacio miatt vettel fel), szinten a te dontesed volt. (Az inkombatibilsta azt mondja, hogy azert fogyokurazol, mert a behuzalozott agyad es a tarsadalmi kornyezet erre determinalt es nem szabad akaratodbol. A kompatibilista azt mondja, hogy ebben a dontesben is egy csomo szabad komponens volt, eldonthetted hogy hallgatsz-e azokra akik szerint dagi vagy.) A kompatibilistak szerint csak az olyan eros bafolyasok szamitanak a szabad akarat elleni befolyasnak, mint a megfelemlites vagy a zsarolas.
Szerintem amugy nem nagyon lehet megmondani, hogy van-e szabad akarat, ugyanis nem lehet megmerni. Az ember mukodik VALAHOGY, es erre nincs sok befolyasa annak, hogy ezt most szabadnak tekintjuk vagy sem. Tehat lenyegeben ha oldalt valasztunk, az csakis magunknak fontos: szabadnak akarjuk-e tekinteni magunkat vagy determinaltnak.
Ami viszont lenyeges, az az, hogy mi kovetlezik abbol, ha oldalt valasztunk. Mert ha az ember nem szabad, akkor el kell gondolkozni azon, hogy peldaul kothetsz-e nagyobb hordereju szerzodest. Eladhatod-e a lakasodat. Ugye a szerzodes alapja a jogban a "felek akaratanak egyezese", es ez a liberalis vilagrend gyokere. Tehat hogy midnenki szabad, mindenki hozhat dontest, rendelkezhet az idejevel, tulajdonaval, adhat-vehet stb. Az akarat nelkuliseg (akar megfelemlites miatt, akar mondjuk mert gyamsag alatt all) a szerzodeskotes kizaro oka. Tehat a mai szabd vilagrendnek az ALAPJA az, hogy igenis VAN szabad akarat, barmi is zajlik a fejunkben azt szabadnak KELL tekinteni. (Ez amugy nyilvan ervelesi hiba.)
Ha viszont azt mondjuk hogy nincs szabad akarat, abbol az is kovetkezik, hogy at kell ertekelni az eszmerendszerunket arrol, hogy a liberalis demokratikus vilagrend jo. Akkor lehet hogy egy olyanfajta diktatura a legjobb az emberisegnek, amiben az embereket nem rakenyszeritik, hanem ranevelik arra / meggyozik arrol, hogy mi a jo nekik. Hiszen ha nincs akarat es csak az indoktrinalast adod vissza, akkor csak annyit kell tenni, hogy mashogy indoktrinalunk. Mondjuk kornyezetvedelemre, vagy ilyesmi.
válasza:Ami a te életedet illeti, az ok-okozati összefüggések nagymértékben meghatározzák az életed alakulását. Az életedbe bekövetkező eseményeknek a múltban meghozott döntések és cselekedetek az alapjai, ezen felül a környezeted és a kapcsolataid is nagymértékben befolyásolják, hogyan alakul az életed.
Azonban, a te döntéseid és cselekedeteid is nagy hatással vannak az életed alakulására, és bár a múltban meghozott döntések hatással vannak a jelenre és a jövőre, mégis te magad döntheted el, hogyan reagálsz azokra a helyzetekre és hogyan formálod az életedet.
Az élet mindig komplex és sokrétű, és bár az ok-okozati összefüggések segíthetnek megérteni az életünk alakulását, a végső sorsunkat a saját döntéseink és cselekedeteink határozzák meg.
válasza:Minden ilyen estben felmerül, hogy egyáltalán létezik-e szabad akarat?
Jelenleg a világban kétféle folyamatot ismerünk:
1: ok => okozat,
2: véletlen.
SZERINTED ebből a kettőből MELYIK a szabad akarat alapja?
Tehát, amikor éppen a szabad akaratod használod, akkor a kettőből melyik folyamat működik?
És ez mitől lesz szabad?
2.
„Legközelebb ezt még a kiírás előtt, légy szíves.” - Csak gyorsan le akartam írni, így kevésbé figyeltem, de egyébként élni szoktam a kiírás előtti felülvizsgálás lehetőségével.
4.
„szabadnak akarjuk-e tekinteni magunkat vagy determinaltnak” - Ez pont egy érdekes kérdés, mert ez is függ az előzményektől, azaz nem lehet teljesen önállóan eldönteni. Előtte az embernek el kell jutnia arra a pontra, hogy bizonyos befolyások alapján valamely végletet akarja választani.
Én például elélem az életem abban a tudatban, hogy valószínűleg determinált, és ezt hosszan tudnám indokolni az esetemben.
De egy lázadó kamasz, vagy egy alkalmazotti létbe beleunt ember inkább szabadnak akarja magát vallani.
„Ami viszont lenyeges, az az, hogy mi kovetlezik abbol, ha oldalt valasztunk.” - Szerintem alapvetően semmi. Bár nyilván, akik feltűnő mértékben szabadok akarnak lenni, azok előbb-utóbb szankcionálva lesznek valahogy. Értsd: nem lehet bankot rabolni, csak mert valaki azt gondolja, azzal a mennyiségű pénzzel lesz teljesen szabad.
Szerintem ezt a részt pont nem kell sarkítani.
Ha az életünk determinált, akkor abban benne volt/van az is, hogy törvényeket hozunk, szerződéseket írunk. Azaz ezeknek ugyanúgy van szerepük.
Ha determináltak vagyunk, ha nem, azt talán ki lehet mondani, hogy akkor globálisan vagyunk azok, ha azok vagyunk.
Azaz mindenkire ugyanaz érvényes.
Az, hogy ezen belül ki hogyan gondolkozik, már egy részletkérdés, és szerintem nem befolyásolja a lakáseladási szerződések hitelességét.
A gondolati szabadság nem egyenlő a szabadsággal.
És a szabad akarat sem azt jelenti szerintem, hogy bármikor-bármit-bárhogyan-bármiért, hanem a befolyásmentes lehetőséget a döntésre. Azonban ilyen nem tudom, milyen úton van.
„mégis te magad döntheted el, hogyan reagálsz azokra a helyzetekre és hogyan formálod az életedet” - De sosem egyedül. Mindig ott van az empirikus előzmény, ami irányítja a döntést.
A kérdés ebből az, hogy ha a döntés maga az enyém, az milyen mértékben az enyém valójában? És milyen mértékben van jelen (egy nagyon egyszerű példával), hogy anya mindig azt mondta, hogy öltözzek melegen?
6.
Azt hiszem, talán tisztában sem vagyunk azzal, mit is jelent az, hogy szabad.
Szabadnak lenni lehet az, amikor nem kell semmihez igazodnunk? Létezhet ilyen tér?
Milyen mértékű az befolyás, ami még szabaddá tesz?
Mert a jelenlegi helyzeteinkben a döntéseket mi hozzuk, de minden döntésnek előzménye van.
válasza:"talán tisztában sem vagyunk azzal"
Szerintem meg nem.
Például egy programozott robotnak van szabad akarata?
válasza:"A kérdés ebből az, hogy ha a döntés maga az enyém, az milyen mértékben az enyém valójában? És milyen mértékben van jelen (egy nagyon egyszerű példával), hogy anya mindig azt mondta, hogy öltözzek melegen?"
Vagy, a döntés a tied, és az anyai intés az a TE integráns RÉSZED.
Tehát lényegében redukálhatjuk a kérdést két változatra:
- Az "én" nem dönthet szabadon az előzmények miatt.
- Az "én-t" az előzmények alkotják, és szabadon dönthet.
Mindkét esetben felveszed a kabátot, de az első esettel az "én-re" úgy tekintünk mint egy zárt, intakt, önállóság nélküli üveggolyóra, amit a többi üveggolyó lökdös és nincs szabadsága, a második esetben meg inkább egy gyurmagombóc, ami álandóan felvesz és magába integrál más gyurmákat, és az hogy milyen gyurmákat vett fel eddig, az nagyjából meghatározza azt hogy mire vágyik (pl felvenni a kabátot).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!