Egy állítás attól tudományos, hogy a tudósok szubjektív álláspontja szerint igaz?

Occam borotvája elv ugyan nem ad minden esetben jó választ, de azért elég jól megállja a helyét. Az elv lényege annyi, hogy az az elmélet, lehetőség tekinthető a legvalószínűbben igaznak, melyhez a legkevesebb nem bizonyított feltételezéssel kell élni.

Esetünkben Trója létezésére egy a háború után évszázadokkal keletkezett mondát leszámítva nem állt semmi bizonyíték a rendelkezésre. Logikus volt azzal a feltételezéssel élni, hogy csak mese, vagy különböző megtörtént eseményekből összegyúrt történet.

Az ismereteink bővülnek a világunkról. Az új ismeretek birtokában meg sokszor felül kell bírálnunk, át kell értelmeznünk mindazt, amit addig tudtunk. Néha gyökeresen kell átértelmeznünk. Képzelj el egy embert, aki életében először lát hollót. Megnézi: fekete. Felkelti az érdeklődését ez az állat, és a világ különböző pontjaira utazva hollók ezreit vizsgálja meg, és mindet feketének találja. Mi lesz a nullhipotézise, a legészszerűbb állítása? Az, hogy a hollók feketék. Nincs fehér holló, nincs zöld alapon piros pettyes holló, nincs kék alapon sárga csíkos holló.

Occam borotvája értelmében ezt a legészszerűbb feltételeznie, mert ha feltételezi a zöld alapon piros pettyes, vagy a fehér holló létezését, az extra tényező, ehhez azt is meg kellene mondania, hogy a hollók hány százaléka fehér vagy éppen zöld alapon piros pettyes, mitől lesz az, stb… Millió és egy olyan állítás tehető, ami nem zárható ki, de van közöttük egy, ami kitüntetett, ami a legkevesebb tényezővel írható le. Ez – fogalmazzunk úgy – a nullhipotézis. Az addigi ismereteire támaszkodva a nullhipotézis az, hogy minden holló fekete. Nem a szubjektív véleményéről van szó, hanem egy objektív elvről. Nem a kutatónk személyes meggyőződése mondatja ezt vele, hanem az addigi megfigyeléseiből felállított kép a világról. Más kutató ugyanerre a következtetésre jutna.

Aztán jön Béla, és megkérdezi a hollókutatónkat, hogy léteznek-e fehér hollók. A kutatónk azt fogja mondani, hogy nem léteznek. Persze igazából azt akarja mondani, hogy a jelenlegi ismereteink alapján nincs okunk feltételezni, hogy léteznek fehér hollók, vagy nagyon kicsi a valószínűsége, hogy léteznek fehér hollók, de minek ezt minden hasonló kijelentéshez odatenni? Béla megint megkérdi: „Léteznek-e fehér hollók?”. Kutatónk megint azt válaszolja, hogy „Nem léteznek”. Erre Béla előhúz a zsákból egy albínó hollót, aminek fehér a tolla, és megkérdezi: „És ez?”. Erre a kutatónk azt válaszolja, hogy „Akkor léteznek”. A nullhipotézis nem tartható, új ismeretek alapján új kutatási terület nyílt meg, a hollók mekkora hányada fehér, és mitől fehérek a fehér hollók, miben különböznek a feketéktől. Ha ezen haladunk tovább, és nem keressük el logikátlan módon a zöld alapon piros pettyes hollókat keresni, akkor valami valósat ismerünk meg a világról.

Nem irracionális ez, csak érteni kell a megismerés menetét, a tudományos módszer lényegét, alapját, Occam borotváját, a nullhipotézist, stb…

Mi volt az Iliász esetén a nullhipotézis. Van ez az Iliász nevű mű. Vannak benne mindenféle kitalált vagy óvatosabban fogalmazva mitikus dolgok, istenek, félistenek stb… Meg ugyanennek a szerzőnek van még pár műve, amiben fiktív lények, fiktív helyszínek szerepelnek. Ennek tükrében, meg annak tükrében, hogy sem közvetett, sem közvetlen nyomát nem leltük Trója létezésének, így azért észszerűbb volt azt feltételezni, hogy akkor valószínűleg Trója maga is fiktív lehet.

És persze a XIX. század óta a tudományos módszer maga is fejlődik. Ma azért szem előtt tartanánk, hogy sokszor a mondáknak, mítoszoknak van valamiféle valóságalapja. De ha nem lett volna Heinrich Schliemann, és más sem találta volna meg Tróját, egy mai tudósnak is – a személyétől függetlenül, tehát nem szubjektíven – inkább lenne az az álláspontja, hogy Trója valószínűleg kitalált hely.

"Pontosan mitől is logikus azzal a feltételezéssel élni, hogy amiről csak egy monda van, az egy kitalált mese? "

Ha semmi nem támasztja alá, hogy bármi realitása lenne, akkor pontosan ezért.