Miért keringenek a bolygók a nap körül?

Azért nem zuhannak bele a Napba, mert bolygókra ható erők pont kiegyenlítik egymást. A Nap befelé húzó gravitációja, és a keringés miatti kifelé toló centrifugális erő pont ugyanakkora.

De a kezdetekben volt ami belezuhant a Napba, meg olyan is, ami kirepült az űrbe. Azok maradtak meg mostanra, amik pont kiegyensúlyozott pályán vannak.

És azért forognak a bolygók, mert eredetileg csak egy csomó por és gáz keringett a Nap körül, ebből lettek a bolygók, és megmaradt az eredeti forgás, perdület. Mivel a világűrben nincs se légellenállás, se súrlódás ami megállíthatta volna.

Mondjuk egy gumiszalag egyik végére súlyt kötsz, és a másik végénél fogva pörgeted a kezeddel. A szalag megnyúlik, erőt fejt ki a súlyra, a kezed felé húzza (nevezzük centripetális erőnek), mégsem tudja behúzni a kezedhez, mert közben a keringés miatt a súly távolodni, elrepülni igyekszik (ezt szoktuk centrifugális erőnek hívni, vonatkoztatási rendszertől függően). Ha megállítod a keringést, akkor a gumi berántja a súlyt a kezedhez, de amíg mozgásban van a körpályán, addig tartja tőled a távolságot.

A gumiszalag a gravitációs erő. Amíg egy bolygó kering, addig megmarad az egyensúly, és tartja a pályáját. Ha pl. Föld megállna a Nap körül, belezuhanna a Napba. (De nem fog megállni.)

Annyiból rossz a példa, hogy a gumiszalag ereje a távolsággal (nyúlással) erősödik, a gravitáció viszont pont csökken. De az egyensúlyi állapot és az erők hasonlók a két esetben.

"A Nap befelé húzó gravitációja, és a keringés miatti kifelé toló centrifugális erő pont ugyanakkora."

Vigyázat, ha ugyanakkora két ellentétes erő lenne, akkor nulla eredővel egyenes vonalú egyenletes mozgást végezne a test. Valójában kívülről nézve csak a centripetális erő hat a testre, emiatt van neki gyorsulása, csak a pályája (vagy kezdősebessége) miatt kerüli el a Napot. A gyorsulás is a sebességvektor irányának változásában nyilvánul meg, de attól még ugyanúgy számolható, mint a leejtett kő esetében.

A centrifugális erő a forgó vonatkoztatási rendszerben létezik, ott valós erőként jelenik meg, szerepelhet képletben. Kívülről nézve viszont "csak" egy kvázi erő, nem szabad vele számolni, csak a centripetális erővel. Vagy-vagy, vonatkoztatási rendszertől függően. Lehet akár azt is mondani, hogy a centrifugális erő a centripetális erő ellenereje, de akkor az a Napra hat, nem a bolygóra. (Mint ahogy a gumiszalag húzza a kezünket.)

#2 "bolygókra ható erők pont kiegyenlítik egymást. A Nap befelé húzó gravitációja, és a keringés miatti kifelé toló centrifugális erő pont ugyanakkora."

A bolygókra csak a gravitációs erő hat, s épp az biztosítja a körmozgás (igen, tudjuk, nem kör, de most nem ez a lényeg) feltételeként a centripetális erőt. Centrifugális erő nem hat a bolygóra, mert az a bolygó rendszeréBEN fellépő tehetetlenségi erő, de - ismétlem - nem a bolygóRA hat.

Arra csak (elhanyagolva a magyarázat szempontjából nem lényeges hatásokat) a Nap gravitációja hat, s az biztosítja a körmozgás feltételét adó, a bolygóra ható centripetális erőt.

Ha egy pontszerű testre - például a mi esetünkben, az adott skálán a bolygó is közelíthető így - ható erők kiegyenlítik egymást, akkor az a test gyorsulásmentesen mozog (állandó sebességgel (ami lehet 0 is (attól függően, hogy mihez viszonyítjuk))).

A körmozgás viszont nem ilyen, hanem gyorsuló mozgás, így már csak ezért sem áll meg az, amit írtál.