A mars terraformálásnál hogyan akarják megoldani a gravitáció hiányát?

Még egy dolog:

a légkör valóban szökik, de elég lassan. Ha a Holdnak lenne légköre, az ott is maradna legalább 100000 évig.

A Marson sokkal tovább.

Tehát ennyi idő lenne pótolni, ami nem lehet gond, ha már egyszer létre tudták hozni.

A Krónikus hegyi betegségre szerintem az lehetne egy megoldás, hogy tibeti és perui emberek tennék ki a kolónia felét, és időnként még újra telepíteni tibetieket és peruiakat is a genetikai állomány biztosítására. A sima alkalmazkodás kevés lehet.

Légkörnek meg szerintem is az olyan üstökösök és aszteroidák jöhetnének szóba, amik felolvadva csinálnak légkört és még talán vizet is, mert mennyiség is kell hozzá.

Valaki egyszer azt mondta, hogy 100 évig kellene bombázni akkora égitestekkel, amilyen a dinóknak jött (csak ez vizes legyen).

Bár a Mars sokkal szilárdabb, mint a Föld, azért ez így is élmény lenne, főleg közelről nézve.

#16 #17 jól mondja #19 azoknak van baja akik hirtelen és sokat mennek felfelé vagyis a nyomáscsökkenés is hirtelen és akklimatizáció nélkül következik be.

De ha valaki 2500 méteren lakik egész életében annak semmi gondja nem lenne felszökkenni a M.P. -hoz sem.

Más a nemzetközi űrállomáson is spórolásból a nyomásállóság kiképzéséből és egyebekből következően ha jól tudom 600mb -t tartanak fent igaz megnövelt oxigén szinttel. (Kisebb nyomásra építették így vékonyabbak lehettek a falai és így könnyebb lett az egész, kisebb kárt okozhat egy lyuk pl kisebb a dehermetizálódásos kirobbanás kockázata, a magasabb oxigén szint miatt kevesebb nitrogént kellett fellőni stb stb...)

Tehát ott is folyamatosan akár 1 - 1.5 évet is eléldegélnek egyhuzamban ekkora nyomáson.

A + oxigént a ruha és a maszk háti palackból képes biztosítani a Marson is.

Probléma megoldva.

#20 köszi nem is tudtam hogy az ellenkezőjére is vagyis a huzamos ott élésre is van betegség / kórkép. Azt tudtam akik ott élenek azok rendkivülimód alkalmazkodtak ehhez.

Szerencsére + oxigénnel ahogy az ISS -en is teszik ez teljesen kiküszöbölhető.

Itt az egyik ok amiért nem lehet többlet oxigénes és vizes légkört megcsinálni a Marson.

24/ EagleHUN

Pont ezért linkeltem orvosi dolgokat, mert ez inkább az alapvető része, hogy fokozatosan majd minden jó lesz, viszont ez nem teljesen így van és nem csak ennyi. Azért idéztem oda, hogy olvassuk is el, legalább azt, ha a cikket nem is. :) Nem hobbiból. :) Hanem, hogy a közismert infóknál többet is tudjunk, mivel sok esetben más a teljes kép. Mint itt is.

Kétféle magassági betegség is van.

Az alapvető magassági betegség (AMS - Akut).

És a krónikus hegyi betegség (CMS - Krónikus).

Ez utóbbi érvényes az évekig magas hegyekben tartózkodókra (például tudományos kutatók és üzletemberek), sőt még részben érinti az őslakosokat is! Olvassuk már el, ha ott van. :) Jó párszor látni, hogy lepontoznak itt ott mert nem a szokvány ismereteket írom, de szerintem akit a teljes kép is érdekel, az inkább leveszi a sztereotip rózsaszín szemüveget. Talán van aki már ezen sorokért is például lepontoz. :)

Scientific American cikke: A hegymászás megöli az agysejteket -

Hegymászó vicc: A jó hegymászó három tulajdonsága a magas fájdalomküszöb, a rossz memória és… a harmadikat elfelejtem. :D Az akut magashegyi betegségek súlyos eseteiről régóta ismert, hogy agykárosodást okoznak. De az egyik kijózanító dolog a Fayed-tanulmányban, hogy még akkor is, ha a hegymászók nem mutatták az akut betegség jeleit, a szkennelések agykárosodást találtak.

Mindent elmond még az is, hogy az Everest-mászók eredményei voltak a legdurvábbak. A 13 mászó közül csak hárman (13/3) jutottak fel a 8848 méteres csúcsra. Mert a szabályos akklimatizálódás mellett SEM tudnak teljesíteni és/vagy rosszul lesznek. Ugyanazt az emelkedőt tengerszinten simán teljesítették volna, nem azért volt nehéz és sikertelen. Akklimatizálódás mellett is csak a 23%-uknak sikerült az Everest megmászása. Az nem jó arány, csak ezt nem szokták közölni. Szóval ez nem úgy megy, hogy majd fokozatosan és minden szuper. Nem a lábuk nem bírta a mászást, hanem a szervezetük.

Publikáció: "A válaszadók szinte teljes egészében férfiak voltak. Kiderült, hogy a férfi hegymászók 19,5%-ánál alakult ki Dupuytren-kór." 20% az nagyon sok.

Vagy publikáció: "A nagy magasságban fellépő retinavérzések (HARH) viszonylag gyakoriak nagy magasságban, és a 17 500 láb magasságban mászók 36%-ánál fordulnak elő" (emedicine.medscape.com)

Volt egy őszinte film a magashegyi hegymászókról, de azt meg nem találom, ott el is mondták mikor kinek mi baja és mindent. Persze senki sem kétli, hogy az a kilátás szép - csak itt nem erről van szó.

--------

Magassági betegség (AMS - Akut) - wiki

[link]

Krónikus hegyi betegség (CMS - Krónikus) - wiki

[link]

Alkalmazkodás a magassághoz emberben - wiki

[link]

Mi az a krónikus hegyi betegség? - Merck orvosi kézikönyv

[link]

[link]

[link]

[link]

Azért a jövőben ezek nem lesznek ennyire súlyos problémák.

Ott vannak az őslakosok, tehát még csak ki se kell találni, hogy milyen gén kell.

Ha a szív gyenge, azt is lehet erősíteni.

Nem olyan régen derült ki, hogy a Mars felszínét perklorátok borítják.

Ezekkel nem sok gond van fagypont alatt - viszont felette kiszabadul belőle a klór, és igen hatékonyan fertőtlenít.

Nem sok kártevő élhet a Marson.

Vagy éppen, hogy sok volt, ezért szórták fel a bolygót?

Elképzelek itt a Földön egy kihipózott szántóföldet... na, valami hasonló lehet.

Ez az igazi probléma, nem az oxigénhiány. Oxigént lehet vinni.