Mennyi a minimum tömeg, anyag amit már a gravitáció gömb alakúra formáz?

Úgy 100 km átmérő körül.

Hogy ennek mekkora a tömege, passz. Számold ki.

Gránit. Kőzetbolygóról beszélünk.

Folyadékból akármilyen kicsi jó, azt a gravitáció ÉS a felületi feszültség kapásból gömbölyűre formázza.

Tényleg a viszkozitás a lényeg.

Ezért lehetnek jóval kisebb kisbolygók is elég jó arányban gömbölyűek, ha keletkezésükkor képlékenyek voltak, nem a gravitáció ereje, nyomása alatt kellett a belsejének képlékennyé válnia.

Ilyen lehetséges ütközés után például.

Akkor is kialakulhat ilyen kisebb méretben, ha az anyaga képlékenyebb, pl. por és jég keveréke.

Az aszteroida-övben is vannak méret alatti, mégis elég gömbölyű darabok, éppenséggel elég ritka, de van ilyen.

Valahol az aszteroidák és a törpebolygók között. Nincs egyértelmű éles tömeghatár.

"Azok a testek, melyek csak pár kilométernyi kiterjedésűek, nem rendelkeznek gravitációs vonzással, ezért alakjuk szögletes. A nagyobb testeknél, melyeknél már megjelenik a gravitációs erő, de az nem igazán számottevő, ott krumpli alak jelenik meg, vagyis minél nagyobb a test tömege és mérete, annál nagyobb a belsejéből eredő gravitáció, annál gömbölyűbb az alakja, míg el nem éri a maximumát a hidrosztatikus egyensúlynak. Ez a törpebolygók meghatározásához szükséges határvonal. "

[link]

Kb. itt lehet a határ, nagyságrendileg.

[link]

Jöhettek a felületi feszültséggel.

Részben jogosan, nekem is eszembe jutott.

De gravitáció csak folyékony anyagot formáz!

Szilárd anyagoknál magában nem felszínformáló erő.

Itt van pl a föld.

A hegyek ott lennének a világ végezetéig, HA nem lenne hőingás, egyéb eróziós tényezők.

Ha monjuk egy elég kemény anyagból van egy izokaéder forma, akkor a Földnél jóval nagyobbnak lell legyen.

A centrifugális erőt fel sem hozom, a forgó földimogyoró formájú bolygók esetét, mert a legkisebb méretre kíváncsi a kérdező.