Mennyi a minimum tömeg, anyag amit már a gravitáció gömb alakúra formáz?

"gravitáció csak folyékony anyagot formáz!"

Igen, de bizonyos nyomás, erő felett minden anyag képlékeny, vagyis folyadékként viselkedik.

"A hegyek ott lennének a világ végezetéig, HA nem lenne hőingás, egyéb eróziós tényezők."

Ne feledd, a Föld szilárd rétege is csak egy vékony héj, alatta képlékeny.

A hegyek tudnak is süllyedni bele.

"Ha monjuk egy elég kemény anyagból van egy izokaéder forma, akkor a Földnél jóval nagyobbnak lell legyen."

Csak nincs olyan anyag, ami ekkora gravitációs nyomásnál szilárd maradna.

11

egy oldalon állunk 2,10 vagyok

A minimum tömeg van a kérdésben.

Innentől kezdve számít, hogy milyen agyagról van szó.

A folyékony anyagból elég kevés is elég, a felületi feszültségtől függetlenül.

Gránitporból vagy üveggolyóból sem kell nagyon nagy tömeg, de mondjuk egy vaskockából már elég nagy kell legyen, hogy azt a garvitáció formázza.

Erre nem igazán van példa, ami ismert.

De gondolom itt is a pár 100 km-től indul a történet.

Ha arra vagy kíváncsi, hogy mekkora az a legkisebb, szilárd kőzet- vagy fémtömbből álló tárgy, amit saját gravitációs ereje kvázi összeroppant, pláne gömb alakúra összehúz, az jóval a Föld mérete feletti. A Föld felszínén a gravitációs gyorsulásnak még bőven ellenállnak a szilárd tárgyak, a hegyoldalak sem suvadnak csak úgy le, könnyű utánagondolni, ennek a sokszorosa kellene.

Az, hogy a Föld vagy a Hold gömbölyű, azért van, mert egyrészt egykor folyékony volt az egész, másrészt a Földnek ma is csak a legkülső pár tíz km-es kérge szilárd, ami szinte úszkál a magmán. Ezért pl. egy hegy nem tud sok tíz km magasra emelkedni, beszakad alatta a földpáncél. Harmadrészt pedig hatnak a felszíni természet vad erői is (hőingás, víz, szél, meteoritok stb.), és az energiaminimum, entrópiamaximum elve szerint a kiemelkedő dolgok idővel ledőlnek, ez is ellensúlyozza, hogy hegyek, fák, vagy akár magukra hagyott építmények bármeddig álljanak, emelkedjenek.

Ha úgy vesszük, hogy egy - fent mások által említett - 100 km méretű kődarab teljes mélységében szilárd ugyan, nincs légköre, tengere, de pusztítja felszínét a hőingás és a meteoreső, és felszíni gravitációja van akkora, hogy az aprózódási törmeléket nem (mind) fújja el a napszél, akkor az abból összeálló kupac igen hosszú idők során gömbölyded lesz.

"mekkora az a legkisebb, szilárd kőzet- vagy fémtömbből álló tárgy, amit saját gravitációs ereje kvázi összeroppant, pláne gömb alakúra összehúz, az jóval a Föld mérete feletti"

Ezt erősen kétlem.

A földkérget is már a tektonikai mozgások képlékenyen viselkedővé teszik, azok meg kisebbek, mint ami egy ekkora bolygóban, nyomásként "odalent" történni tud.

#18: Tiszta fémeknél ismert a jelenség, adott nyomás felett a szilárd fém folyadékként viselkedik.

Ha ez nem így lenne, nem létezne az alumínium fogkrémes tubus sem. :)

Bizonyára anyagfüggő az, hol van ez a határ, de nem látom be, miért lenne kivétel. Legfeljebb akár nagyságrendi eltérés van, a molekulák kötésmódjától függően.