Miért állt le az ürsikló program, és most miért magáncégek hagyományos ürhajóira vár a NASA?
Ahogy írod - nem jött be.
Minden egyes űrbe juttatott kg-ért keményen fizetni kell, tehát az eldobós konstrukciók sokkal gazdaságosabbak, mint egy többnyire kihasználatlan rakterű űrsikló.
Már az elején tisztában voltak ezzel, de a hadsereg parancsára a túlméretes verziót fejlesztették ki. Mellesleg az a kilövéskor látható óriási üzemanyagtank is eldobós, anélkül meg nincs repülés.
1es köszi, bocsi a teljesen hasznost akartam nyomni.
2 es köszi, miért? NEKEm nem jó még az angolom, a lényeget le tudnád irni?
"Miért állt le az ürsikló program"
Erősen hozzájárulhatott, hogy két balesetben (Challenger, Columbia) összesen 14 asztronauta halt meg az űrrepülőgép küldetések után. (Konkrétan a Culumbia katasztrófája után döntötték el, hogy blátható időn belül leállítják az űrrepülőgép programot.)
Emellett elég dárga volt, illetve nem sikerült igazán jól kihasználni.
Illetve nagyobb lett, mint az első tervek szerint (a hadsereg igényei miatt, ahogy az első válaszoló írta), és igazából elég részlegesen volt újrafelhasználható: ahogy már írták, a külső üzemanyag tartály teljesen megsemmisült a küldetések során, illetve a gyorsítórakéták, bár elvileg újrafelhasználhatóak voltak, tudtommal nem nagyon használták újra őket, mert a tengerbe csapódás, majd ázás után gyakorlatilag többe került volna őket kijavítani, mint újat készíteni.
Persze voltak előnyei is, a Hubble javítása, vagy az ISS összeszerelése nem nagyon ment volna az űrrepülők nélkül.
Egyébként az sg.hu-n volt egy jó sorozat az űrrepülőgépekről a program leállításakor. Ott volt arról (is) szó, hogy milyen vargabetűkkel jutottak el a végső tervekig. Ide a sorozat utolsó részét linkelem be (ami már nem is a Space Shuttle-ról szól), innen el tudod érni a korábbi részeket:
(Nagyjából a sorozat 3-5. része szól az űrrepülő tervezéséről.)
Egyébként nem teljesen kukába dobott az űrrepülőgép koncepció. A Sierra Nevada Corporation fejleszt egy kis méretű űrrepülőt, jelenleg az űrállomás ellátása céljából, de később emberes verziót is szeretnének. (Eredetileg is annak indult, csak nem nyertek a NASA pályázatán.)
A hadseregnek is van saját, kis méretű automata űrrepülőgépe, az X-37B (konkrétan erről szól a fent linkelt fejezete cikksorozatnak).
#1
"Minden egyes űrbe juttatott kg-ért keményen fizetni kell, tehát az eldobós konstrukciók sokkal gazdaságosabbak"
Hát azért ez így nem igaz. A Space Shuttle esetében tényleg nem lett gadaságos, de az nem is volt teljesen újra felhasználható. (És nem is volt praktikus konstrukció.)
De például a SpaceX részben újra felhasználható Falcon 9 rakétái elég gazdaságosak a versenytársakhoz képest. És ha a Starship rendszer tényleg működőképes lesz, a még jóval lejjebb viszi az árakat.
Egy műsorban azt mondták, hogy ujrafelhasználható gazdaságos űrhajoként volt ugymond eladva, de a valóságban minden kilövéshez szinte a nulláról ujjá kellett építeni. Biztos ami biztos alapon mindent cseréltek rajta, igy inkább drágább volt mint egy egyszer használatos.
Szóval a lényeg, a többszöri felhasználhatóság, az nem igazán teljesült.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!