Hogyan is van? Az univerzum mérete 13.8 mrd fény év a látható része és még van 30 mrd a nem látható? De ha az ősrobbanás 13.8 mrd éve történt akkor hogyan?

Az "Univerzum sugara" egy antropocentrikus fogalom, a köznapi fizikából és geometriából vett, a kozmológiában közvetlen jelentéssel nem rendelkező fogalom ,mely ennek ellenére kiirthatatlanul elterjedt. Akkor ha elfogadjuk, hogy jószándékúan használják is 2 féle jelnetését lehetne adni. Az egyik a laikusok számára gyakran idézett lufis hasonlathoz kapcsolódik, amiben az Univerzumot egy felfóvódó lufinak a felszínéhez hasonlítják. Ez esetben az "Univerzum sugara" a lufi (időben változó) sugarával egyezne meg. Azonban ez a lufis hasonlat csak a homogén tér 3 lehetséges modelljének egyikében, a véges térfogatú (pozitív görbületű) 3 dimenziós tér esetében használható. A sík (nulla görbületű) és a hiperbolikus (negatív görbületű) modellben nem használható, mivel ezek végtelen térfogatúak (a modellben végtelen felszínűek). A hiperbolikus térben ugyan értelmezhető egy "képzetes sugárnak" nevezett hosszparaméter, viszont ennek nincs olyan szemléletetes geometriai jelentése mint a lufi sugarának. A sík területű modellben még ez a paraméter sem létezik. A legújabb kozmológiai mérések szerint viszont a valódi világegyetem a sík terű modellt valósítja meg. Tehát ennek nincs sugara.

Viszont az általános realtivitáselmélet matematikáján belül fellép mindhárom modell esetében egy olyan mennyiség (skalártényező) amely leírja az Univerzum tágulását a világ geometriájának időbelei változását (meg ezzel a galaxisok egymástól való távolodását is). Ez a skalártényező a zárt világ esetében megfeleltethető a "lufis sugárnak", ugyanakkor érvényes a másik két modellben is. Ennek a skálaparaméternek az időbeli változását szokták lerajzolni a 3 féle Fridman-modell ismertetésekor, ennek a függvénynek a felfelé kanyarodása reprezentálja le a azt a kb 20 éves felfedezést hogy az Univerzum gyorsulva tágul. Ezek szerint ez a világ sugara? Dehogy. Ez a skálatényező ugyanis csak egy önkényes szorzófaktor erejéig van meghatározva.

A másik értelmezés a belátható Univerzum "sugarát" akarja meghatározni. Az Univerzum véges idővel ezelőtt keletkezett, ezért azóta a fény csak véges utat tehetett meg, így túl messzire nem láthatunk. Az így kapott "horizont" vagy "világsugár" fényévben kifejezve első látásra megegyezik az Univerzum évben kifejezett korával, azaz a mai mérések szerint 13,7 fényév. Egyes szerzők ezt még megspékelik azzal a jónak látszó gondolatmenettel, hogy a 13 milliárd fényévre látott galaxisok fénye 13 milliárd évvel ezelőtt indult el, ezek tehát ebben az ősidőben voltak ilyen messze, azóta még inkább távolodtak - számítsuk ki tehát, hogy "most" hol vannak, így megkapjuk a Világegyetem "mai sugarát". Így jön ki hogy 43 milliárd fényév.

Mindezek a spekulációk reménytelenül euklidesziek, feltételezik az ősidők óta evolúciósan beidegződött, később axiómákba foglalt euklideszi geometria amely mindig mindenhol érvényes illúzióját keltik. Holott Einstein óta tudjuk ( a modern mérések megerősítették) , hogy a téridő geometriája nemeuklideszi. Agyunk beidegződései persze továbbra is a régi, megszokott, köznapi geometriát követik , ennek kicselezésére talált ki az emberiség egy kollektív "szervet" amely ezen felül emelkedik, ez a matematika.

A görbült téridőben nincs értelme kozmikus távolságokban alkalmazni a "távolság" és "sebesség" fogalmakat. Nem mondhatom (illetve mondhatom, de tudnom kell hogy önkényes lesz) hogy egy adott távoli galaxis "most" pontosan milyen messze van tőlem, és milyen sebességgel mozog (a görbült téridőben a "most" fogalmának használata is önkényes).

Összefoglalva: "az Univerzum sugara" fogalomnak sehogy sem adhatunk tisztességes, a tudományos tényeknek és a hétköznapi szemléletnek is megfelelő értelmet. Megoldás: az ilyen fogalmat egyáltalán nem kell használni. Az Univerzumnak mindegy, ő úgyis olyan, amilyen, mi meg boldogabbak és kevésbé frusztráltak leszünk e zavaros fogalom nélkül.

Mindezt aláírom én is.

Azonban a közember számára néhány egyszerű adat nem árt, még ha nem is pontosak:

- a látható világunk gömb alakú, sugara jelenleg 43 milliárd fényév körül van,

- az egész világnak nem tudjuk az alakját, és MINIMUM 300-szor ekkora. De még az is lehet, hogy végtelen.

11:49-es vagyok.

@11:56 : Kvázi azzal hazudnék, ha azt és csak is annyit állítanék.

@13:26: Bár ez nem a témához kapcsolódik, de válaszolok.

Munkám szerint az IT szakterületen vagyok, végzettségem is meg van hozzá. Egyik hobbim a munkám. Ugyan tanultam fizikát, csillagászatot is az egyetemen akkor sem volt a célom fizikusnak vagy csillagásznak menni, hanem informatikusnak, bár az is elég közel van hozzám hogy fizikusnak menjek, de mégsem annyira közel, hogy lediplomázzak belőle és annak menjek. Bár már sokszor megkaptam miért nem megyek fizikusnak vagy a másik amit szintén nem kevésszer, hogy miért nem megyek csillagásznak. Saját döntés volt, hogy ezek közül melyik hobbit használjam főállásnak is.