Nem féltek ettől?

A rakéta, ami nem hordoz robbanófejet, csak üzemanyagtól tud felrobbanni, és csak addig, amíg van benne üzemanyag. Szépen ég, meg ahova esik, összetöri amin landol, durran egyet, de ennyi. Ami nukleáris robbanófejet hordoz, azt pedig eleve fel sem lövik. A hordozásra képes rakétákat robbanófej nélkül tesztelik, a robbanófejeket pedig föld alatt. A normál robbanóanyagok, még a legerősebbek is lufipukkanásnak hatnak egy kisebb atomtöltethez képest is. A kilotonna, és megatonna a nukleáris robbanófejek hatóerejében azt jelöli, hogy mekkora mennyiségű TNT erejével érnek fel. Összehasonlításképpen, a Hiroshimára ledobott atombomba 15 kilotonnás volt. Ami azt jelenti, hogy 15.000 tonna(15.000.000 kg) TNT felrobbanásával egyenlő robbanásból származó pusztítást végzett. Nincs olyan normál rakéta, sem szállításra, sem hadászatra szánt, ami képes lenne még csak hasonlót is produkálni. Csak nukleáris töltet képes ekkora pusztításra az ember alkotta eszközök közül.

A cikkben említett rakéta pedig "apró" darabokban fog földet érni, és nem fog robbanni. Nincs benne hajtóanyag, amitől robbanna. Arról végképp nem is beszélve, hogy a rakéta nagy része már fellövéskor visszapotyogott, ahogy a gyorsító fokozatok hajtóanyaga kifogyott, és leváltak. Ami most fog visszatérni, az csak a rakéta utolsó fokozata, aminek a tankjai üresek.

Általánosan az ilyen fellövési kísérletek úgy vannak ,megtervezve, hogy a fellövés MINDEN fázisa tervezett kockázati területet érint, ot pedig minimálisra van csökkentve a személyes sérülés esélye.

A SpaceX starship prototípusok a tenger fölé vannak fellőve, ott hajózási és repülési tilalom van a kísérlet idejére, a leszállóhelyre visszavitorlázás közben is csak az utolsó másodpercekben lépnek szárazföld fölé. És persze az egész környék, sok kilométeres lakókörzet ilyenkor ki van ürítve. Olyan távolságig, hogy még az esetleges robbanás lökéshullámától betörő ablakok mögött se legyen lakó.

Pont ennek a biztonsági felülvizsgálata miatt késik néha a fellövés, amíg az FAA vizsgálja, hogy tényleg veszélytelen-e.

"most a kínaiak is szórakoznak ám ilyennel"

Na mondjuk ezzel most kényes pontra tapintottál.

A leendő kínai űrállomás első modulját szállító rakéta második (böhöm nagy, mivel az első fokozat csak négy side booster) fokozata éppenséggel a pályára állítás után passzív módban jön vissza, kontrollálatlanul, nincs irányított légkörbe visszaléptetése.

A "civilizált" nyugaton ilyet már senki nem csinál, mert simán előírás a kontrollált deorbiting.

A kínaiaknak fingjuk nincs, hol fog légkörbe lépni és ezt előre tudták is, így is tervezték, szóval lexarják.

Sokkal nagyobb az esély, hogy ha le is ér valami, tengerben köt ki, mint szárazföldön, de van rá esély, hogy váratlanul kupán vág valakit valahol.

Gondolom az NSA meg kismillió másik radar monitorozza a pályáját és számolgatja, hol fog kikötni, de mire kiderül, már nem sokat lehet tenni, ha rossz helyre megy.

Szóval EZ tényleg egy felelőtlen, veszélyes húzás volt, és ugyan kicsi, de nem nulla az esélye, hogy baj lesz.

Ha nem közvetlenül rád esik, nem jelent rád veszélyt. A MIR űrállomás ennél jóval nagyobb tömegű szerkezet volt, még sem okozott tömegpusztítást, amikor lezuhant.

A most visszatérő raketta akkor jelent veszélyt, ha konkrétan lakott területre esik. De egy lakott területre zuhanó utasszállító repülő is minimum ekkora pusztítást végezne(az még égne is), mégsem félünk a légi közlekedéstől.

Az meg, hogy a kínaiak hülyék, és nem számolnak a következményekkel, nem új.

A hetvenestől a kilencvenes évekig annak ellenére nagyobb esélyünk volt űreszközt a nyakunkba kapni, mint ma, hogy az utóbbi öt évben több vasat lőttek fel, mint előtte ötvenöt éven át.

A kilencvenes évektől 10 tonna felett mindent kontrolláltan le kell irányítani, tervezett becsapódási hellyel, vagy biztosan légkörben elégőre tervezni.

Most egy kínai vas lóg kockázatosan a fejünk felett, a huszadik század végén meg volt sok tucatnyi ilyen folyamatosan.

Baromi ritkán történtek leeső űreszköz balesetek, ma még kisebb az esély.

Rémlik valami amerikai vas, ami valahol agyonvert egy tehenet.

Kínában azt hiszem, ennek a mostani Long March rakétának egy prototípusa ment el kirándulni rögtön a fellövés után és égetett széné egy komplett űripari munkás lakótelepet, áldozatok száma ködbe vész.

Ott az ilyesmi kisebb balhét csinál, lévén valószínűleg a kínaiak nagy része nem is tud róla.

Kérdező!

Ahogy leírták, robbanni nem fog, de azért elég jelentős sebességgel csapódhat be (még akkor is, ha a légkör sokat fékez rajta), úgyhogy ne állj alá! Magyarországon mindenesetre nagyon nem kell aggódni miatta, mivel a pályája hajlássíkja kb. 41,5°az Egyenlítőhöz, szóval nálunk tuti nem zuhan le. Egyébként sem valószínű, hogy lakott területen landoljon.

Itt van néhány példa űrszemét lezuhansára. Egy esetet sem említenek, ami halálos lett volna, pár semélyi sérülésről van szó. (Pedig ahogy Wadmalac írta, régebben gyakrabban eregettek vissza termetesebb darabokat is szavályozatlanul.)

[link]

#6

"A MIR űrállomás ennél jóval nagyobb tömegű szerkezet volt, még sem okozott tömegpusztítást, amikor lezuhant."

Mondjuk annál az is segített, hogy irányítottan zuhant le, a déli Csendes-óceán térségében. Ott azért nehezen esik valaki fejére...

Ennyi erővel bármitől lehet rettegni, fantázia kérdése.

Mi van, ha szegény hollandok gátja megreped, és eltűnik Hollandok az óceán alatt? Mi van, ha az Etna egyszer csak felrobban, volt ilyen több is. Mi van, ha az egész Rákóci út megreped és a Bélahától a Dunáig jön a láva? Ilyen is volt, csak nem 2, hanem 20 km hosszan. Mi van, ha kitör egy gleccser alól egy vulkán? Ilyen is volt. Mi van ha egy madárraj berepül a repülő rotorjába? Lezuhanás - ilyen is volt, ezért van megfestve a turbina.

Elképzelni bármit lehet. De meg is kéne gondolni az esélyét.