Mi a leggyorsabb sebesség?👇

Nincs maximális sebesség.

A tömeggel rendelkező részecskéknek van, a fénysebesség.

A tömeggel nem rendelkező részecskéknek csak ez a sebesség létezik, se lassabb, se gyorsabb.

A NEGATÍV tömeggel rendelkező részecskéknek, ha léteznek, csak fénysebességnél NAGYOBB sebességük lehet. Végtelenig.

@12:

Nem akartam semmit sem írni. Alapvetően én tisztelem Wadmalacot a kitartásáért, szerteágazó érdeklődéséért, azért az energiáért, amit a GYK tudomány rovatba fektet. Ehhez képest mostanság kb minden kérdés alatt, ahol mindketten felbukkanunk, belekötök valamibe, amit írt, és lassan úgy jön le, mintha direkt vadásznék rá és szivatnám. Szóval kezd kellemetlen lenni a dolog nekem.

Mindenesetre oké, akkor itt is kössünk bele:

Wadmalac az ún. tachionokról beszél, hipotetikus részecskékről, amik mindig fénysebesség felett mozognak. Teljesen korrekten írt le majdnem mindent Wadmalac, ezek a részecskék valóban nem lassulhatnának fénysebesség alá, de még fénysebességre sem. Szóval majdnem minden stimmel, egy dolgot kivéve: klasszikus módon ezen részecskék létét úgy engedi meg a speciális relativitáselmélet, ha képzetes tömegük van, nem pedig úgy, hogy negatív. Ez azt jelenti, hogy a tömegük mérőszáma egy olyan komplex szám, aminek valód tagja nulla és csak imaginárius nemnulla tagja van.

Ezen részecskék létének felvetése a 60-as években történt, ismételten, képzetes tömeggel.

Aztán ezt még bonyolították később tovább, voltak matematikai zsonglőrködések, ahol még valós tömegek is kijöttek stb stb. De negatív tömegről pont nincs szó.

Egy kiegészítés, már nem Wadmalac hozzászólására reagálva:

Maga a képlet, amiből kijön pl hogy valós tömeggel rendelkező objektum nem gyorsulhat fénysebességre, illetve, hogy a fénysebességnél gyorsabb részecskéknek képzetes tömegűnek kell lenni, az a

E = (m*c^2)/(1-v^2/c^2)^1/2,

ahol E valós szám.

Ez a képlet viszont egyesek szerint egyáltalán nem alkalmazható v > c esetekre, és minden ami abból kijönne, fizikailag értelmetlen és értelmezhetetlen matematikai játék. Plusz, ha nem is így lenne, és mégis alkalmazható lenne ez a képlet fénysebesség feletti sebességekre, akkor is csak azt mondhatnánk, hogy a speciális relativitáselmélet megengedi a tachionok létét - ebből pedig még nem következik, hogy léteznek is. És valóban, eddig semmi nem is utal a létükre.

Én is tisztelem őt, már ha akad lehetőségem kifejezni. Évről évre kiírok pár kérdést ebbe a rovatba, és tőle mindig kapok elgondolkodtató válaszokat, és látszik, hogy sok energiát fektet bele.

Tachionok! Hát persze. Éreztem, hogy valami ilyesmiről lehet szó :D Egyik kedvenc sci-fi témám.

"képzetes tömegük van, nem pedig úgy, hogy negatív."

Elnézést kérek, ha félrevezető a dolog, de a képzetes elmagyarázása nem biztos, hogy a kérdező szintjén van, aki még valószínűleg azt tanulta, hogy a negatív számoknak nincs is gyöke (az, hogy melyik számhalmazon, az nekik még nem sokat mond).

Azt már be sem mertem vetni, hogy a tachionok még időben is visszafelé mennek.

@14: Na igen :)

[link]

A tachionok - ha léteznének -, ún. térszerű világvonalat járnának be, amit lehet úgy értelmezni, hogy visszafelé haladnának az időben. Ezért szokás sci-fikben az időutazással összekötni.

Mondjuk a Star Trek világára is ráférne egy időutazás hogy J.J Abrams és főleg Alex Kurtzman "munkáit" kiradírozzuk a mi idősíkunkból és mondjuk Seth MacFarlane kapja a lehetőséget az új TV sorozatok alkotására - ahogy szerette is volna. Vagy akár az első utcáról leszólított ember. Bárki, csak ne azok, akik megkapták végül.

@15: Nem tudom, szerintem jobb úgy ismeretet terjeszteni, hogy a tudásunkhoz mérten a teljes és korrekt igazságot írjuk, azt kockáztatva, hogy esetleg az olvasóközönség nem érti a dolgot, de ha érdeklődik, utána tud nézni, vagy kérdezhet újra, mint könnyen érthető, ámde nem igaz képet festeni.

De sok ismetetterjesztő könyv - amiket sokszor a legkomolyabb szakemberek írnak - is pont ugyanúgy gondolkodik, mint ahogy te tetted most, szóval nem tudom... lehet velem van baj.

Pl a Nobel-díjas Steven Weinberg minden idők egyik legnagyobb hatású és legnépszerűbb kozmológiai ismeretterjesztő művében, az Első három percben csont nélkül elmagyarázza, hogy a távoli galaxisok színképének vörös felé tolódása a Doppler-effektus következménye - miközben pontosan tudja, hogy nem így van. A Templeton-díjas Paul Davies meg sokszor elmagyarázza, hogy az a kérdés, hogy mi volt az ősrobbanás előtt, értelmetlen, olyasmi, mintha azt kérdeznénk, mi van az északi sarktól északabbra - és ő is tudja közben, hogy ez nem igaz, csak az igazság kifejtése bonyolult lenne. És még lehetne sorolni. De szerintem az igazságot az érthetőség oltárán feláldozni nem egy jó út.

"És még lehetne sorolni. De szerintem az igazságot az érthetőség oltárán feláldozni nem egy jó út."

Nem, de néhol elkerülhetetlen ideiglenesen. Persze úgy, hogy később magasabb szinten korrigálandó.

Eleinte elég, hogy a Jézuska meg a gólya hozza....

:)

@19: Nem értek egyet, de ez már csak ilyen :)

És szerintem igény is lenne az érdeklődő befogadó közönség felől, hogy az igazságot hallják. Szerintem amúgy pl Dávid Gyula azért tudott és tud annyira kiemelkedően népszerű ismeretterjesztő lenni, mert nem köt ebben komoromisszumot. Nehezen emészthető, néha nem túl könnyen befogadható az ő ismeretterjesztése egy átlag könnyed előadáshoz képest, de ez pont ebből fakad: ha a valóság bonyolult is, akkor sem helyettesíti valamivel, ami nem igaz, csak könnyen érthető. És láthatóan imádják az emberek ezt a megközelítést.