Mi a leggyorsabb sebesség?👇
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Nincs.
Van azonban egy fontos dolog. Sebesség önmagában nem létezik. Valaminek lehet sebessége. Ha ez a valami rendelkezik tömeggel, akkor soha nem érheti el a fénysebességet. Ha ez a valami megtapasztalható, az anyagból keletkezik, de nincs tömege, akkor lehet fénysebessége, de annál nagyobb nem. Ilyen például a foton.
Vannak azonban egyéb dolgok, például a gondolat, az egész szellemiség, érzelemvilág, amit köznapian tudatnak nevezünk. Ezek tulajdonságait viszont annyira nem ismerjük még, hogy a sebességükről sem beszélünk. Majd ha lesz elegendő tapasztalat, akkor megmondjuk, mi a helyzet a sebességükkel (ha ugyan van nekik).
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
1: a fénynek nincs tömege?
Mivel megtapasztalható, ezért én azt hittem habár a jelenlegi műszereinkkel lehetetlen bemérni, de valamennyi minimális tömegének kell lennie. Nem szuperhíg, szuperkönnyű, szupergyors anyag, részecskék?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
@5: Gond nélkül. A tömeg nem egy szükséges tulajdonsága a létezőnek. Valamiért neked ez a szubjektív érzésed, az világos, de ez csak egy érzés, amivel nem tud mit kezdeni a részecskék világa :)
A tömeg tehetetlenséget és adott esetben súlyt ad valaminek. Ha nincs tömeg, ezek sincsenek és nagyjából ennyi. Vagy más oldalról megközelítve, a tömeget a részecskék a Higgs-mezővel való kölcsönhatástól kapják.* Ha egy részecske nem hat kölcsön a Higgs-mezővel, akkor nincs tömege - és nem kutya kötelessége kölcsönhatnia.
* = A tömeg eredendően a Higgs-mezővel való kölcsönhatás miatt létezik, de egy konkrét, nem elemi, tehát összetett részecske nyugalmi tömege nem feltétlen származik teljes egészében ettől.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Amire te gondolsz, első megközelítésben úgy érdemes értelmezni, hogy a tömeg átalakítható energiává és az energia is tömeggé. Egy foton az egy energia-csomag, ha úgy tetszik. Rengeteg helyen - pl anyag-antianyag annihilációnál, vagy akár a csillagokban, így a Napban is folyó magfúziónál, akár egy atomreaktor belsejében fissziónál anyag alakul át energiává - ezen reakciók elején a reakciópartnerek tömege nagyobb, mint a végén. Ez a tömegkülönbözet alakul tömeg nélküli energiacsomagokká, fotonokká.
Ugyanígy fotonok spontán képesek más részecskékké - teszem azt, elektron-pozitron párrá - alakulni, itt az energia alakult tömeggé. Vagy pl a részecskegyorsítókban a felgyorsított részecskék mozgási energiája alakul át új, nagy tömegű részecskékké.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!