Bedöntheti az arany árfolyamát a fúziós erőművek megjelenése?

A vastól fölfelé a fúzió energiát igényel, tehát nem lesz a fúziós erőműnek mellékterméke az arany.

Amennyire most tudjuk a deutérium-trícium fúzióból származik a legtöbb energia, de még ez sem működik.

Ahhoz nem lesz elég nagy hőmérséklet és nyomás egy fúziós reaktorban, hogy spontán módon arany keletkezzen melléktermékként.

Amúgy lehetséges már most is aranyat előállítani, de a folyamat sokkal-sokkal többe kerül, mint a kinyert arany értéke.

A kvantumszámítógépekhez:

A kriptovaluták bedőlése lesz a legkisebb probléma - sokkal nagyobb probléma, hogy a ma általánosan elterjedt, gyakorlatilag törhetetlen titkosítási eljárások könnyedén feltörhetőek lesznek a segítségével.

Hogy csak egy dolgot említsek: minden forgalom, ami a dróton, vagy a rádióhullámokon utazik, tök egyszerűen lehallgatható lesz, akár egy analóg telefonvonal, vagy egy CB rádió.

Ahogy #1 helyesen megállapította, a vastól felfelé energiát nem termelő fúziós folyamatokra lenne szükség! Kérdező te is leírtad hogy ez csak bizonyos életciklusában termelődik. Igen ez így van a halála pillanatában.

Ugyanis a vasnál nehezebb elemek mindegyike szupernóva robbanásban jön létre. A csillag életének utolsó tized másodpercében amitől aztán szét is repül nagy része az űrben. Mindössze csillagmaradvány az ami visszamarad. (Fly, neutroncsillag, vagy fehér törpe)

Az ilyenkor fellépő körülmények melyek ezeket az elemeket termelik nem 100 millió hanem 100 milliárd fokokban mérhetőek. A nyomásviszonyok is felfoghatatlanul magas értéket érnek el.

Ezt még hidrogénbombákkal sem lennénk képesek utánozni.

A jelenleg fejlesztés alatt álló fúziós erőművek is alkalmatlanok erre a feladatra.

És bár atomerőművekben a megfelelő anyagokba való részecske belövésekkel sikerült ugyan már aranyat "csinálni" az olyan izotópja ami rádioaktív. Tehát nagyjából semmire nem jó.

Persze előbb utóbb eljutna a stabil állapotig pár százezer év alatt.

A természetben található arany ezt már rég megtette.

A fúzióval létrehozott aranynak is ugyanez lenne az egyik problémája.

Így a válaszom az hogy nem nem lesz képes a fúzió bedönteni az aranyárat.

Sőt a Holdi vagy aszteroida bányászat sem lesz képes bedönteni.

Egyrészt drága az űrutazás nagy az önköltsége, másrészt az űrkutatásnak / űrutazásnak jelentős arany igénye is van.

Így a többletet gyakorlatilag fel is használná egy ekkora méretű űripar ami ilyen bányászatra képes.

Szerintem nem írta a kérdező, hogy a fúziós erőmű lenne maga az aranygyártó, csupán azt, hogy annak olcsó energiája az arany ilyetén előállítását is gazdaságossá tehetné.

Hát én ettől nem tartok.

Még ha a fúziós erőmű az elektromos áram árát századára veri le (és ez már optimista sacc, hiszen az áramtovábbítás költségei nem fognak változni), akkor is még rohadt drága a fúziós gyártás.

Két nagyságrendnyi olcsósodás semmit nem ér, ha az arany bányászata mondjuk 10^23-szor olcsóbb, mint részecskegyorsítóban atomonként csinálni.

És az előállítási sebesség is akadály.

Az biztos, hogy a világtőzsdékbe durván bele fog szólni az olcsóbb fúziós energia. Mármint összevetve a mai meg majd mondjuk a fúzió elterjedése utáni tőzsdeállást.

De mivel a fúziós energia elterjedése több évtizedes folyamat lesz, a tőzsdei hatása sem lesz egyik napról a másikra olyan erőteljes.

Az aranytőzsdét majd az aszteroida-bányászat boríthatja be.

De az is nagyon-nagyon odébb van.

Csak ott előfordulhat, hogy egyszerre esik be a piaci forgalomba plusz pár tonna arany is.

"Ha az értéke miatt bányásszák, akkor inkább visszafogják a termelést, mert épp az az érdekük, hogy megmaradjon az értéke."

Pontosabban a piacra dobást fogják vissza.

:)

De jó eséllyel addig nem lesz aszteroida-bányászatba jelentős pénz tolva, amíg itt a Földön használandó anyag a cél.

Majd csak űrbe települt iparhoz.

Ebbe azt is bele kell számítani, nem is kicsit, hogy a fúziós erőmű az gazdasági befektetésként még nem jelent ingyen áramot, de még olcsót sem. Eleve az erőmű drága. Nagyon drága. Van amortizációja és fenntartási költsége. Tehát adott összegbe kerül a teljes élettartama alatt, és ez ma is kalkulálható (persze nem tudom mennyibe, de sokba).

A teljes költsége alatt termel adott elektromosságot és annak eladási ára kell fedezze az erőmű teljes életciklusa alatti költséget, és plusz nyereséget is akarnak rajta.

Másik, hogy egy század annyiba kerülő áramtól az energiaszektor kb tönkremenne. Ez az atomerőművektől sem következett be.

Röviden van egy teljes bekerülési költség (x év) és kijön adott össz energia (x év), ez az energia termelés lehet olcsóbb mint az eddigiek, de még nem biztos, hogy nagyon olcsó lesz. Kérdés, hogy az összes befektetett energia és költséghez képest, mennyi is jön majd ki belőle?

Az ne tévesszen meg senkit sem, hogy az elv korlátlan energia a csillagokban, mert egy ilyen erőmű költséges és van élettartama, utána vagy felújítják ami megint költség, vagy kuka. Az elv korlátlan energiáról szól, korlátlan idézőjelben nyilván, de a folyamatot ki kell építeni és fenntartani és az költség. Ez a gyakorlat.

Kérdés az is, hogy a gazdaságnak megéri-e a nagyon-nagyon olcsó áram? Mert ha nem, akkor az nem is lesz.

Ami eddig biztos, hogy lesz egy sokkal kevésbé sugárzó és kevésbé veszélyes zöld energia típus.