A matematika a legkönnyebb tudomány?

Azért nem érzed nehéznek, mert nem emelt szinten tanulod, meg a másodfokú egyenletek megoldása a legkönnyebb részek közé tartozik. Emelt szinten rengeteg definíciót és tételt kell nem csak tudni, ha nem megérteni is, a bizonyításokba meg nem is mennék bele.

De nem ezért nehéz a matek, ha nem pont azért, mert érteni kell és igazad is van, a középsulis nem emelt matek tényleg egyszerű, ha gyakorlsz rá kicsit és nem maradsz le belőle, akkor nulla tanulással lehozható a legtöbb doga ötösre. Ellenben egy magyar órára mindig tanulni kell, ami elég fárasztó tud lenni.

A matek egyetemi szinten válik nehézzé és ott is azoknak, akik olyan területre mennek, ami matekra épül. Konkrétabban fogalmazva analízis 2 a határ a könnyű és nehéz matek között. A nehezebb integrálások és diff egyenletek szedik a legtöbb áldozatot egyetemeken, még emelt matekkal is szenvedősek tudnak lenni. Ott már nem a tanulás miatt lesz nehéz, ha nem a brutális mértékű absztrakció végett, amit ahogy haladsz előre, egyre nehezebb lesz megérteni. De azért a legtöbb ember eltudna végezni ilyen szakokat, maximum nagyon szenvedne.

Viszont ezek nem matekkal foglalkozó szakok voltak. Egy bsc matematikus diploma már szedné az áldozatait és nem mindenki tudná elvégezni és rengetegen csak éves csúszásokkal. Egy alkalmazott matematikus mesterképzés meg egyenest lehetetlen dolog, ha csak nincs kiemelkedően jó érzéked a nagyon durva absztrakciókhoz. Olyan szinten már nem lehet magolni, nem elég a rengeteg gyakorlás sem, mert akkora mértékű absztrakcióval kevesen tudnak csak foglalkozni.

De a csúnya absztrakciókkal foglalkozó matekot nem tudjuk elmagyarázni neked, mert nem fogsz találkozni csak egyetemen vele vagy emelt matekon. Pont ezért szenved sok egyetemista, akik nem emelteznek, mert "csak" az első pár félévben lesz matek, mivel analízis 2-n megdöbbenve tapasztalják, hogy minden feladat "vegyük észre, hogy..." alapon működik és k*rva sok gyakorlással se biztosan fognak jó jegyet szerezni, sőt lehet át se mennek elsőre.

Hálistennek sokkal nagyobb a megértés-, mint a magolás-igénye.

Ezzel együtt jár, hogy amíg nem érted, hiába magolod, nem érsz vele semmit, ha viszont megérted, már, ahogy megboldogult zseniális középiskolai matektanárom mondta, már csak "kézimunka".

Azért a felsőfokú matek már eléggé más világ, mint a középiskolai.

Ott a megértés is nehezebb meg rengeteg dolgot kell fejből vágni, nincs idő mindent levezetgetni az alapokból.

Egy sor határérték-számításának már nem lehet gyere, buci, hamm bekaplak módon nekiesni, az alapderiváltakat, integrálásokat sem bújhatod kiskönyvből minden alkalommal, aztán a vektoranalízis még minderre felteszi a koronát.

És ott is megmarad az, hogy érteni kell, anélkül hiába magolod.

"Kitenyésztett" matematika feladatok megoldása még egyetemen sem igényel valami nagy tudást/tehetséget. A matematika baromira nehéz, de nem a műveletek elvégzése, másodfokú egyenletek megoldása miatt. Azok egyszerűek.

Megtanulod, hogy hogyan kell, jobbik esetben még érteni is fogod, hogy miért úgy csinálod, ahogy.

A matematika nehézsége a fejedben lévő információk alkalmazásában, kombinálásában rejlik.

Tegyünk fel, hogy van egy tétel, kb 5 oldalas a bizonyítása. Lehet, hogy minden egyes, a bizonyításhoz szükséges információ birtokában vagy, magadtól mégsem lennél képes azt a tételt bizonyítani. Miért? Mert nem olyan a gondolkodásod/nincs tehetséged a matematikához. Nem attól lesz valaki jó matekos, hogy az ezredik másodfokú egyenletét is megoldja, nem, valami egészen más kell hozzá.

A valódi matematika, ahol a kreativitáson, a dolgok mély átlátásán és információk összegyúrásán van a hangsúly, az igenis nehéz.

A matematikában tudod leginkább használni a logikát. Persze ott is kell tanulni. Máshol is van logika.

Szerencsés vagy, hogy ilyen jól megy neked a matek, habár nem tudom, hogy vettetek-e trigonometriát, ami egy nehezebb rész.

A matematikai eszköztárral matematikai problémákat lehet megoldani.A világegyetem kora nem amtematikai probléma (akkor se, ha egy szám), hanem fizikai. Annak kiszámolásához tehát alapvetően fizikai tudás kell, méghozzá nagyon mély. Az egy másik kérdés, hogy a fizikában egy bizonyos (mese)szint fölött szükség lesz matematikára, mert a fizika modelleket így adjuk meg. És ott kemény matematikai témakör jön.

Egyébként később rá fogsz jönni, nem létezik csak matematika, csakfizika,vagy csak bármilyen tudományág. Ezek hatnak egymásra, bizonyos szintig mindet érdemes művelni, azán majd választ az ember. A biológiát egyébként azért érzed nehezebbnek (szerintem unalmasabbak), mert magolod és nem érted. Ott ugyanúgy összefüggések segítik a megértést, sőt éppen ezeket érdemes elsősorban figyelni.

A matematikában az a különleges, hogy ez az összes többi tudományág közös eszköztára. Mindegyikben a matematika által juthatsz a csúcsra.

A középiskolás matek igenis nehéz egy középiskolás számára.

Nekem igenis nehéz volt a trigonometria vagy a logaritmikus és az exponenciális egyenletek. A valószínűségszámítás főleg.

Azóta (igaz környezetmérnöki) szakon volt 2 félév matekon és proginfón a 4. matekos tárgynál tartok most estin.

Igen, az egyik esti, a másik büfészak. Így egyik se az igazi.

De továbbra is azt állítom, hogy a középiskolás matek nehéz.

A biológiát én is nagyon szerettem! :)

Az ilyen, absztrakciókat kívánó dolgoknál szerintem van egy "leülepedési idő" is, amíg az összes tanult dolog összeáll a fejedben egy közös képpé, jobban átlátod az összefüggéseit.

A komplett középiskolás matekot én anno nem éreztem nehéznek, de igazándiból csak évekkel később vált a fejemben egy magától értetődő rendszerré, amikor már én korrepetáltam középsulisokat.