A Holdon miért nimcsenek szondák,vizsgáló kütyük?

A legfrissebbek a kínai Jáde Nyúl programok adatai, több landoló egység és rover is ment a holdra.

Egy csomó dolgot amúgy már innen a Földről, magaslégköri repülőkról, műholdakról is tudunk mérni a Holdon, nem feltétlenül kell hozzá odamenni.

Az Apollo missziók vagy fél tonna kőzetet hazahordtak, tehát talajmintázásért tényleg csak mondjuk bázisépítés vagy bányászat terve esetén érdemes újra ott bóklászni. Minden más megy holdkörüli pályáról vagy műholdról, innen a Földről is.

Jelenleg két kínai szonda (Change-3, Change-4) dolgozik a Hold felszínén, és két Hold kutató szonda (Lunar Reconaissance Orbiter, Chandrayaan-2) kering Hold körüli pályán. A kérdésben megfogalmazott állítás tehát nem igaz.

[link]

Amúgy az amcsik az Artemis program keretében 2024-ben akarnak újra embert küldeni a Holdra. (Bár én személy szerint nagyon fogok csodálkozni, ha tartani tudják a dátumot.)

"Bár én személy szerint nagyon fogok csodálkozni, ha tartani tudják a dátumot."

A NASA egyedül nem is tudná.

Nem véletlenül tettek egyszerre három lóra.

Én a háromból azt tartom a legesélyesebbnek, amelyikből már volt prototípus, ami legalább a talajról felemelte már a seggét.

[link]

[link]

"Jelenleg két kínai szonda (Change-3, Change-4) dolgozik a Hold felszínén"

Úgy tudom, a Chang'e 3 küldetés roverja és mérőegysége már döglött, a Chang'e 4 Yutu 2 roverja működik még.

Jelenleg ő az egyetlen aktív földi eszköz a Holdon.

Magányos lehet a kis jáde nyuszi.

#4

Nem csak a leszállóegység miatt gondolom ezt. (Bár szerintem az is elég necces, 4 év alatt. A magáncégek által fejlesztett űrhajók is elég sokat késtek az eredeti tervekhez képest. Konkrétan a Boeing a jelen állás szerint még mindig bő fél évre van az első emberes repüléstől.)

Például az SLS fejlesztése is úgy nyúlik, mint a takony. Ha azt mondom, hogy minden évben csúszik az első indítás időpontja fél évet, akkor szerintem már optimistán fogalmaztam. Márpedig megfelelő űrrakéta nélkül nem fog ember menni a Holdra. Ugyanígy, az Orion űrhajónak egy fél űrbeli tesztrepülése volt (a személyszállító modul félkész volt, cserébe a szerviz modul helyett csak egy tömegmakett utazott - ugyanis azt az ESA csinálja).

Az Artemis I küldetés (ember nélküli tesztrepülés) is 2020-ra tervezték eredetileg, most már 2021-re. (Mondjuk nem csoda: az SLS rakétából még egyetlen példányt sem szereltek össze.)

Amúgy főleg pénzkérdés a dolog. Ha kapnak elég pénzt a programra, akkor fel tudják pörgetni, és talán még meg tudják oldani 2024-ig az emberes leszállást, ha nem akkor esélytelen. Jelenleg szerintem inkább az utóbbi valószínűbb. (Amúgy nyilván ezt az elnökválasztás és a szenátusi választás eredménye is erősen befolyásolni fogja.)

#5

A tudomásom szerint a Change-3 és annak UV teleszkópja még működik. Vagy legalábbis 2018-ban még működött, azóta nem tudok új információról.

[link]

Az első Yutu viszont nem bírta sokáig, de a legtöbb műszer az anyaszondán van.

(A Yutu-2-nek is működik az anyaszondája, szóval remélhetőleg annyira nem magányos. :D)

"Márpedig megfelelő űrrakéta nélkül nem fog ember menni a Holdra."

Na ezért is adnám a tippmixem a SpaceX-re.

Űrhajó prototípus SN8 jövő héten 15 km-es reptetési teszten, booster proto SN1 építés alatt.

#7

De a NASA (legalábbis a jelenlegi tervek szerint) nem a SpaceX rakétájával reptetné az embereket a Holdig, hanem csak a leszállás történne a SpaceX rendszerével. Aminek amúgy jelenleg (ahogy írod is) egyszerűsített prototípusait tesztelik. Egyébként a SpaceX valóban elég lenyűgöző eredményeket érte el, de azért az emberes űrhajójuk fejlesztésével (CrewDragon) ők is elég komoly késéseket szenvedtek.

A SpaceX-nél tényleg azt mondják, 2024-re (sőt már 2022-re) már emberes repüléseket terveznek a Starship-el, de emlékeim szerint nem egyszer késtek az így bemondott határidőkhöz képest (ha egyáltalán megvalósult a belengetett projekt). Én azért csodálkoznék, ha 2024-ben már emberek repkednének a Starshippel. Igaz, volt olyan, hogy Musk-ék rácáfoltak a - pesszimista - várakozásaimra (például az újrafelhasználással).

(Az SN1 tudomásom szerint az egyik első prototípus volt, ami felrobbant.)

"de azért az emberes űrhajójuk fejlesztésével (CrewDragon) ők is elég komoly késéseket szenvedtek."

Kábé egy év. :D

A demo2, első emberes repülés utáni első "éles" repülés most valami extra biztonsági update miatt csúszik.

Szóval azért elég jól megy a dolog.

Mondjuk összevetve egy Webb távcsővel. :D

"csak a leszállás történne a SpaceX rendszerével."

Ez egy érdekes kérdés. A SpaceX tervezett holdhajója tényleg nincs földi újralandolásra tervezve, holdon hagyós lehet, de elvben tudja a Hold körüli orbitálisra visszatérést, szóval "átszállással" a visszaút is lehetséges, ha bármi visszatérő egység lesz holdkörüli pályán.

Amúgy A SpaceX moon lander cargo terébe majdnem befér a Blue Origin vagy a Dínetics komplett visszatérő egysége is. :D

Száz tonnát tud majd vinni, ha minden igaz.

"Legénység nélküli űrszonda küldését tervezi a Holdra az Egyesült Arab Emírségek.

A holdszonda az Emírségekben készül, és 2024-ben landol a Hold felszínén, olyan területen, ahol emberi műszer még nem járt"

[link]