Szerintetek amit Hawking mondott, hogyha rájövünk 50 éven belül, hogyan lett ősrobbanás akkor nem létezik Isten semmiképpen? :/

Igazából már csak azért nem jó a kérdés mert mit jelent az, hogy isten/Isten ?

Sok ezer különböző vallás isteneit összefoglalja ez az oldal : [link]

Ezek közül számos esetben egyik üti a másikat, vagyis ha az egyik igaz lenne akkor nem lehetne igaz a másik és fordítva.

Viszont még ez az összefoglalás se teljes. Egyrészt azért nem mert egyes hívők egyedi módon hisznek benne, egyénileg úgy gondolják hogy mit hisznek és mit nem, még egy vallás minden egyes hívői között sincs úgymond konszenzus. Pl. a kognitív disszonancia miatt ezt nem szokás közöttük legtöbb esetben vitatni ( nem megyek bele ez már a kérdéstől messzire más vizekre vezetne) Másrészt a new age felfogás szerint egyik konkrét valláshoz sem köthető egyedi, egyéni istenképet alkotnak sokan. Ami még ráadásul még egy egyénen belül is változhat vagyis most nem azt hiszi mint 15 évvel ezelőtt például.

"És ha Isten az univerzumot az ősrobbanással teremtette?"

"Nem lehet kizárni, de akkor a Biblia még vázlatosabb, mint eddig gondoltuk. :)"

Bocsánat, de Wadmalac ennél azért precízebb, komplexebb választ vártam volna tőled.

Önmagamat idézve:

"Igazából már csak azért nem jó a kérdés mert mit jelent az, hogy isten/Isten ?

Sok ezer különböző vallás isteneit összefoglalja ez az oldal : [link]

Ezek közül számos esetben egyik üti a másikat, vagyis ha az egyik igaz lenne akkor nem lehetne igaz a másik és fordítva."...

Vagyis annyira túlterhelt (túlterhelt = overoad = többszörösen felül definiált) az a szó hogy isten, hogy valójában nem jelent semmit önmagában és bármit is fedezünk fel soha semmit nem fogunk istennek hívni a tudományban. Az igaz, hogy mindent nem ismerünk, de az ismereteknek azon halmazával rendelkezünk mely segítségével ezt biztonsággal tudjuk. Lehet hogy felfedezünk a jövőben valamilyen fantasztikus csodalényt vagy entitást amely vagy aki csodálatos dolgokra képes, de akkor se fogjuk istennek nevezni.

A leghitelesebb vallás amit eddig láttam persze fikció az egész, úgy értem ha valóságban lenne : Az Ori (ejtsd: oráj) , ahol a papjaik is "természetfeletti" erővel rendelkeznek. Az egyik tag közülük komor tekintettel egy bottal koppantott egyet a földre és hatalmas robbanás spöröt végig, majd úgy átalakította a tájat mintha egy atomrobbantás lett volna, pedig ő csak egy egyszerű hírnök volt, nem is volt különösen nagy hatalma meg ereje, de ő is csettintésre elsöpörne egy ezredet. Az erősebbek, nagyobb erővel redelkezők könnyedén galaxisokat aprítanak össze, ha úgy tartja úri kedvük, nagyobb dolgokat csinálnak mint a különböző már nem létező vagy még nem kihalt vallások istenei amelyet valaha is csináltak a bibliának meg egyéb mesekönyvnek hívott irataik szerint.

Még ez se e elég "jó" ahhoz az Ori vallás se , hogy istennek/isteneknek hívjuk őket. De mint mondtam megsúgom, nem létezik semmi amit istennek hívhatnánk (tudományos szempontból). Inkább használunk rá valami nem túlterhelt szót.

Figyelem Spoiler Alert : A Puzsér Róbert féle istenkép, legalábbis amikor pár évvel ezelőtt ezen vitázott (órákig fejtegették) egy ateistával végső soron még egy ateista is elfogadná/elfogadhatná, hogy az isten maga az univerzum, az ősrobbanás az maga a teremtés.

Én nem tartom helyén valónak arra azt a szót használni mert, ne terheljük tovább egy amúgy is annyira túlterhelt szót, bár ez inkább már szemantikai vita. Ilyen szinten ez egy szemantikai játék.

Sajthiba : a fentebbi részt csak magamnak másoltam be, a végleges válaszba nem szántam, innen ettől az idézettől kezdődne a válaszom :

"És ha Isten az univerzumot az ősrobbanással teremtette?"

Bocsi! Csak a kérdés egy részére válaszoltam. Egyébként jók a hozzászólások, a lényeg bennük van (isten elfogadása hitkérdés, nem pedig tudományos kérdés).

Ez ugyanis egy definíciós probléma. Mivel isten nem "jóldefiniálható" (mondhatnánk itt akár azt is, hogy definiálhatatlan), ezért sem a modernkori filozófiai (bár ezt csak gyanítom) megközelítések, sem a "Prokopf megközelítés" nem alkalmazható rá.

Maradjunk P2-nél. A 2. tétel a nemlétezés bizonyíthatatlanságáról szól.

"Bármely dologra, vagy eseményre - amely elképzelhető és jól definiálható - vonatkoztatva annak nemlétezése nem bizonyítható, csupán bizonyos előre meghatározott körülmények fennállása esetén történő létezésének kizártsága (bizonyítható)."

Mit is jelent ez? Egyszerűsítve azt, hogy bármi, amit elképzelek és meghatározok, létezhet is (a tétel kibontása nyilvánvalóan megkívánja annak a magyarázatát is, hogy hogyan bizonyítom valaminek a létezését, de itt most ezt mellőzném, elégséges, ha azt tudjuk, hogy a létezés bizonyításához is definiálnom kell a bizonyítás tárgyát).

Mivel istent sem elképzelni, sem definiálni nem tudjuk, így a Prokopf megközelítés nem tudja (és gyanítom a teljes jelenlegi földi tudomány általánosítva sem) értelmezni.

Maximum "feltételesen létezővé" tudnánk tenni, de ehhez is előfelvetések, hozzárendelt tulajdonságok, tehát végső soron megint csak definíciók (még ha feltételesek is) kellenének...