Mi történne ha a hold helyét átvenné egy ugyanakkora tömegű fekete lyuk?

Arra gondolok, hogy mondjuk ha elhalad egy csillag előtt, akkor annak a fénye szinte az egész égbolton végigszaladna, csak nem fénypontként, hanem egy nagyon halvány maszatként, amit valószínűleg nem látni szabad szemmel.

Sőt, egy adott pontból nézve elvileg a tág környezetében lévő össze csillag fényét lehetne látni a feket lyuk körül, mert mindnek van olyan "fénysugara", ami épp olyan távolságra és pályán halad el mellette, amivel a szemünkbe ér. Ez egy glória-szerűséget okoz, viszont nem tudom, milyen fényes lenne.

"egy ekkora fekete lyuknak a középpontjától 0,012 méterre térülne el a fény 1°-al. (A távolsággal egyenesen arányosan változik az eltérülés mértéke.) Tehát szerintem csak nagyon kis térrészen térítené el érdemben (érzékelhető módon) a fénysugarakat."

Egy fok eltérülés egy Föld-Hold távolságon rengeteg.

Körülbelül szerintem az ezred fokos térítés lenne az, ami valószínűleg már csak nagyon éles, nagyított napkontúrt mutató távcsővel lenne csak észlelhető a Földről.

Hogy ekkora térítés milyen átmérőt jelentene, azt rád hagynám, ha nem haragszol, ha már az egy fokost sikerült kiszámolni. :D

Amire én kíváncsi lennék, az az lenne, hogy ez a lencsehatás össze tudna-e hozni egy pont a földfelszínen végigsöprő nagyítós hangyaégetős effektust.

Az elég kellemetlen lehetne.

#11

Oké, így értem. Ez valószínűleg tényleg így volna, sőt, csillagoknál (főleg a viszonylag kis átmérőjű, fényes csillagoknál), lehet, hogy az egész csillag képe átszaladna az égbolton. (Vagy szóródna, a fene se tudja.) De ez nagyon rövid ideig tartana, mivel nagyon kicsi a lencse, és gyorsan áthaladna az ideális pozíción.

Napfogyatkozásnál szerintem nem lehetne észlelni (vagy csak nagyon nehezen), mert a fény elenyésző mennyiségét térítené el egy ekkora fekete lyuk érdemben).

#12

"Egy fok eltérülés egy Föld-Hold távolságon rengeteg."

Milyen értelemben. Nyilván ha egy lézersugarat vetítünk el, és az térül el a Hold távolságában, az több ezer kilométerrel odébb fog földet érni. De ha egy csillag fényét eltérül egy fokkal, azt egy fokkal odébb fogjuk látni az égen. Az azért nem olyan nagy eltérülés.

"Körülbelül szerintem az ezred fokos térítés lenne az, ami valószínűleg már csak nagyon éles, nagyított napkontúrt mutató távcsővel lenne csak észlelhető a Földről."

Elég egyszerűen kiszámolható (feltéve, hogy jó volt az előző számításom), mert fordított arányosság van a képlet szerint a sugár és az eltérülés mértéke között. (Egyébként ezúton is mea culpa, az előző válaszomban egyenes arányosságot írtam, ami nyilván hülyeség.) Tehát ez alapján egy ezred fok eltérés a központtól 12 méterre történne meg. Azaz egy 12 méter sugarú körben téríti el legalább ennyivel a Hold méretű fekete lyuk a fénysugarakat. Ez a hold sugarának kb. százezred része, ezt kéne érzékelni. Ilyen kis részletet a Hold távolságában a Hubble űrteleszkóp sem tudna érzékelni.

Szóval szerintem ilyen módon egy "napfogyatkozáskor" sok mindent nem lehetne érzékelni.

#11

"Ez egy glória-szerűséget okoz, viszont nem tudom, milyen fényes lenne."

Ez valóban bekövetkezhet, de csak akkor, ha pont a fekete lyuk mögött van a csillag. Másrészt a gyűrű szerintem nagyon kicsi lenne (mivel gyenge a fekete lyuk gravitációja).

"0,012 méterre térülne el a fény 1°-al"

Fentebb 0,1 mm-re adódott az e.horizont sugara. Ha azt súrolja egy fénysugár, az kvázi körpályára áll körülötte. Ha 12 mm-re halad el, akkor 1 fok, rendben. De egy csillag fénye körbefogja az eseményhorizontot, mindeféle távolságban érik fotonok, 0,1 mm-től akármeddig, szép egyenletesen.

"De egy csillag fénye körbefogja az eseményhorizontot, mindeféle távolságban érik fotonok, 0,1 mm-től akármeddig, szép egyenletesen."

Ez így van. És ezzel azt akarod mondani, hogy...?

#18

Befogja. Mondjuk ezt amúgy is megteszi. Szóval még mindig nem értem, ez így miért érdekes.