A középkori kard mennyire rugalmas?
Figyelt kérdés
Egy ismerősőmnek van egy kardja (15. század eleji hosszúkard), és amikor a pengét fogja, hogy a markolattal támadjon, egészen elhajlik. Olyan 30 fokos szögben. Amikor beleszúr valamibe szintén. Utána visszahajlik, tehát nem marad görbe. Nagyon szépen vág, éles meg minden, azt mondja, hogy nagyon jó kard, de nekem fura, hogy ilyen rugalmas. Ez normális, tényleg ilyenek voltak a kardok vagy kamuzott?2010. júl. 28. 12:06
11/12 anonim válasza:
Még annyit hogy mára helytelenűl a damszkuszi kovácsolást összefoglalóan damaszkolásnak v damasztolásnak nevezik, az eljárás az eredeti damaszkuszikardnál meg a damaszt kardnál teljesen más csak a mintázat miatt hivják damaszkuszi pengének a damasztolt acél, a damasztolás lényege az eltérő széntartalmu acél lapok , kötegek, láncok kovács hegesztése homogenizálása. Ennek az eljárásnak a mesterei voltak a vikingek, ők az acél kötegeket felhevítették majd nem lapolták mint az európaiak hanem csavarták fonták kb mint a fonott kalács csak ők izzó acéllal, ez az eljárás roncsolta a kialakulo szén kristály szerkezetet viszont nagyon jól homogenizálta az acélt, a csavarás miatt gyönyörű kígyó mintás kardokat kaptak mintha a penge, több színű kékes szürke hullámzó vonalakbol állna , a karjaik elég kemények élesek éltartóak voltak viszont, nem tul rugalmasak , a csavarás miatt elég hamar eltörtek ha a kovács hegesztés vagy a homogenizálás nem sikerült volna jól ugyani a felhevített acélon oxid réteg keletkezik ami nem engedi a két fém össze olvadását ezért az acélt bevonták agyagréteggel amit ki kalapáltak a kovácsolás során az acélbol , ezért volt nehezebb elkésziteni egy vikin csavart kardot mint egy lapjában damaszkot európait mert a viking kardnak sokkal több agyag meg felszin kellett a damasztoláshoz mint az európainak. A Japánok is rájöttek hogyan lehet jó pengéket késziteni, habár az alap vagy kínábol vagy indiábol jutott el hozzájuk ez rejtély, tény hogy ők is tudták hogy a jó acélnak magas szén tartalom kell, náluk az alap anyagot az öntvény Tamahagane nek nevezik mig a Damaszkuszit pedig Wootz nak nevezik amit egy zárt tégelyben acél örlemény és szénpor van amit napokig hűtenek igy egy cementálódott magas széntartalmu acél öntvényt kaptak, de térjünk vissz a tamahagene hez, ez is elég jó minőségű acél volt, amit évente egyszer öntöttek ritálék közben, a japánok rájöttek hogyan lehet a riged kemény éltartó acélt ötvözni a rugalmasággal, ők is hasónlóan de kicsit eltérően damasztoltak , először készítettek egy kis széntartalmu rugalmas kard magot melyre kovacsoltak egy kemény magas széntartalmu köpenyt, ők is agyagot használtak a két elem össze kovácsolásánál az oxid réteg létrejöttének megakadályozására, amit kovácsolás során kikalapáltak, a kard jellegzetes ívét nem a kovács határozta meg mivel ők egyenes anyaggal dolgoztal az ívet az edzés a hirtelen lehűtés adta meg de csak ennél a kardnál mivel ennek a közepén van a rugalmas mag és nincs el damasztolva elkalapálva mint a viking kardoknál hogy ők fonták csavarták, a szamurájkard(Katana) élén jellegzetes hullámos vonal figyelhető meg amit Hamon nak neveznek aminek nagyon fontos szerepe van az élesség szempontjábol, ezt ugy érték el hogy az utolsó le edzés során a kard testét agyaggal vonták be csak magát az él vonalát nem vonták be , az agyagot a mester hullámosan az ujjával vitt fel a pengére, a funkciója az volt ami megint csak kémia mint a damaszku kardnál hogy a vékony él izzó állapotban sokkal több hőt tudott leadni a víznek úgy hogy a penge többi része le volt szigetelve igy az él vonala sokkal hamarabb lehűlt mint a test igy megint érdekes kristályosodási folyamat ment végbe az acélban, hasonló bár nincs olyan minőségű mint a Damaszkuszi penge, a katanát sós vízben edzették test kb 37 fokos meleg vizben de mindegyik mesternek meg volt a maga fortélya a sós víz fontos szerepet játszott megakadályozta a hajszál repedések kialakulását az acélban, a sima vizben bizony az edzés akár tönkre is tehette volna a pengét. Korai feljegyzések ugy szóltak a Damaszkuszi kard le edzéséröl hogy az izzó pengét egy kecskébe kell bele döfni lehűteni vagy egy rabszolgába döfni igy annak ereje a pengébe száll, vagyis a muzulmánok is tudták hogy a sima víz nem jó , csak a sós ezért edzették állatban vagy emberben a pengét mivel magas a só tartalma a vérnek testnedvnek. Japánban ma is készítenek katanákat megvan a recept itt nem veszett el, sőt az államuk támogatja őket mint kulturális hagyomány örzőket, érrdekesség még hogy a szamurájok életükben csak 1 kardot használhattak ez is tükrözi milyen tisztelet és hagyomány övezte a Katanát a halott szamuráj mellé temették a fegyverét is.
12/12 anonim válasza:
Az a jó, ha hajlik. Képzeld el, hogy beleszúrod az ellenség pajzsába a kardodat, ráadásul ő még lép is egyet előre. Ha nem lenne rugalmas, széttörne a kard.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!