A középkori kard mennyire rugalmas?

Még annyit hogy mára helytelenűl a damszkuszi kovácsolást összefoglalóan damaszkolásnak v damasztolásnak nevezik, az eljárás az eredeti damaszkuszikardnál meg a damaszt kardnál teljesen más csak a mintázat miatt hivják damaszkuszi pengének a damasztolt acél, a damasztolás lényege az eltérő széntartalmu acél lapok , kötegek, láncok kovács hegesztése homogenizálása. Ennek az eljárásnak a mesterei voltak a vikingek, ők az acél kötegeket felhevítették majd nem lapolták mint az európaiak hanem csavarták fonták kb mint a fonott kalács csak ők izzó acéllal, ez az eljárás roncsolta a kialakulo szén kristály szerkezetet viszont nagyon jól homogenizálta az acélt, a csavarás miatt gyönyörű kígyó mintás kardokat kaptak mintha a penge, több színű kékes szürke hullámzó vonalakbol állna , a karjaik elég kemények élesek éltartóak voltak viszont, nem tul rugalmasak , a csavarás miatt elég hamar eltörtek ha a kovács hegesztés vagy a homogenizálás nem sikerült volna jól ugyani a felhevített acélon oxid réteg keletkezik ami nem engedi a két fém össze olvadását ezért az acélt bevonták agyagréteggel amit ki kalapáltak a kovácsolás során az acélbol , ezért volt nehezebb elkésziteni egy vikin csavart kardot mint egy lapjában damaszkot európait mert a viking kardnak sokkal több agyag meg felszin kellett a damasztoláshoz mint az európainak. A Japánok is rájöttek hogyan lehet jó pengéket késziteni, habár az alap vagy kínábol vagy indiábol jutott el hozzájuk ez rejtély, tény hogy ők is tudták hogy a jó acélnak magas szén tartalom kell, náluk az alap anyagot az öntvény Tamahagane nek nevezik mig a Damaszkuszit pedig Wootz nak nevezik amit egy zárt tégelyben acél örlemény és szénpor van amit napokig hűtenek igy egy cementálódott magas széntartalmu acél öntvényt kaptak, de térjünk vissz a tamahagene hez, ez is elég jó minőségű acél volt, amit évente egyszer öntöttek ritálék közben, a japánok rájöttek hogyan lehet a riged kemény éltartó acélt ötvözni a rugalmasággal, ők is hasónlóan de kicsit eltérően damasztoltak , először készítettek egy kis széntartalmu rugalmas kard magot melyre kovacsoltak egy kemény magas széntartalmu köpenyt, ők is agyagot használtak a két elem össze kovácsolásánál az oxid réteg létrejöttének megakadályozására, amit kovácsolás során kikalapáltak, a kard jellegzetes ívét nem a kovács határozta meg mivel ők egyenes anyaggal dolgoztal az ívet az edzés a hirtelen lehűtés adta meg de csak ennél a kardnál mivel ennek a közepén van a rugalmas mag és nincs el damasztolva elkalapálva mint a viking kardoknál hogy ők fonták csavarták, a szamurájkard(Katana) élén jellegzetes hullámos vonal figyelhető meg amit Hamon nak neveznek aminek nagyon fontos szerepe van az élesség szempontjábol, ezt ugy érték el hogy az utolsó le edzés során a kard testét agyaggal vonták be csak magát az él vonalát nem vonták be , az agyagot a mester hullámosan az ujjával vitt fel a pengére, a funkciója az volt ami megint csak kémia mint a damaszku kardnál hogy a vékony él izzó állapotban sokkal több hőt tudott leadni a víznek úgy hogy a penge többi része le volt szigetelve igy az él vonala sokkal hamarabb lehűlt mint a test igy megint érdekes kristályosodási folyamat ment végbe az acélban, hasonló bár nincs olyan minőségű mint a Damaszkuszi penge, a katanát sós vízben edzették test kb 37 fokos meleg vizben de mindegyik mesternek meg volt a maga fortélya a sós víz fontos szerepet játszott megakadályozta a hajszál repedések kialakulását az acélban, a sima vizben bizony az edzés akár tönkre is tehette volna a pengét. Korai feljegyzések ugy szóltak a Damaszkuszi kard le edzéséröl hogy az izzó pengét egy kecskébe kell bele döfni lehűteni vagy egy rabszolgába döfni igy annak ereje a pengébe száll, vagyis a muzulmánok is tudták hogy a sima víz nem jó , csak a sós ezért edzették állatban vagy emberben a pengét mivel magas a só tartalma a vérnek testnedvnek. Japánban ma is készítenek katanákat megvan a recept itt nem veszett el, sőt az államuk támogatja őket mint kulturális hagyomány örzőket, érrdekesség még hogy a szamurájok életükben csak 1 kardot használhattak ez is tükrözi milyen tisztelet és hagyomány övezte a Katanát a halott szamuráj mellé temették a fegyverét is.

Az a jó, ha hajlik. Képzeld el, hogy beleszúrod az ellenség pajzsába a kardodat, ráadásul ő még lép is egyet előre. Ha nem lenne rugalmas, széttörne a kard.