A tudománynak mi a hivatalos álláspontja Istennel kapcsolatban?

A kommunikáció egy különös dolog. Az ember úgynevezett szavakat hozott létre e célból, a szavaknak értelmet, jelentést adott, és csak reméli, hogy ha azt mondja például, "tudomány", "isten", akkor a többi ember is arra gondol, amire ő. Nos nem arra gondol. A baj itt kezdődik, mert innentől például, ha azt mondom, az alma piros, akkor egyesek igazat adnak, mások meghazudtolnak és lesznek akik hülyének néznek. Aki szintén a jonatan almafajtára gondol érti miért tatom pirosnak. Aki a goldenre, az tudja, hogy semmiképpen nem piros, aki azt se tudja mi az alma (vannak párszáz millióan), az úgy gondolja zöldeket beszélek (remélem mindenki ugyanarra gondol).

Na most a tudomány és az isten kicsit bonyolultabb, ez az oka, hogy ilyen kérdésre akár száz válasz születik, és nincs kettő, aki ugyanúgy vélekedne. És most ennek fényében kezdjek magyarázni? Azt nem, de néhány tényre felhívnám a figyelmet.

"mi ad az élettelennek életet" - tudják. Csakhogy a tudás is sokféle minőségű. Elég jól tudják a tudósok, hogy egyes elemek képesek egymáshoz kötődni, mások nem. Azt is elég jól tudják, hogy egyesek szívesen kötődnek másokhoz, ugyanakkor vannak akik nem, és ez meglehetősen változatos. Tudják, hogy bizonyos reakciókhoz bizonyos feltételek szükségesek. Lényegében elég jól el tudják képzelni, miképpen zajlik az élettelenből életté válás. Rengeteg tulajdonságát ismerik és rengeteget nem. Olyan ez, hogy van egy végletekig koszos ablakod, és csak sejted, hogy a túloldala is érdekes lehet. Fáradságos munkával hosszú időn át tisztogatod és elkezdesz átlátni rajta. Előbb csak körvonalakat, majd egyre több részletet. Szóval mindent nem, de látjuk az élet létrejöttét. És az "élet" szavunk pontosan ettől bizonytalan kissé. Nagyjából pontosa képünk, de még sok részlettel gazdagítható.

"semmiből valamibe" - tudják, értik. Az azonban hamis, hogy mindenki így van ezzel. Sőt, itt is rengeteg fokozat van. A "mélyen érteni" itt azt jelenti, a világunk működéséből nagyon sokat tudni a "fogalma sincs" esethez képest, aki azért sok mindent tud, de e témából kevésbé. Viszont mindent itt se tudunk. Azt azonban igen, hogy a világ kölcsönhatások összessége. Ha afoton kölcsönhatásba lép a bőröddel és elég sokan vannak, le fogsz égni. Ha napolajat használsz, azért kevésbé, mert az e kölcsönhatások számát csökkenti.

A semmiből a valamibe való átmenet azt jelenti, a semmi kölcsönhatásba lép a valamivel. Hagyjuk most ennek mibenlétét, koncentráljunk a lényegre. Ha létrejött a kölcsönhatás, akkor az nem a semmi. Vagy van még egy lehetőség: pontatlanul definiáltuk a semmit. De a semmi lényegénél (és általunk történő értelmezésénél) fogva nem léphet kölcsönhatásba, mert akkor valami. Innentől átmenetről beszélni....

Isten (emberi fejekben való) szükségességét meglehetősen jól körülírta a tudomány. Meglehetősen pontos képünk van arról, miképpen jött létre isten az emberi fejekben. Az se szikraként pattant ki. A kezdeti istent elég nehéz és sok tudást igénylő feladat összevetni a mai istenfogalommal, bármire is gondol egy konkrét ember ez alatt. Amikor tehát "hivatalos álláspont" felől érdeklődünk, előbb meg kell érteni ennek bonyolultságát és világosan (minden hozzászóló számára egyértelműen) kell tudni fogalmazni. Különben nem kérdetünk, hanem ellentéteket hoztunk létre emberek között. Tudniillik a félreértésből származó ezerféle, egymáshoz nem tartozó, egymást se nem cáfoló, se nem magyarázó szóhalmaz jön létre. Mindegyiket az alkotója igaznak, magáénak érzi, ezt elvitatni csak a dőre vitatná, ám mind másról szól.

Mindent összevetve: az az istenkép, ami homályosan, zavarosan, de fő vonalaiban a legtöbb értelmes ember fejében él, egy emberi alkotmány, az objektív világot vizsgáló tudomány bölcsen nem mond a keletkezéséről, létezéséről, a világra gyakorolt hatásáról semmit. Hogy (sántító) hasonlattal éljek: vannak, akik megpróbálnak a nullával osztani. Az értők azonban azt mondják azok, akiknek van közük a számfogalom és a műveletek megalkotásához, azt mondták, ez nincs értelmezve. Pont, nincs tovább, nem vizsgálunk eseteket, tulajdonságokat, lehetőségeket és feltételezéseket, ki lett mondva, nincs értelmezve.

A tudomány az istenhez hasonlatosan emberi gondolatok összessége. Nincs álláspontja, se hivatalos, se nem hivatalos, emberi gondolatok egy másik összességéről.