Gyűjtőlencsét magyarázza de ellentmondás?
[link] Azt magyarázza hogy a lencséknek az az elve hogy a Fermat elv szerint a fénynek ugyan annyi idő alatt kell végigjárni minden pontját ahoz hogy fókuszáljon. Ez még hihető is a hagyományos lencsénél mert a lencse közepe vastagabb mint a széle így a közepén lassabban halad át a fény vagyis a két széle hiába tesz meg nagyobb pályát végülis beéri és B pontba fókuszálhat.
De aztán meg előveszi azt a lapos sz a rt és ott meg a görbületekről magyaráz miközben ott a lencse vastagsága a két szélén is ugyanannyi tehát semmi köze a Fermat elvhez a fókuszálásnak. A lencse mégis működik , tehát akkor most mi van? csak én nem értem?
válasza:A hagyományos lencsénél az anyagvastagság a lényeg egy homogén minőségű anyagban.
Annál a lapos "nejlonnál" nem homogén anyaggal oldják meg ugyanazt aminek már lehet pont egyenletes a vastagsága is.
Tehát ott a nem egyenletes fizikai tulajdonságokkal van megoldva a lencse és nem a vastagsággal.
válasza:A kérdésre nem válasz ugyan de itt nagyon jól elmagyarázzák a Fermat elvet: [link]
Nem vágom egzaktúl a dolgot de valahol itt van elásva az igazság:
A görbület a lényeg a vastag gyűjtő lencséknél a görbület miatt a lencse közepe vastag.
A Frenel lencsénél (van itthon) a görbületet úgy oldják meg hogy a görbület meglegyen ugyan, de a vastagsága ne változzon a sugár mentén.
Szerintem nincs ellentmondás. A fénytörés nem függ az anyag vastagságától, persze pár hullámhossz vatsagnak azért kell lennie.
Ja és anyagminőségbeli változás nincs a lencsében azaz az anyaga homogén.
válasza:#3
Egy szóval nem írtam hogy a példában az anyag minőség pl a fénytörési mutató változásával oldották volna meg a problémát.
Idézem magam:
"Tehát ott a nem egyenletes fizikai tulajdonságokkal van megoldva a lencse és nem a vastagsággal."
Ez értelmezésem szerint mindkét nem vastagsággal manipuláló megoldást magában foglalhatja!
Ebből az egyik az hogy a Fresnel-lencsénél bemetszésekkel oldják meg hogy a vastagság egyenletes maradjon:
Viszont ez azt is jelenti hogy az egyébként homogén anyag fizikai tulajdonságai már nem homogének! (Mert bemetszették körkörösen.)
Tehát legalább 3 féle képp lehet lencsét készíteni, ha az:
- Anyag vastagsága nem homogén.
- Fizikai tulajdonság nem homogén (Pl: Fresnel-lencse)
- Anyagminőség fénytörési mutató szempontjából nem homogén. -> Igen ez is megvalósítható bár nem egyszerű.
Amiben egyik sem található meg az jószerivel a síküveg, plexilap stb...
Amiknek van fénytörése, viszont nem viselkednek lencseként. (De bármelyikből készíthető lencse a fenti tulajdonságok változtatásával.)
válasza: válasza:Kérdező, felpontoznám a kérdésed, de csak választ lehet pontozni :)
Könnyen megvalósíthatunk olyan esetet, hogy A pontból B pontba két nem egyenlő idő alatt befutható úton juthat el a fény. Mondjuk síktükrökkel variálunk, "a" úton csak egy síktükör van, "b" úton meg kettő, úgy, hogy már a B céltárgy mögül tükrözzük vissza a fényt. Vagy még egyszerűbb, ha "a" út az egyenes, "b" pedig tükörrel megnövelt. Ha A-ban felkapcsolunk egy izzót, B-ben megnövekszik a fényesség, ha odatesszük a tükröt.
A Fermat-elv pontosabban nem a minimális időről szól, hanem a variációs útvonal inflexiós pontjáról, ami lehet helyi minimum is (ebben az esetben a tükrözött, hosszabb útvonal helyi minimum, a direkt, egyenes útvonal az abszolút minimum). Mivel itt a "futásidők" eltérőek, így ebben az esetben kvantumos szemléletre áttérve tudhatjuk, hogy nem egyazon foton megy két úton, hanem két külön foton megy kétfelé.
A Fresnel lencsénél is ez van.
A Fresnel zónalemez még érdekesebb, abba már beletörik a Fermat-elv :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!