A napelem egy kisméretű atomerőmű?

"Ha pedig a Napot a rendszer részeként kezeljük, ahogy ezt már mások is leírták, akkor igenis atomerőműről beszélünk."

Ez egy nagyon-nagyon erőltetett magyarázat.

Akkor a széntüzelésű erőmű is atomerőmű.

Sőt minden az, mert nincs a világon anyag a hidrogénen kívül ,ami nem egy nap energiáját tárolja kihasználhatóan vagy passzívan.

Maga az atomerőmű szó értelmezési tartománya fisszió-fúzió témában meg már irreleváns vitatéma, a kérdésben szereplő témában nem oszt, nem szoroz. Az továbbra is igaz, hogy az atomerőmű nem tudományos szakszó, inkább köznyelvi és Magyarországon éppenséggel szokás (wikin is) a fissziósra és fúziósra is érteni, a világ többi részét nézve helytelenül.

Történelmileg is, mert atomerőmű kifejezés régebbi, mint a fúziós energia egyáltalán, arra nem is vonatkozhatott.

Mindegy, ezen nem akarok rugózni, mert adott téma szempontjából lényegtelen.

"Ez egy nagyon-nagyon erőltetett magyarázat.

Akkor a széntüzelésű erőmű is atomerőmű."

Egyáltalán nem erőltetetett, mivel mivel a szén esetében a Nap csak közvetett szerepet játszik, míg itt közvetlen szerepről beszélünk, ami egyáltalán nem ugyanaz.

Ha pedig a Napot nem tekintjük a rendszer részének, akkor azt kellene feltételeznünk, hogy a napelem pl. éjszaka is működik, mivel a működéséhez nem szükséges a nap. Viszont ugyanez az eset szélerőműnél fennáll, mivel közvetetten ott is szükség van a Napra, viszont ha éjszaka van, akkro is képes működni. Tehát pont, hogy az az állítás erőltetett, amikor nem tekinted a Napot a rendszer részének, mivel Nap nélkül képtelen működni.

Továbbá az atomerőmű igenis tudományos szakszó, amit átvett a köznyelv, de ez nem változtat a tényen, hogy számtalan tudományos cikkben hivatkoznak így rá. Azért mert a köznyelv átvesz egy szót, még eredeti vitathatatlan marad.

#25

Melyikhez kellene forrás? Két témát érintettem, amiből az egyik működésből következik, a másik pedig a témára nincs komoly befolyással, így ha az még nem is lenne igaz, akkor sem következne az, hogy a napelem atomerőmű-e.

A szénerőmű nem működik szénégetés nélkül. A szélerőmű nem működik szélfúvás nélkül. A napelem nem működik Nap nélkül, ami egy fúziós reaktor. Ha pedig ebben az esetben nem tekintjük a rendszer részének, akkor atomerőmű esetén sem kell a fissziós reaktort a rendszer részének tekinteni, viszont ez ellentmondáshoz vezet, mivel a definícióban benne van a reaktor, mint központi elem.

Ha ehhez kérsz forrást, akkor azt megtalálod a amgyar nyelvű wikin is, ha jól emlékszem.

Az, hogy mennyire ered a köznyelvből, illetve mennyire nem, ahhoz javaslom a google scholar hasnzálatát, ugyanis jó pár évtizedes anyagokat is találni tudományos cikkek közt, amik az atomerőmű szót használják - természetesen angolul.

> „Továbbá az atomerőmű igenis tudományos szakszó, amit átvett a köznyelv, de ez nem változtat a tényen, hogy számtalan tudományos cikkben hivatkoznak így rá. Azért mert a köznyelv átvesz egy szót, még eredeti vitathatatlan marad.”

erre

Asztrofizikai előadásban szerintem simán elment volna didaktikai fogásnak, mint ahogy ismeretterjesztő cikkek élnek is ezzel. Itt van pl. egy alapvetően a napenergia hasznosításáról szóló cikk rövid felütése:

[link]

,,The sun is a nuclear fusion reactor contained by gravity.''

(a cikk többi része meg már a napenergia földi hasznosításáról szól)

Az a zavaró az interjú visszhangjaiban, hogy Fekete-Győr, lehet hogy véletlenül, de egész jól beletalált valamibe. Abba, hogy amúgy a Napban tényleg nem ,,csak úgy lezajlik a fúzió, és kész'', hanem elég komoly és mérnöki értelemben is meglepő alrendszerek működnek ebben közre. Van például egy afféle termosztátként működő mechanizmus, amely a fúziós folyamat sebességét szabályozza: a hatalmas mindent összehúzó gravitáció, és a szintén hatalmas, a hőmérsékletből fakadó nyomás alkot érzékeny egyensúlyt. Ennek köszönhetően a Nap belsejében meglepően csendes, enyhe rátájú energiafelszabadulás zajlik: a teljesítménysűrűség csak kb. egy korhadó komposzthaloménak felel meg. A keletkező kemény röntgensugárzás meg afféle sugárzási labirintusba kerül a sűrű napbelsőben, és csak 100 000 évig tartó zegzugos bolyongás után éri el a napfelszínt, eközben fénnyé szelidül.

Nem érdemes csak a Napra szorítkozni, ha mérnöki stílusú ,,alrendszereket'' keresünk. A napszéltől például már a Föld mágneses tere véd meg minket, amelyet a Föld folyékony vasmagja és a Hold fékező hatása alkotta ,,dinamórendszer'' generál. A Nap (a benne lévő termosztáttal és sugárcsapdákkal), a Föld és a Hold együtt alkotnak egy nagyon összetett mérnöki rendszert, a naperőművek pedig ennek végpontjainak tekinthetőek, amelyek afféle ,,kliens-szerver architektúra'' szerint ,,kiszervezik'' a nehézkes és veszélyes ,,reaktor-részrendszert'' a Napba, a részecskepajzsot meg a Holdba.

Van egy hasonlatom arra, minek felel meg ez az interjú. Tegyük fel, hogy egy nemzetközi konferencián a madárfajok kihalásáról van szó. Egy magyar politikus erre váratlanul a dinoszauruszokról kezdene beszélni. Nevetséges lenne-ez vagy sem? Hát attól függ: szigorúan evolúcióbiológiai értelemben igaza lenne, a madarak valóban nem mások, mint a dinoszauruszok egyetlen ma túlélő ága. Értelmileg meg a beszéd vagy releváns lenne, vagy nem, a dinoszauruszok kihalása kapcsán lehet beszélni arról, mennyire volt diverz ez az állatcsoport, és mennyire jelentett védettséget számukra a diverzitásuk, ezzel analóg kérdések ma is felmerülnek.

Fekete-Győr András interjúja kapcsán inkább az a vita merülhet fel, hogy mennyire képes a nagy, központi erőműveket által nyújtott energiatermelésbe beszállni több kisebb, mgbizhatatlanabb kis erőmű hálózatával, mennyire oldható meg villamosérnöki szempontból.

Én nem tartom annyira gáznak ezt az interjút, az igazán szomorú dolog inkább a Youtube-os kommentfolyamon van. Ott még annyira sem merültek fel a beszéd műszaki vonatkozásai, mint itt a Gyakorikérdéseken, még csak elvi szinten sem merült az a kérdés, ami itt fel lett téve. Ez viszont tényleg ijesztő, de nem Fekete-Győr Andrásra, hanem a közműveltségre nézve.