Hogy tudja ennyire megnehezíteni a Hableány kiemelését a sodrás, mikor az emberiség már a Mariana árkot is megjárta?

A holdraszállást egy USA méretű gazdaság tolta 9 éven át bitang sok pénzből...

Az elsüllyedt hajót 2 napja próbálják kiemelni (gondolom) katasztrófavédelmi büdzséből...

Szerintem ne méregessük össze a kettőt.

Szóval lehet hogy a technológia simán előkapható lenne valami high-tech US navy bázisról, ahhoz hogy 3 perc alatt kiemeljék a hajóroncsot, de itt helyben nincs rá pénz, és itt helyben nincs ilyen technológia.

Kb olyan a helyzet hogy "hogyan lehet egyes falvakban fogyaszthatatlan a csapvíz, hisz már jártunk a Holdon is... "

Mert attól, hogy a technikai lehetőségek léteznek, még nem biztos, hogy rendelkezésre is állnak.

A tenger egyébként teljesen más közeg, mint egy folyó. Az ugyanis nem áramlik 7-10 km/h sebességgel. Az egy tiszta erőből futó ember sebessége. (Jó, tudom, TE gyorsabb vagy, nem ez a lényeg.) Ekkora sebességgel feszül neki mindennek egy 3-4 méteres vízfal, azaz több millió tonna. Amint elmozdítják a hajót a folyó fenekéről, akkora nyomás fog ránehezedni, ami egy nehéz úszódarut is simán letép a horgonyról és elvontat, vagy inkább felborít. Lehet neked akármennyi pénzed, a folyót akkor sem tudod megfizetni, hogy ne csinálja ezt.

Nagyon. A Duna az egy folyo, melynek iszonyatos sodrasa van a Marianna Arok majdhogynem statikussagahoz kepest. Az rendben van, hogy nyomaskulonbseg, de gondolj mar bele:

- a buvarok xart sem latnak

- hiaba van rajtad legzopalack, ha elengeded a letrat, akkor bedaral a Duna, ki sem tudsz jonni a felszinre. Ott halsz meg ha nem biztosit egy mentocsapat.

- a helyzet egyedisege miatt. Specifikus esetre kell specifikus es bolondbiztos mernoki megoldast talalni.

A Holdra kimenni az egesz mas teszta. Ossze se lehet hasonlitani a kettot.

En ma olvastam el par cikket az eset kapcsan. Nekem ami eszembe jutott, az ez:

> Nem kell kiemelni azt a roncsot.

> Le kell gyartani N darab muanyag elemet, azokat pedig T sullyal le kell szoritani a viz ala.

> a leszoritott muanyag objektum egy alagutat kepez felszini bejarattal es egy zart buborekba torkollik, mely a hableany formajara es terfogatara illeszkedik.

> az objektum szerepe a sodras felfogasa valamilyen mertekben ki lehessen szivattyuzni belole a vizet es levegot tolteni bele extrem sulyozas mellett. Ehhez maga az objektum extrem vastag, rugalmas es eros muanyagbol keszuljon.

Szerintem ilyen cuccost hamar le lehetne gyartani es bele lehetne passzirozni a vizbe. Gondolom azert akarjak a felszinre hozni a hajot, hogy nyomozhassanak az ugy kapcsan.

Szerintem ez felesleges. Szvsz vizesvagoval szetszedhetik a viz alatt miutan letapogattak a modelljet. Persze mindezt a teoretikus viz alatti muanyagbura tamogatasa mellett.

A kiemeles nagyon nehez feladat lesz.

Kb olyan nehez mint a spanyolorszagi furt kutba esett gyerek holttestenek kiemelese. Lasd: uj, vertikalisan parhuzamos jaratot kellett furni, beleutkozes kemeny granitretebe, miniatur robbantasokkal valo elorehaladas.

Es az is ket hetet vett igenybe, pedig a kuldetes elsodleges celja "csak" a ketszaz meterrel a fold alatti gyermek allapotanak megismerese volt. En azt specializalt robottal oldottam volna meg. Tudom, hogy volt egy omlasi zaras reteg de azt a kepzeletbeli robotom biztonsagosan el tudta volna tavolitani. Igy a meglevo alagutat felhasznalva nem kellett volna 13 napig remenykedni furas kozben, hogy a gyerek el e meg (meghalt). Hanem aznap kiderult volna, esetleg a robot altal elelmet es vizet lehuttatni neki ha el. (Hatalmasat zuhant, lehet mar landolaskor halott volt).

A hableany incidens eseten szerintem

tovabbi tulelok mar nem lesznek. A TEK 60 fos szupercsoportot allitott az ugyre es dedikalt nekik a Margit szigeten egy bazist is. Valamint kertunk segitseget az osztrakoktol (kobra) es a koreai delegacio is hozott magaval egy igen komoly egyseget.

Megtesznek ezek mindent amit lehet, de maga a cel, hogy ki kell emelni a cuccot a vizbol ilyen korulmenyek kozott... Borzasztoan nehezze es eletveszelyesse teszi az egesz kuldetest.

Lehetne itt fantasztikus dolgokat képzelni és talán iszonyatos költségekkel meg is lehetne valósítani, de minek?

A szerencsétleneken már nem lehet segíteni, viszont az objektív körülményeket figyelembe kell venni és az már a legfontosabb, hogy több áldozat ne legyen.

A példáid nem túl jók, mert a búvárhajót évekig építették, gondosan odaszállították a Mariana árokhoz, ki tudja, mennyi időt vettek igénybe az előkészületek, ugyanez vonatkozik a Holdra szállásra, csak a tervezés évekig tartott előtte és azt mondanom sem kell, milyen gondos, speciális gyártási folyamat kellett azokhoz, már csak a hozzá szükséges kutatások évtizedekig tartottak előzetesen.

Itt az a gond, hogy a daru Komáromban van, célszerűbb megvárni, hogy apadjon a Duna, mert akkor oda is lehet a szokásos módon szállítani úsztatva és pár nap múlva nagy valószínűséggel lefut az árhullám, normálisan odaúsztathatják a darut, mert el fog férni a hidak alatt, a sodrás is lecsökken, talán annyira is, hogy nem lesz életveszélyes a vízbe menni.

Annyira nem sürgős immár, hogy ezt ki ne várják, bár bizonyára így is sok pénzbe kerül az ügy, de ez már nem mentés, hanem kárelhárítás, így lehet egy optimális pénz és energiabefektetést kalkulálni, megvárni amíg javulnak az állapotok annyira, hogy meg lehessen kezdeni a munkát.

Ha lenne remény arra, hogy életben maradjon ott lent valaki, akkor jobban csipkednék magukat, és nem számítana sem pénz, sem az életveszély, de sajnos ez majdnem kizárt, óriási csoda lenne, ha valaki élne még ott a mélyben.

Őszintén szólva, ha mégis, jó sok nap elteltével mégis életben találnának valakit, az óriási blama lenne.