Miért nem szabályozzuk a Duna/Tisza folyását?

De hiszen szabályozottak a folyóink.

Egyrészt a folyók folyásának megváltoztatásával (kanyarulatok levágása, stb), másrészt vízlépcsőkkel.

Bár az előbbi adott esetben még ronthat is az árvízi helyzeten.

És sok száz évvel ezelőtt is voltak árvizek. Sőt.

A folyóvizek már csak ilyenek. Bizonyos időszakban kiöntenek. Van nekik árterületük. A bibi csak ott van, hogy ahol nagyon sokáig nem ért el a folyó az árterületen, ott az emberek úgy gondolták, ott már soha többet nem lesz víz. Aztán egyszer csak lett víz és jött a siránkozás, hogy elöntötte az árvíz a házakat.

Egy teljesen egyenes folyó is képes kiönteni, ha hirtelen a sokszoros vízmennyiséget kell elszállítania.

Szabályozzuk a folyásukat, de itt lenne már az ideje hogy újabb védművek és szabályozási elemek épüljenek be a rendszerbe.

A nyári alacsony vízállás miatt szükséges mindkét folyó további duzzasztása. Árvízvédelmi szempontból szükséges lenne átmeneti tározók ( pl Cigánd ) helyett valami nagyobban és jobban hasznosíthatóban gondolkozni, pl egy csatornában.

Zágrábban az Odra-Száva csatorna egész jól bevált,ha nincs rá szükség akkor zöld terület, ha jön az áradás akkor viszont a Száva többlet vízhozamának jelentős részét el tudja vezetni a főágból, így a folyó nem mossa el a várost.

[link]

Nyilván egy(két/több) ilyen szükségcsatorna megépítése nem kis pénz, viszont a haszna óriási lehetne. Árvíz előtt okosan irányítva a Budapest alatti szakasz irányítottan apasztható még az árhullám megérkezése előtt és e miatt a felső szakaszon is kisebb problémákat okozna az áradás.

Folyamatos feltöltés esetén használható öntözővíz tartaléknak.

Régen másabb volt a helyzet, mert akkoriban elég volt a kanyarokat részben átvágni, a természet megoldotta a többit. Ma olyan komplex megoldásra van szükségünk ami megoldást jelent a nyári alacsony vízállásra és a tavaszi magas vízállásra egyaránt.

Talán mert annyi vizet nem tudsz hová tenni ?

Gondolj már bele.

Áshatsz akkora gödröt amekkorát akarsz, hogy a felesleges víz oda menjen. És mikor már a Duna elbírja bele legyen eresztve vissza.

Nem vagyok tisztában a szintkülönbséggel, de nemhiszem hogy gátakat lehetne építeni.

Van neki x egység víz amit képes elvezetni óránként.

Ha ez kétszeresére nő, annyi vizet egyszerűen nem tudsz hová tenni.

Másrészt a folyók nem véletlenül folynak, ez a természet körforgása... Inkább örüljünk hogy a dunát még nem tettük tönkre ennél is jobban...

A másik meg, hogy tudni kéne, mit jelent a szabályozás szó a valóságban.

Mit is?

Többek közt a mostani partvonalak átszabását.

Ami egyet jelent a mostani természetes (vagy a régi folyószabályozások óta "visszatermészetesedett") partvonal növényeinek, állati élőhelyeinek tönkretételével.

A Duna leginkább árvizeknek kitett területe főleg a Dunakanyar, ami csaknem kompletten természetvédelmi terület, vagy értékes horgász- és turisztikai terület.

A partvonalat nem bántó, távolibb gátépítések is ártanak, de még mindig jobb, mint végigirtani a partvidéket.

A dunakanyar most kezd valamennyire kilábadozni a Bős-Nagymaros kezdeti, majd félbemaradt előkészületeiből.

A történelmi Tisza-szabályozást sem lehetne ma megtenni, ahogy a Kis-Balaton tönkrevágását sem.