Miért nem építenek vízerőműveket végig a Tiszán és a Dunán?

Köszönöm a válaszokat!

Néhány válaszoló azonban olyan választ adott, mintha nem is létezne a Tisza-tó, amelyet a Kiskörei Erőmű duzzasztógátjával duzzasztottak fel. A Tisza-tó környékére pedig minden a kérdésemben jelenlévő feltevés igazolást nyert kisebb léptékben.Persze az erőműtől még nem lett a környék a világ közepe. A Tisza kivégzése pedig olyan jól sikerült, hogy a víztározó az UNESCO Világörökség része és madárrezervátum működik rajta. Egyetlen negatívuma, hogy építése helyén rengeteg erdőséget kellett elpusztítani, amit azonban mocsaras fűzfásokként már rég visszahozott.

A Tiszára 5 erőművet terveztek, ebből 2 valósult meg. A Duna alföldi szakaszaira hasonlóan elképzelhető lenne síkvidéki tározó.

Azt meg nem tudom elképzelni, hogy egy alföldi folyó ökológiájára miért lenne káros a duzzasztás, amikor emberi beavatkozás nélkül is lelassulna a folyása és szétterülne, ártereket hozva létre, a duzzasztás ugyanaz csak mesterséges és irányított. Meg kell nézni Magyarország vízrajzát a folyószabályozás előtt, a fajok is ahhoz alkalmazkodtak, aztán csodálkozunk hogy nincs hal a vizeinkben.

A nagy esésű folyókon szinte kizárólag áramtermelés céljából építenek erőművet, ahhoz is kell duzzasztani, és az a nagyon káros, hiszen az oxigéndús gyors vízből álló pangóvizet csinál, a gát alatt pedig súlyos oxigéntöbbletet, ami idegen az ottani fajoknak, ráadásul a populációk is elszeparálódnak.

Magyarországon a folyókon legfőképpen a hajózhatóság és az öntözés miatt lenne célszerű víztározókat építeni, a teherszállítás szempontjából a vízi a legolcsóbb uszályokon, és aki szerint az öntözés jelentéktelen, annak elmondanám, hogy többszörösére lehet növelni a termést öntözéssel olyan növényeknél, mint a burgonya, petrezselyem, sárgarépa, az öntözetlen gyümölcsös pedig csak szenved, keveset, kicsit és íztelen gyümölcsöt terem. Az sem mindegy, milyen vízzel öntözünk különben szikesedik a talaj. Az áramtermelést és az árvízkezelést meg sem említem.

A Bős-nagymarosi vízlépcső leginkább a Duna ottani szakasza alatt lévő ivóvízkészletre jelentene veszélyt, ha megépült volna (a szlovákok félig megépítették), de a természetvédelmi, valamint a lakott terület elöntése miatt keletkezett károk sem lettek volna elhanyagolhatók, mert ott a folyó nem igazán lépett ki a medréből a történelem során (míg az alföldi települések a folyószabályozás előtti elöntött területekhez idomultak).

Én a kérdés kiírásakor olyan erőművekre gondoltam (a szöveg elején megemlítettem), mint a kiskörei, ami a legnagyobb működő vízerőmű Magyarországon, és teljesen más, mint a Bős-nagymarosi (ami meg sem épült), mégis elég sokan annak feltételezett (vagy a szlovák erőmű miatt jelenlévő) káros hatásait vetítik ki az összes vízerőműre, vagy a külföldi óriáserőművekét.

A Duna az év jelentős részében tényleg nem hajózható, nem is értem, hogy írhattam azt, hogy az.

Röviden ennyit tettem volna hozzá, még egyszer köszönöm a válaszokat!