Miért nem halad nagyobb sebességgel a technológia fejlődése?

Mert nem tanulsz, hogy gyorsíthasd és pénzeden ülsz ahelyett, hogy ebbe fektetnéd.

.

A technológia melyik ágának fejlődését tartod lassúnak?

A technológia fejlődik rendesen, az emberek döntő többsége viszont nem tudja követni. Mert ők nem "fejlődnek" ugyanebben az ütemben.

Az ember és eszközeinek fejlődése ennél egy kicsit összetettebb és főleg nem kívánságlista.

42 éves vagyok. Milyen volt a világ 30 évvel ezelőtt?

Azon kevesek közé tartoztam, akit beírattak számítógép szakkörre, így megtanultam „számítógépezni”. (Informatika? Ismeretlen szó volt. Programozás, mint szakma kvázi alig létezett, a programozás szót se sokan ismerték.) Anno még Commodore 64 volt a trendi – a maga 64 kB memóriájával, amiből a harmadát elvitte maga a rendszer, a játékokat, programokat kazettáról töltöttük be –, nagyjából minden századik otthonban volt is egy. Nekem jó ideig nem volt, mert a szüleim drága játékszernek gondolták, és akkor kvázi az is volt. Ma? Van egy laptopom, egy házi szerverem, egy okostévém, egy tabletem, használok egy okostelefont, de van még kettő a fiókban, ha kellene.

Ha fel akartam hívni valakit, akkor kimentem az utcai telefonfülkébe, mert a vezetékes telefon sem volt még nálunk bekötve. Persze fejből, vagy noteszből kellett bepötyögni a telefonszámot.

Ha lementél a boltba, akkor készpénzzel fizettél. A pénztáros beütötte kézzel a termék árát, nem volt még vonalkód olvasó. Voltak páran, akiknek volt bankszámlájuk, de az úgy működött, hogy bementél a bankba és befizettél, kivettél készpénzt. Ma már online banking van, bejöttek először a bankkártyák, bejött az online fizetés, majd az érintéses fizetés, ma meg már mobiltelefonnal fizetek még a kocsmában is, a vonatjegyet mobilon veszem meg, stb… Nem változik a pénz? Dehogynem, lassan már el is felejtem, hogy hogyan néz ki a készpénz.

Az utazás is vicces volt. Emlékszem Prágába utaztunk. Kellett hozzá egy Csehszlovákia térkép, meg egy Prága térkép – ami 5 éves kiadás volt, egy csomó út még nem volt rajta, néhány meg megszűnt azóta –, ha elterelés volt, vagy kiderült, hogy az az út már nem létezik, akkor félreálltál egy parkolóba, aztán jöhetett az újratervezés. Megpróbáltad kitalálni – jobb esetben egy iránytűd is volt hozzá –, hogy hol is lehetsz és merre is kellene menni. Ma? A mobilom megtervezi az útvonalat a forgalmi adatokat is figyelembe véve, a GPS-nek köszönhetően pontosan tudom hol vagyok, az X utca Y. házszámot sem kell negyed óráig keresni a térképen, megtalálja az maga.

30 éve édesanyám még egy kotyogós kávéfőzővel főzte a kávét. A szemes kávét a boltban lehetett ledarálni, mert kávédarálója sem volt mindenkinek, pláne nem elektromos. Ma ott a konyhában a kávéfőzőm, megtöltve vízzel, meg szemes kávéval, megnyomom a gombot, ledarálja a kávét, és csinál nekem frissen őrölt kávéból egy eszpresszót.

30 éve volt otthon egy fél tucat izzó, hátha kiég valahol egy. Ma okostelefonról, meg távirányítóval kapcsolom fel a LED izzókat, meg a LED szalagokat a lakásban, az izzócserélést meg nagyjából el lehet felejteni.

30 éve kétütemű Trabantokat azért találtál szép számmal. Elektromos autó? Egy kicsit sci-finek tűnt. Önvezető autó, vagy egyszerűen csak egy magától beparkolni képes autó? Az is sci-finek tűnt, csak az nem kicsit.

30 éve még azt hiszem pont nem volt magnónk. Lemezjátszónk volt. Meg persze hallgathattál rádiót, csak olyan pocsék volt az adás is, meg a készülék is, hogy 1 °C-ot csökkent a hőmérséklet, akkor már több volt az adásban a zaj, mint a tényleges hang, lehetett utánhangolni az adót. Pár évre rá kaptam egy kétkazettás rádiómagnót. Ott is vicces volt, ha volt egy kedvenc zenéd, akkor vagy megvetted a kazettát, bakelitlemezt – amin volt ez a jó szám, meg 10 másik, ami pocsék –, vagy ülhettél a rádió előtt egy órát, abban a reményben, hátha lejátsszák a rádióban, és sikerül időben megnyomni a felvétel gombot. Ma? Hallok egy zenét valahol, nem is kell tudnom mi a címe, mert a Shazam megmondja. Nem is kell letöltenem, a Youtubeon meghallgatom, amikor akarom – akár a strandon is, köszönhetően a mobilnetnek –, olyan minőségben, amiről 30 éve nagyjából csak álmodni lehetett. (Hiába öregszem, már nem hallgatok annyi zenét, hogy különösebben érdekeljen a Spotify, vagy az iTunes.)

~ ~ ~

Vannak persze, amik nem változnak. Pl. egy esernyő kb. ugyanúgy néz ki, és pont annyira alkalmatlan eszköz, mint 30 éve volt. Bár vannak egyébként jobb konstrukciók, az emberek többsége mégis a jól megszokott megoldást választja.

Aztán hiába fejlődik a technika, ha az emberek képtelenek kezelni. Épp nemrég voltunk egy egyetemen, ahol csináltak egy digitális kompetenciafelmérést. Abból az derült ki, hogy nem csak a tanárok, a diákok digitális kompetenciái is a béka segge alatt vannak. Mert oké, hogy a mai egyetemista kezében ott látod az okostelefont, chatel, „fészbúkozik” is rajta naphosszat, csak az eszköz tudásának 80%-áról nem is tud, vagy nem jut eszébe adott esetben használni.

Megtörtént eset: A McDonald's-ban üldögéltünk, a szomszéd asztalnál egy srác hallhatóan hevesen chatelt valakivel Messengeren. Erre odafordul és megkérdezi tőlünk, hogy meg tudnánk-e mondani, hogy mennyi az idő… Most vagy nem tudja, hogy a telefonján van egy óra, amihez elég csak a jobb felső sarokba pillantani – ami egyébként a neten keresztül az atomórákhoz igazítja magát, tehát biztosan pontos –, vagy tud róla, csak éppen mikor szüksége volt rá, akkor elfelejtette ezt a tudását használni is. Akkor kell a telefonba nyomásmérő, fénymérő, giroszkóp, iránytű, meg hasonlók? Jó, nyilván kell, mert bizonyos alkalmazások használják, csak éppen maga a felhasználó nem tud róla, hogy egyébként ha tudni akarná, merre van észak, elővehetné a mobilját is, van abban iránytű.

Hiába a technikai fejlődés, ha az ember tudása, képességei nincsenek meg, hogy ezt használják is. Ennek ellenére a technológia olyan mértékben fejlődik, mint még egyetlen korban sem. Sőt olyan gyorsan, hogy nem is képesek az emberek lekövetni.

Elsősorban a mesterséges intelligencia fejlődik, és az ezzel összefüggő dolgok. Tehát lehet, hogy Airbus típusú repülőgép kinézetre közel ugyanolyan - leszámítva néhány apróságot - , mint a 80-as évek végén, de a vezérlése és a biztonsági rendszere össze sem hasonlítható az akkorival.

Ugyanez igaz az önvezető autókra, és végül is az okostelefonok sem lettek sokkal kisebbek, mint a Columbo-filmben feltűnő "rádiótelefon" - csak teljesen mást tudnak.

Mivel erre fókuszál az ipar, ez rettenetes sebességgel fejlődik. Ugyanakkor például fűtéstechnológiában, vagy a robbanómotoros járművek terén nincs akkora fejlődés, ez igaz.