Lehetne olyan szert feltalálni, ami maximális boldogságérzetet kelt az agyban, de nem okoz függőséget?

[link]

Tessék... a patkány ráérzett az önstimulálásra az elektródon keresztül.

Ezek után minden más ingernél erősebbé vált, és halálra stimulálná magát (ivás, evés is abbamarad ilyenkor)

Jó kérdés, hogy ember le tudna-e állni vele...

Az a baj, a függőség azért a rendszer velejárója, bármilyen droggal/stimulátorral is éred el... mert egyrészt, soha semmi nem fog kiváltani ekkora boldogságot mint ez. A heroin pont ilyen.

Soha semmi nem lesz már ugyan az.

Másrészt, a rendszert túltöltöd, ami egyensúlyra törekszik, viszzaveszi a receptorokat... ami azt jelenti, hogy a hétköznapi kis boldogság már nem fog semmit sem érni egyszer és/vagy egyre több drog/stim kell.

Egyébként ha gátolnánk a receptorok visszavételét, akkor talán fenntartható lenne az állapot. Elektrostimulációval vagy optogenetikai ingerléssel el lehetne érni.

Jó kérdés, hogy hogyan szabályozná magának az ember innentől. Magára nem bíznánk, mert akkor biztosan túlstimulálná magát az illető.

+ infó, a depressziót már tervezik implantátummal gyógyítani, már voltak kísérletek erre. Persze itt egy számítógép szabályozná mikor mennyi stimet kapna az illető. A betegre nem lehet bízni.

[link]

Itt még részletesebb leírás, mint amiket írtam.

# 1/3 Időpont ma 01:14

Nincs boldogabb hely egy katonai büntető zászlóaljnál!

#4-es , segítek egy kicsit, mert látom nagyon nem vagy képben.

Ha azt írod, hogy: # 1/3 Időpont ma 01:14 , akkor az csak addig lesz jó ameddig valaki nem ír egy újabb kommentet és nem megyünk át a következő napra.

Elég, ha annyit írsz az elején, hogy #1

A boldogság jó. Ha könnyen hozzájutsz, akkor örülni fogsz neki, mikor a boldogság állapotában vagy, viszont amikor nem, akkor meg sóvárgást fogsz érezni. Lehet, hogy egy ilyen feltételezett szer nem okoz fizikai elvonási tünetekkel járó függőséget, de pszichés függőséget igen.

Az első válaszoló említette a sportot. Remek példa, a mozgás, sport valóban fokozza az endorfin termelését és boldogságot okoz. De volt ismerősöm, akkor rá is függött. Egyébként vicces módon pont a dohányzásom kapcsán jött elő a téma, és akkor mondta, hogy lehet, hogy a dohányzás nagyon erős függőséget okoz, meg persze megrövidíti az ember életét, de legalább nem akadályoz a hétköznapi tevékenységek elvégzésében. Ő futott. Rákattant. A végén már ilyen napi 3 órákat futott, és szükségét érezte, hogy fusson, mert ha kihagyta, kényelmetlenül érezte magát. Tehát lement futni és futott három órát akkor is, mikor amúgy otthon határidős munka várta. Mivel változó intenzitást, időt igénylő szellemi természetű munkája volt, a futás akadályozta ezen munka elvégzését.

Elmondta, hogy bár viccesen hangzik, de kemény menet volt, hogy leszokjon a futásról. Meg bár való igaz, hogy a kelleténél jóval kevesebbet mozgunk, és a legtöbb embernek többet kellene mozognia, azért a napi három óra futás a ló túlsó oldala. Az már nem egészséges. Lehet, hogy mondjuk a vérkeringésre jó hatással van, de cserébe ennyi futás már komoly ízületi problémákat is tud okozni.

~ ~ ~

Egyébiránt az gondolom, hogy a boldogság nem cél, és ezt kellene megérteni. A boldogság az, ami kísérője a tevékenységünknek. Nem folyamatosan fenntartható, viszont szerencsére elkerülhetetlen is (nincs az a depressziós, szomorú ember, aki ha csak egy pillanatra is, de néha-néha ne érezné boldognak magát). A boldogság jó, ha van ok rá, ki kell élvezni ezt az állapotot. De nem a boldogság keresése az ember életének célja, értelme.

"De nekem a boldogság az életcélom. Egész életemben boldogtalan voltam. És keresem a boldogságot."

Egy drog formájában? Mert szerintem külsőleg bevihető szerre gondolsz, ami módosítja a tudatot, lelkiállapotot.

Ha nem akarsz függő lenni, akkor hogyan segít ez neked, ha csak néha használnád? Csak akkor leszel boldog, ha épp úgy tartja kedved? És a köztes időben? Ez valóban a boldogság titka? Ez az irány zsákutca.

És mi az, hogy maximális boldogság érzés? Folyamatos totális orgazmus?

Ha megállapítanák, hogy major depressziód van, tehát az agyad ténylegesen nem termeli megfelelően a neurohormonokat, vagy a szorongás pályái megerősödtek... akkor menj el pszichiáterhez.

Vannak a dopaminerg rendszerre ható gyógyszerek is, volt egy év amikor szedtem.

Illetve még korábban SSRI-t egy évig. Szelektív szerotonin reuptake inhibitor.

Ez egy antidepresszáns, de segít maradandóan újrahuzalozni az agyat.

Rettető boldogtalan és céltalan voltam azelőtt, na meg lusta. Semmi sem jött össze. Aztán ez adott egy lökést, hogy elvégezzem az egyetemet, aminek hála a sikerek elkezdtek jönni. A sikerek pedig beindították a boldogsághormon termelésemet.

Úgy ahogy a munkában, pont az agykutatásban megtaláltam a célomat, és a motivációmat, ami ellát a kis belső drogommal nap mint nap.

Na meg ezzel talán segíthetek egyszer ilyen embereknek, akiknek ténylegesen és komolyan elromlott a jutalmazó rendszerük.

A deep brain stimulation elektródáknál (Parkinson gyógyítás, OCD és depresszió), sokkal finomabb sejtszintű optikai implantátumokat fogunk fejleszteni a következő 10-15 évben, amivel sokkal finomabban szabályozható az agy.

Ennek hála lehetséges lesz szerintem az alapból genetikailag rosszul működő agy finomhangolása. Persze itt már rengeteg etikai kérdés felmerül... és lehet hogy a jövőben ilyen illegális eufória implantátum beültetések is lesznek, aminek hála halálra stimulálja magát az illető, mert enni sem fog, és maga alá vizel.